A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Egyelőre nincsenek adatok arról, hogy a hétfő esti határidőig végül is hány adósnak sikerült a végtörlesztés feltételeit teljesítenie és így megszabadulni a "devizahitel-rabszolgaság" alól. Pénzintézeti vélemények szerint a hitelintézetek a január 30-i határidőt követően már 95 százalékos biztonsággal elkészíthetik a számvetést; ha változás történik, az szinte bizonyosan a banki veszteséget csökkenti: az ügyfél elállhat a végtörlesztéstől, ami a banknak kedvez.

Arról, hogy az ügyfelek melyik körének volt érdemes kihasználni a végtörlesztés adta lehetőséget, elég komoly vita folyik a piacon. A döntési szituáció mindenkinél más volt, függően attól, hogy milyen saját források álltak rendelkezésre, milyen árfolyamon vette fel anno a hitelt, mennyi volt még hátra a futamidőből. Amiben mindenki egyetért, az az, hogy aki saját vagyonából meg tudta oldani a végtörlesztést, aligha járt rosszul. Persze itt is érdemes bontást alkalmazni: a megtakarításból törlesztőké a nyereség, hiszen azok, akik lakásuk áron aluli értékesítése után szinte a nulláról, albérletben vagy rokonokhoz költözve folytatják az életüket, nem igazán nevezhetők a megoldás nyerteseinek.

Külön kérdés, hogy a végtörlesztést forinthitellel elintézőknek ez valóban megoldást jelentett-e. A Raiffeisen Bank szakértői szerint az ilyen ügyfeleknek azzal kellett számot vetniük, hogy a kiváltó forinthitel törlesztőrészletei esetleg magasabbak is lehetnek, mint a most fizetett devizaalapú hitelé. Ráadásul az árfolyamkockázat helyét a kamatkockázat veszi át, ami − miként azt a korábbi támogatott forinthitelesek bedőlési aránya is jelzi − szintén komoly veszélyeket rejt magában.

Szakértők szerint a saját megtakarítással nem rendelkezők számára a forinthitellel történő végtörlesztésnél sokkal jobb alternatívát hozhat az új típusú árfolyamgát-megoldás, legalábbis az eddig ismert feltételek szerint. Ugyanakkor − miként arra egyebek mellett a Raiffeisennél is felhívják a figyelmet − az új árfolyamgát jogszabályi háttere még nem végleges, a kormányzat február 13-án szeretné benyújtani a parlamentnek a szabályozást. Bár az általános vélemény szerint drámai meglepetés lenne, ha a kormányzat eltérne a bankokkal kötött tavaly decemberi megállapodásban foglaltaktól, a Raiffeisennél arra is felhívják a figyelmet, hogy az új védelmi megoldás sikerét a jövőbeli árfolyammozgások is megszabják majd. A jelenlegi volatilis árfolyamok miatt nehéz előre jósolni: a svájci frank és az euró jövőbeli árfolyamára sok, egymásnak legtöbbször ellentmondó prognózis jelent meg az utóbbi időszakban.