Vége lesz az állami kórházaknak Magyarországon?

Önálló tárcát, forrásbevonást, fenntartható kórházi finanszírozást, és a szolgáltatási csomag pontos definiálását szorgalmazzák a következő négy évben egyebek mellett a Napi.hu által megkérdezett szakértők az egészségügyben.A kórházakat nem lehet tartósan állami tulajdonban tartani, de ahhoz is szakmai háttérmunka kell, hogy kiderüljön, hogy milyen értelmes konstrukció válthatja fel a jelenlegit.
Szepesi Anita, 2014. április 16. szerda, 07:12

A kórházak finanszírozása továbbra is feszített, a konszolidáció e formája hosszú távon nem jelent megoldást. A díjtételek rendezése, a súlyszámok revíziója, a finanszírozási források rendezése elengedhetetlen - kezdte a következő négy év feladatainak sorolását Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Másodikként a kórházi dolgozók státuszának, elismerésének megerősítését említi, kihangsúlyozva, hogy ennek nem csak a béremelésben kell megtestesülnie, hanem az orvosi, ápolói munka becsületének visszaszerzésében. Ebben csak egy lépés a méltó bér, amit most már a műszaki, gazdasági területen dolgozóknak is biztosítani kell. A mozgóbérrendszer, az ügyeleti, készenléti díjazás is rendezésre szorulnak.  Helyre kell állítani a magyar egészségügy megbecsülését - fogalmazott a Kórházszövetség elnöke. Át kell térni a betegközpontú ellátásra és a minőségügyi akkreditációs rendszer bevezetésére. A népegészségügyben a kórházaknak nagyobb szerepet kell vállalni,  Velkey egyfajta egészségházzá, egészségfejlesztést is felvállaló központtá alakulást szorgalmaz. A szakmai minimumfeltételek kapcsán kifejtette, be kell látni, hogy ebben a kérdésben lehetetlen a teljes konszenzus, ugyanakkor fontos a megfelelő ellátás garantálása, ehhez ki kell alakítani valamilyen alap feltételrendszert.

A Magyar Kórházszövetség az egészségügyi infrastruktúra fejlesztéséhez további forrásokat  igényel, átfogó energiaracionalizálási programot, a központi régió intézményeinek felzárkóztatását és az amortizáció rendszerszerű pótlását sürgeti. Bevezetnék a térítéses egészségügyi szolgáltatások lehetőségét az állami fenntartású intézményekben, a fizetős betegek ellátásának elkülönítésével. A  következő ciklusban a szerkezet-átalakítás, a kapacitásszabályozás és betegút-menedzsment térségi ellátásra épülő rendszerének továbbfejlesztését a lakosság-közeli járóbeteg, rehabilitációs és krónikus ellátások erősítésével képzelik el, s az ellátókat összekötő biztonságos informatikai rendszer működtetésének szükségességét is kiemelik.

Első lépés, hogy érdemben foglalkozzanak a problémákkal és mindenekelőtt az állam deklarálja, hogy kinek, milyen egészségügyi ellátás jár - sorolja a feladatokat Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Társadalmi egyeztetést tart szükségesnek a fekvő- és járóbeteg-ellátási, valamint a segédeszköz-ellátási alapcsomag definiálásához, annak eldöntéséhez, hogy kinek, milyen ellátást, és mennyiért és miből finanszíroznak. Az egyes szereplőkre háruló terheket pedig számításokkal kell megállapítani. Rásky szerint ideje leszámolni az illúziókkal, melyek szerint mindenki mindig és egyenlően jogosult a legmagasabb szintű egészségügyi ellátásra, és középtávon azt is meg kell határozni, hogy mely kórházakat kell még bezárni. Mint fogalmaz, elsősorban az alapkérdésekről kell gondolkodni.

A rossz ellátás drágább, mint a hiányzó forrás pótlása

A következő négy év teendői között elsőként az önálló, legfeljebb a szociális ágazattal összevont egészségügyi tárca létrehozásának szükségességét említi Sinkó Eszter egészségpolitikai elemező, az Egészségügyi Menedzserképző programvezetője.

