Varsó világpiaci tényezővé tenné a régiót

További együttműködésre törekszik a Varsói Értéktőzsde, hogy még jelentősebb legyen a régió szerepe a globális piacokon − mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Adam Maciejewski, a lengyel tőzsde elnöke. A szakember elmondta: valóban folynak tárgyalások a Budapesti Értéktőzsde főtulajdonosával, a CEESEG-gel egy lehetséges együttműködésről, de mindenkivel szívesen leülnek beszélgetni a közös lehetőségekről.
Beke Károly, 2013. május 29. szerda, 11:24

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

− Mi a véleménye a régiós tőzsdék kilátásairól általánosságban?

− A következő években a Varsói Értéktőzsde (WSE) komoly szerepet játszhat a kelet- és közép-európai tőkepiac erősítésében és európai integrációjában. Ezt többféleképpen érhetjük el, külföldi brókercégek és tőzsdék együttműködésével és stratégiai partnerségével. A WSE esetében az organikus növekedés volt a középpontban a közelmúltban, ez jól működött, a jövőben szeretnénk szélesíteni a képet, és egész Európára fokuszálni. A régió tőzsdéi között már elkezdődött az együttműködés az utóbbi években, de azt szem előtt kell tartanunk, hogy minden partnerség elsősorban a régió gazdaságainak, a tőzsdék részvényeseinek és a piaci szereplőknek kell hogy kedvezzen.

− Mik a fő céljai a Varsói Értéktőzsde élén?

− Szeretnénk a lengyel piacot még vonzóbbá tenni a lengyel és a nemzetközi kibocsátók szemében, a célunk, hogy erősítsük vezető pozíciónkat az európai tőzsdék sorában. Eddig is sok szektorból különböző méretű vállalatokat vonzott a tőzsde, a jövőben pedig az új UTP kereskedési rendszernek köszönhetően új termékekkel és kereskedési stratégiákkal állhatunk a befektetők rendelkezésére.

− A közelmúltban a sajtóban megjelentek találgatások a varsói és a bécsi tőzsde esetleges összeolvadásáról vagy együttműködéséről. Milyen kapcsolatot tartana ideálisnak a két cég között?

− Valóban folynak tárgyalások a két cég között, a kezdeti szakaszban minden stratégiai irányt megvizsgáltunk az együttműködés szempontjából. Akár sikerre vezetnek majd ezek a tárgyalások, akár nem, mi szeretnénk nyitottak maradni arra, hogy a régió tőzsdéi együttműködjenek, nem szeretnénk elvágni a közös utat. Szerintem ezzel tudjuk a jövőben erősebben integrálni a régiós tőzsdéket a világ tőkepiacára.

− Egyre több magyar brókercég is megjelenik a varsói részvénypiacon. Hogy látja ezeket a határokon átnyúló vállalkozásokat?

− Stratégiánk része, hogy globális és régiós szereplőket is bevonjunk a varsói tőzsdére, ebben segíthet a kimagasló szerepünk a környező országokban, a cégeknek vonzó a régió első számú tőkepiaca. A kereskedőcégek számának bővítése segíti a lengyel piac integrációját, a termékpaletta szélesítését is, ezért a jövőben is az a tervünk, hogy növeljük hálózatunkat Magyarországon és a régió többi államában is.

− Jelenleg csak a Mol és az E-Star papírjaival lehet kereskedni Varsóban a magyar cégek közül. Elképzelhetőnek tart ennél szorosabb együttműködést a két régiós piac között?

− Én személy szerint a szorosabb szociális és gazdasági integráció híve vagyok az Európai Unióban, akár a régión belül is. A döntéseket azonban a cégeknek kell meghozniuk, így hiába látnánk mi szívesen több magyar társaságot, nem lehet megbecsülni, mi lesz a jövő.

− A KBC Securities már bejelentette, hogy kivonul a lengyel lakossági piacról. Számít további átrendeződésre a brókercégek piacán?

− Ez a kérdés az érintett cégek vezetőire tartozik. Mi szeretnénk tovább javítani a termékeinket és az infrastruktúrát, hogy vonzóbb legyen Varsóban kereskedni, ezzel a WSE számára is további növekedést szeretnénk biztosítani.

− Tavaly több mint száz új részvénybevezetés (IPO) volt Varsóban. Ebben mekkora szerepe volt az egy évvel ezelőtti IPO Summit konferenciának? Mire számít 2013-ban ezen a téren?

− A pesszimista globális hangulat ellenére a WSE az idei első negyedévben is dobogós volt Európában az új bevezetések terén. A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég adatai szerint az IPO-k számát tekintve a második, azok összértékét tekintve pedig a harmadik helyen áll Varsó a kontinensen. Arra számítunk, hogy a helyzet javul majd a lengyel tőkepiacon, emiatt az IPO-k száma is emelkedhet Varsóban tavalyhoz képest. Az IPO Summit konferenciát minden évben megrendezzük június elején, ez egy jó alkalom arra, hogy a potenciális befektetők és a piac szereplői találkozzanak, az itt zajló beszélgetések megkönnyítik a döntések meghozatalát. Az utóbbi két évben Varsóba bevezetett cégek egy része is részt vett az ilyen konferenciákon, ez is segíthette a döntésüket.

− Kívülről úgy tűnik, mintha Varsó elsősorban a kis- és középvállalatokat vonzaná. Miért nem látunk igazán nagy részvénybevezetéseket?

− Nem feltétlenül értek egyet a fenti megállapítással, hiszen az utóbbi években igazán nagy IPO-k is voltak a lengyel piacon. Az év eleje óta például az orosz vagy a török piac többszörösének megfelelő új részvénybevezetést regisztráltunk. Ugyanakkor az igaz, hogy a marketing és az infrastruktúra a középvállalatokra lett optimalizálva, szerintünk ez jelenti a WSE előnyét a tőzsdék közti versenyben.

− A magyar tőzsde jóval kevésbé vonzó, mint Varsó, mindössze néhány részvénybevezetés van évente. Mit tanácsolna a magyar hatóságoknak, hogy érdekesebbé tegyék a pesti piacot?

− Nem vagyok abban a helyzetben, hogy bármit is javasoljak a magyar hatóságoknak, de van néhány dolog, amivel növelni lehet egy tőkepiac vonzerejét a kibocsátók és a befektetők előtt a működtetők részéről. Címszavakban összefoglalva a szereplők széles termékskálára, megfelelő kereskedési rendszerre, illetve vonzó szabályozói környezetre és megfelelő likviditásra van szükség. Persze országonként változó, hogyan érik el ezeket a célokat.

− Lengyelországban is napirenden van a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása, ami a magyar tőzsdén a forgalom meredek visszaesését hozta. Mire számít, ha eltűnnek a pénztárak a befektetők közül?

− A nyugdíjpénztárak vezető szerepet játszottak a lengyel tőkepiac fejlődésében, az egyik legnagyobb befektetői kört képviselik Varsóban, a piaci kapitalizáció alapján 18 százalékos a részesedésük. Emiatt természetesen a likviditásban is nagy szerepet játszanak, ezért fontos, hogy fenntartsuk számukra a részvénybefektetések lehetőségét, de szerintünk ezt hatékonyabban kell tenniük a jövőben. Szerintünk az lenne az ideális, ha a nyugdíjpénztárak részvényvagyonának 10-15 százalékát engednék kölcsönadni shortolás céljára. Ezzel növelni lehetne a forgalmat a varsói részvénypiacon, emellett a brókercégek is többletbevételhez juthatnának, illetve további befektetési lehetőségek nyílnának meg.


Napi grafikonok

HOZZÁSZÓLÁSOK