A magyar gazdaságpolitka elvesztette hitelességét, elsősorban a jogbizonytalanság, a gazdasági kiszámíthatatlanság és a stagflációt eredményező gazdaságpolitika következtében - jelentette ki Vértes András elnök, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett 50. közgazdász vándorgyűlésen Egerben.

A hitelesség elveszítése több lépésben ment végbe. Tavaly a végtörlesztéssel a magánjogi szerződésekbe való állami beavatkozás, az ágazati adók örökre való bebetonozása, a túlzott deficiteljárás megindítása kiverte a biztosítékot az üzleti világban. Eközben a pávatánc az IMF-fel már 10 hónapja tart - jegyezte meg Vértes.

Sokba kerül a hiteltelenség

A GKI kiszámolta, hogy mennyibe került a magyar gazdaságpolitika szavahihetőségének elvesztése. A 2011. szeptember és 2012. szeptember közötti egy év átlagában 150-200 bázispontos kamattöbblet és 5 százalékkal gyengébb árfolyam alakult ki.

Mivel a forintállamkötvények állománya 8 130 milliárd forint, s ezek átlagos futamideje 3,1-3,6 év között van, mintegy 2500 milliárd forint kötvény árazódott át. Ehhez járul még hasonló nagyságrendű diszkontkincstárjegy. Mindez mintegy 75 milliárd forintos többlet kamatfizetést jelentett. Az állam betétein többletbevétele keletkezett, így nettó 55 milliárd forint lehetett a kamatteher. Az újonnan kibocsátott államkötvényeknél a 150 bázispontos kamattöbblet beégetődött a további évekre is, így 2013-205 között ezekre az államkötvényekre évi 75 milliárd forintnyi kamattöbblet keletkezik, összességében mintegy 220 milliárd forint.

Makroszinten a lakosság nem viselt a forintadósságán többletterheket, ám a jelentős forintadóssággal rendelkezők nem esnek egybe a jelentős forintbetéttel rendelkezőkkel. A vállalati szférában a forinthitelek mintegy 3500 milliárd forintos állományán bekövetkezett kamatnövekedés mintegy 50 milliárd forintnyi többletterhet okozva, a betétállomány miatt a nettó makrohatás 20 milliárd forint.

A forinthiteleken a hitelességvesztés következtében adódó többletkamatteher ily módon makroszinten 295 milliárd forint, mikroszinten pedig 370 milliárd forint. Ezekből az összegekből 200 milliárd forint többletteher már létrejött, de kifizetésére 2013-2015 között kerül sor.

A hitelességvesztés hatásait számszerűsíteni lehet a devizaterheknél is, csak a tőketörlesztési többletterheket véve figyelembe. Az állam mintegy 8 500 milliárd forintos devizaadósságából az egy év alatt 4-5 milliárd eurót törlesztett. Ez mintegy 65 milliárd forint árfolyamromlásból adódó többletköltséget jelentett. A lakosság 4000 milliárd forintot meghaladó nettó devizahitel-állományán 8-10 éves átlagos törlesztési idő feltételezése mellett mintegy 25 milliárd többletköltség adódik. A vállalkozások nettó 8000 milliárd forintot meghaladó devizahitel-állományán átlagosan 4 év körüli lejáratot feltételezve 100 milliárd forint többletteher keletkezett.

A különböző kamat- és árfolyamveszteségekből makroszinten 340 milliárd hárul az államra, 25 milliárd a lakosságra és 120 milliárd a vállalkozásokra. Ez azonban a közvetlen megjelenése a terheknek. Mivel a költségvetés hiányát 3 százalék alatt kell tartani, ezért gyakorlatilag az összes teher áthárul a vállalkozásokra és a lakosságra. Valójában tehát a hitelességvesztés következtében 485 milliárd forint teher keletkezett ez alatt az egy év alatt, melyet végül is közvetve a vállalkozások és a lakosság visel 2013-2015-ben.

A pávatánc muzsikáját a kormány rendeli, de a lakosság és a vállalatok fizetik meg - fogalmazott Vértes. Így összességében az elmúlt egy év hitelességvesztése azonnali 265 milliárd forint többletterhet okozott a magyar gazdaságnak, lényegében teljes egészében a lakosságnak és a vállalkozásoknak. Ezen túl 220 milliárd forint teher keletkezett a következő 3 évre. Az egész teher így makroszinten 485 milliárd forint, míg mikroszinten 560 milliárd forint - derült ki a GKI összesítéséből.