Rögtön ezután kiemeli, hogy ha a kormány a jelenlegi forrásokból akarja működtetni az ellátórendszert, akkor a politikusokkal be kell láttatni, hogy a kórházi szektor ebből nem tartható fent, a szűkös források miatt ugyanis a betegek gyakran nem kapnak adekvát ellátást a kórházakban, s az ebből fakadó negatív következmények költségvonzata sokkal nagyobb, mintha a minimálisan szükséges összeggel, ami Sinkó szerint mintegy 70-90 milliárd forint, kipótolnák a rendszert. E többlet nélkül viszont nem halogatható a további átalakítás, karcsúsítás. A HBCS pontértéket 150 ezer forintról legalább 180 ezer forintra kell emelni, és a HBCS rendszer frissítése sem tűr halasztást - erősíti meg Sinkó.

Komplexebb szolgáltatást a háziorvosnál

A kórházon kívüli ellátásban integráltabb rendszer kialakítását szorgalmazza, amelyben a háziorvos a jelenleginél több szakmai kompetenciával rendelkezik, s több, ezen a szinten korábban nem megjelenő szereplő bevonásával (például gyógytornász), komplettebben látja el a betegeket. A háziorvosok munkájának színvonalára jótékonyan hatna, ha bevonnák őket a kis városi kórházakba ügyelni, valamint ösztönözni kellene őket az újabb, a háziorvosi ellátásban hasznosítható szakvizsgák megszerzésére és azok gyakorlására, többletszolgáltatások végzésére.

Ezt a pluszt természetesen rendesen meg kell fizetni, ugyanakkor a komplexebben képzett, kibővített szakmai háttérrel megerősített háziorvos tehermentesítheti a kórházakat - hangsúlyozza Sinkó, hozzátéve, hogy természetesen ez licencvizsgához kötötten működtethető. A háziorvosok önálló praxisokba szervezésével elszigetelt státuszok jöttek létre, de jól látszik, hogy ezen most már túl kell lépni, és a hálózatban való működés, vagy akár a csoport(os) praxisok irányába el kell mozdulni a jövő rendszerében.

A kórházi háttér nélküli szakrendelőket ebbe az integrált ellátási térbe kell bevonni, és ennek a "térnek" a csúcsára egy olyan szervezőt kell illeszteni, aki képes az adott térségben az ellátások menedzselésére - sorolja a következő beavatkozási pontot Sinkó Eszter. Ennek a szervezőnek lenne a feladata, hogy a betegek számára szükséges, gyakran egymásra épülő ellátását a lehető legolcsóbban megszervezze, megszüntetve azt a jelenlegi helyzetet, amelyben nagyon sok beteg azért nem, vagy későn jut el a megfelelő helyre, mert sehol nem foglalkoznak rendszerszinten a betegségé(ei)vel.

120 milliárdból nagyot lehetne előre lépni

A kórházon kívüli rendszer megerősítéséhez mintegy 50-60 milliárd forintot tart szükségesnek Sinkó, azaz szerinte plusz 120-150 milliárd forintból a jelenleginél sokkal szervezettebbé tehető az ellátás.

Sinkó Eszter külön kiemeli a betegközpontú ellátás megteremtésének a szükségességét. A megfelelő kommunikációra, a betegségről, a gyógyuláshoz szükséges teendőkről való informálásra hangsúlyt kell helyezni, hogy a betegek tudják, mit jelent az állapotuk, és ők mivel járulhatnak hozzá a javuláshoz,vagy a romlás megelőzéséhez. A prevenciós tevékenységek fontosságának hangsúlyozása azonban nem a szűrésekkel kell, hogy kezdődjék, hanem az egészséges ember felvilágosításával, "képbe" helyezésével arról, mit kell tennie ahhoz, hogy később legyen beteg.

A virtuális ellátás irányába is tovább lehet lépni, hiszen nincs mindig szükség az orvos és beteg személyes találkozására. Ahol ez lehetséges, az internetes kommunikáció, vagy a távfelügyeleti eszközök is bevonása is megfelelő megoldás lehet - véli Sinkó Eszter.

A Gyemszi léte kapcsán úgy fogalmaz, egy-két évig még szükség lehet a szervezetre a kórházak felügyeletében, hiszen eddig nem derült fény arra, milyen előnyök fakadnak abból, ha minden szerződés központilag ismert. Rávilágított arra is, hogy csak sporadikusan foglalkoznak azzal, hogy egy-egy osztály milyen eredményességgel gyógyít, ma elsősorban a finanszírozás szempontjából működik egyfajta kontroll. A szakmai munka eredményességét befolyásoló tevékenységek központi kontrollját fontosnak tartja, amelyet később is, megváltozott keretek között fenn kell tartani.

A kórházaknak nem szabad tartósan állami tulajdonban maradniuk

Sinkó Eszter szerint megkerülhetetlen, hogy a következő időszakban kiderítsék, az egyes döntéshozatalt érintő funkciókat milyen szinteken - országos, térségi, kórházigazgatói - érdemes tartani. A kórházaknak szerinte nem szabad tartósan állami tulajdonban maradni, de ahhoz is szakmai háttérmunka kell, hogy kiderüljön, hogy milyen értelmes konstrukció válthatja fel a jelenlegit. Az önkormányzati tulajdonba való visszaadás nem biztos, hogy ma már indokolt lépés lenne. Bizonyos összeghatár, mondjuk 50 millió forint fölötti beruházási döntésekhez azonban továbbra is szükségesnek tartja a központi megerősítést.

 

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ingyen, 2014.04.17 16:10

miért lenne végük?

most, hogy a forradalmi 2/3 megint megvan, biztonságba kerültek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Minorkavidor, 2014.04.17 15:44

Ami az államadósság után fizetendő kamat nagyságát illeti a 2001. és 2002. évi központi költségvetést megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény 2/A melléklete szerint 2001. évre 909,516,4 millió HUF, 2002. évre 1.011.653,6 millió HUF volt az eredeti előirányzat, azaz 2002-re már az I. Orbán-kormány is több mint 1000 milliárd HUF-ot tervezett. Itt a link:
http://www.complex.hu/kzldat/t0000133.htm/t0000133_173.htm.
A teljesítés 2001-ben 950.361,8 millió HUF lett A link itt:http://www.complex.hu/kzldat/t0200040.htm/t0200040_184.htm
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Minorkavidor, 2014.04.17 14:49

Igen csak érdekes Sinkó Eszter véleménye miszerint nem lehet tartósan állami tulajdonban tartani a kórházakat, de az önkormányzati tulajdonlás felé sem lehet visszalépni. Ugyanis ha megnézzük milyen tulajdonformák vannak, akkor e kettőn kívül van a szövetkezeti tulajdon és a magántulajdon. Szövetkezeti tulajdonú kórházról még nem hallottam,- legalábbis kis hazánkban- akkor meg marad a magántulajdonú. Csakhogy 2008. évi népszavazás előtt ez a hölgy rendszeresen szerepelt különféle médiumokban. Arról beszélt, hogy akkor (2008) mi magyarok járulunk legtöbbet hozzá az egészségügy finanszírozásához, mégpedig a költségek 30 5-át álljuk, ezért szerinte nem kell a vizitdíj. Elfogadja talán a magántőke bevonását?
Azzal is egyetértek, hogy meg kell állapítani, hogy mi legyen az alapcsomagban. Egy részt, mert sokan nem fizetnek szochót, más részt, ha az ember pl. extrém sportokat (hegy- és sziklamászás, barlangászat, ejtőernyőzés stb..) űz akkor ennek költségeit maga állja.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

StoneHeart, 2014.04.17 09:58

@zappara, @Abbe: Egyetértek. Mivel a kórházak az önkormányzatoktól az állam tulajdonába kerültek, az eladást egy tollvonással meg lehet majd tenni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2014.04.17 08:39

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html