A magyar kormány célkitűzése, hogy 2020-ra a GDP 30 százalékát az ipar adja, ennek érdekében a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban és nagyobb mértékben kell az ipar szolgálatába állítani. Ezt Glattfelder Béla, korábbi gazdaságszabályozásért felelős államtitkár mondta még 2014 októberében.

A kormány lendülete azóta sem hagyott alább, hiszen nemrég mutatták be Irinyi-terv néven az új iparstratégiát. Ebben hét kiemelt fejlesztési területet neveztek meg, amelyhez jó alapot szolgáltat majd, hogy a mostani uniós fejlesztési ciklusban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, és 2017. július 1-ig a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatát kiírják majd.

Kapcsolódó

Hogy a kormány számára fontos az ipar hozzáadott értékének növelése azt mi sem mutatja jobban, mint hogy Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a hétfői járműipari konferencián - a migrációs válság alapos elemzése mellett - arról is beszélt, hogy a magyar autógyárak már nem összeszerelő üzemként működnek csupán.

Mindezt azért tartotta fontosnak a miniszter, mert a ipari termelés és a hozzáadott érték között feszülő látszólagos ellentét pont abból fakad, hogy lehet egy üzemnek hatalmas kibocsátása, ha közben összeszerelő helyként funkcionál és a felhasznált inputok volumene felemészti a kibocsátási érték nagy részét. A KSH definíciója szerint ugyanis a kibocsátás az értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával, míg a hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás (termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok értékének) különbsége.

A számok mást mutatnak

Bár Szijjártónak abban igaza van, hogy nőtt az ipar arány a GDP folyó áron számolt teljesítményén belül, ennek mértéke - a célkitűzés tükrében - nem túl nagy. Tavaly ugyanis 22,95 százalék volt a magyar iparosodottság mérőszáma, szemben a 2014-es 22,57-tel. (Varga Mihály korábban 24 százalékos arányról beszélt, de ennek vélhetően az az oka, hogy még csak az első három negyedéves adatokat közölte, amely 23,55 százalék volt. A KSH azóta visszamenőlegesen is módosította az adatokat - szerk).  Bár a növekedés egyértelmű, ilyen ütem mellett aligha jöhet össze a 30 százalékos arány 2020-ra.

Forrás: KSH, Napi.hu - gyűjtés

Pedig a kormány csak tavaly 35 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg azon cégeknek, amelyek idehozzák termelésüket vagy fejlesztik azt. Ez nem ablakon kidobott pénz, hiszen attól, hogy valami összeszerelő üzemként működik, még munkahelyeket teremt és ellátja munkával az alvállalkozókat, szerencsés esetben magyar kis és közepes vállalkozásokat.

Biztos, hogy baj ez?

Önmagában nem probléma,  hogy az ipar hozzáadott értéke nem nő annyival, mint azt a kormány szeretné, hiszen jelentheti azt, hogy az össztermék más komponensei - az építőipar vagy a szolgáltatások - jobban teljesítenek. A legnagyobb tétel, a szolgáltatások folyó áron számolt értéke például 824 milliárddal 4,7 százalékkal nőtt. Visszaesést a mezőgazdaság szenvedett el, mintegy 200 milliárdot (16,5 százalékot).