A szervezet tájékoztatása szerint az egyesüléssel kapcsolatos döntések meghozatala a takarékszövetkezetek (részjegy) tulajdonosainak hatáskörébe tartozik, arról a szövetkezeti hitelintézetek közgyűlése hivatott dönteni.

A kilencvenes évek elején több mint 220 szövetkezeti hitelintézet volt Magyarországon, mára - főként az egyesülések következtében - számuk 78-ra csökkent, ügyfeleik száma mintegy 1,1 millió. Az integrációs törvény hatályba lépése, 2013 júliusa óta 16 egyesülési folyamat zárult le sikeresen, amelyekben 51 szövetkezeti hitelintézet volt érintett. Az egyesülési folyamatban a Takarékbank Zrt-nek mint a szövetkezeti hitelintézetek központi bankjának, illetve a Magyar Nemzeti Banknak engedélyezési jogköre van - áll az SZHISZ tájékoztatásában.

Felidézték, az utóbbi néhány évben jelentős számú egyesülés ment végbe a szövetkezeti hitelintézeti szektorban a hitelintézetekkel szemben támasztott, egyre szigorodó jogszabályi és felügyeleti előírások - például a tőkekövetelményekre vonatkozó uniós és hazai jogszabályok, az egyéb prudenciális előírások, illetve a megnövekedett adatszolgáltatási kötelezettség -, valamint az üzleti-piaci kihívások miatt.

A megnövekedett tőkeerő aktívabb hitelezést, illetve nagyobb összegű hitelek nyújtását, ezzel pedig nagyobb ügyfelek kiszolgálását is lehetővé teszi. Emellett a párhuzamosságok felszámolásával az egyesülők számos területen takaríthatnak meg költségeket, a megnövekedett üzemméret lehetővé teszi további, magasan képzett szakemberek alkalmazását is.

Az egyesülésben részt vevő takarékok a fúziót követően a jelenleginél aktívabban kívánják a helyi lakosság, a vállalkozások és a térség önkormányzatainak pénzügyi igényeit kiszolgálni - írták.

Az ügyfelek az egyesülést követően jellemzően több és magasabb minőségű szolgáltatást vehetnek igénybe, a fúziót követően egyebek mellett több helyen elérhetővé válik a devizaszámla-vezetés, a bankkártya-szolgáltatás is - derült ki a tájékoztatásból.

Az SZHISZ a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi irányító, szabályozó és kötelező intézményvédelmi szerve. Tagjai a szövetkezeti hitelintézetek, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), továbbá az integrációs szervezet tagjai közé felvett személyek vagy szervezetek.