Vásárolni és dolgozni megyünk külföldre?

A lakosság 2008-ban összesen 17,4 millió utazást tett a határon túlra, ez lényegében megfelelt az egy évvel korábbi adatnak - jelentette a KSH.
NAPI, 2009. augusztus 23. vasárnap, 13:06

Az utazások kétharmadát (11 millió alkalom) az egynapos, éjszakázás nélküli, a szomszédos országokba, közeli úti célra irányuló utazások tették ki. Ezeknek az utazásoknak csak harmada volt szabadidős vagy hivatalos, azaz turisztikai célú - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal közleményéből.

Az utazás indítéka leggyakrabban az egyes termékekben és szolgáltatásokban meglévő árkülönbségek, valamint az árfolyam erős ingadozása adta pillanatnyi előnyök kihasználását jelentő vásárlás, továbbá a munkavégzés miatti napi ingázás. Különösen élénk volt a napi ingázás az osztrák és a szlovák határszakaszon, erős szezonális ingadozás pedig nem jellemezte ezeket az utakat.

A statisztikai hivatal adatai szerint Ausztriába 4,9 millió egynapos látogatást tettek a magyarok, míg Szlovákiába több mint 3,5 milliót. Ettől jócskán elmarad a 884 ezer Romániába, és 617 ezer Ukrajnába tett egynapos látogatás.

Az országok szerinti összevetésből azonban kiderül, hogy ezekkel a szélesebb közönséget vonzó célpontok szemben az összesen mindössze 388 ezer látogatást vonzó Szlovéniában tartózkodtak a magyarok a legrövidebb ideig, hiszen itt az összes látogatás közel 89 százaléka egynapos volt.

A többnapos utazásokat is figyelembe véve továbbra is Ausztria bizonyult a legkeresettebb célpontnak, összesen 7,45 millió látogatással. Ezt követte Szlovákia 4,58 millióval, majd Románia, alig több, mint 1,3 millió látogatással. Ferihegyen át közel 1,5 millióan hagyták el az országot.


Az ukrán határszakaszt leggyakrabban vásárlási céllal lépték át, ahol az utak több mint háromnegyedét ez a cél jellemezte, bár számukat tekintve ezt az osztrák, illetve a szlovák határszakaszon megvalósuló vásárlási célú utak többszörösen meghaladták.


A legtöbb munkavégzési célú út az osztrák határszakaszon keresztül valósult meg, (több mint 1,4 millió, 29 százalék), arányuk azonban a szlovén határszakaszon volt a legnagyobb.


2008-ban az egynapos utazások csaknem harmada kapcsolódott turisztikai motivációhoz. Ezen belül az üzleti utazások aránya csekély, az összes egynapos útnak csak 3,5 százalékát érte el. A legtöbb üzleti út a szlovák, illetve osztrák határszakaszon bonyolódott le.

A szabadidős utazási cél a szlovák, a szerb és a román határszakaszon haladta meg, vagy érte el az országos (28 százalékos) átlagot.


A többnapos utazások 84 százalékát a lakosság turisztikai céllal tette 2008-ban. Ezen belül a szabadidős turizmus szerepe a döntő, arányuk az összes többnapos utazáshoz viszonyítva 73, míg az üzleti céllal tett utazásoké csak 11 százalék. Ez utóbbiak arányát felülmúlták a 13 százalékot képviselő, munkavégzési céllal tett utazások, melyek az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedtek.


A vásárlási célú utazások száma és aránya - az egynapos utazásoknál képviselt arányhoz képest - a többnapos utaknál alacsony, a tanulási céllal tett utazások számát is alig haladják meg, részesedésük pedig egyaránt 1-1 százalék volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK