Ha a munkavállaló nő, akkor általában nem vezető, akkor sem, ha ágazata túlnyomórészt nőket foglalkoztat. Ha vezető, akkor az alacsonyabb presztízsű, több munkával járó vezetői pozíciókat tölti be. Minden gyermek rontja pozícióját a munkaerőpiacon, a társadalom pedig változatlanul a rokonságtól várná azt a (túlnyomórészt ingyenes) támogatást, amely segítségével egy dolgozó nő otthoni és munkahelyi feladatait is el tudná látni. Háztartási segítséget kevesen engedhetnek meg maguknak, az intézményrendszer sem támogató. A kereseti különbségek pedig ördögi kört hoznak létre: ha a férfi keres többet, racionális okból is a nő karrierje lesz a feláldozható, amitől munkaerőpiaci pozíciója még rosszabbá válik. Ráadásul minél többet tanul, annál inkább elhúznak mellette a hasonló képzettségű és tapasztalatú férfiak.

Gyerekesek hátrányban

Kapcsolódó

A felmérések szerint a legnagyobb hátrányt munkaerőpiacon a gyerek jelenti.  Ez általában nem nyílt diszkriminációként jelenik meg, világított rá Borbély Szilvia, a Bérbarométer kutatások vezető szakértője, és Edeltraud Ranfl osztrák professzor is. A gyerekesek egyéni bére lesz alacsonyabb, gyakran a kollektív megállapodással vagy direkt állami bérszabályozással érintett területeken is, mivel azt a betöltött munkakör, a végzett munka mennyisége fogja elsődlegesen meghatározni, utóbbit pedig a gyermekfelügyelet elérhetősége és minősége is befolyásolhatja.

A gyermek nélküliek csoportjában (korosztályi bontás nélkül) a férfiak keresete csak 9 százalékkal haladta meg a nőkét. Egy gyermek esetén a bérrés már eléri a 12 százalékot, és két gyerek esetén pedig már a 25 százalékot is meghaladta a Bérbarométer korábbi felmérése alapján. A szakértők szerint a helyzet azóta is változatlan.

Nem egyszerű a gyermekgondozás miatti távollét utáni visszailleszkedés sem. Egy demográfiai kutatás szerint a vizsgált anyák mindössze 46 százalékának sikerült visszamenni eredeti munkahelyére, pedig mintegy kétharmaduk bízott abban, hogy folytathatja munkáját. Korábbi felmérések alapján a gyermekes nők mintegy fele szívesen dolgozott volna legalább átmenetileg részmunkaidőben is. Azok, akik elutasítanák a részmunkaidős foglalkoztatást, ezt meghatározóan anyagi okok miatt tennék, vagyis nem engedhetik meg az ezzel járó keresetkiesést.

A női munkavállalás megítélése*
A férj dolgozik, a feleség otthon vanA családot megviseli, ha a nő nyolc órában dolgozik
Nők7076
Férfiak6768
*egyetértés, 1-100-ig terjedő skálán
Forrás: Pongrácz Tiborné: A család és a munka szerepe a nők életében

Női szakmák a Bérbarométer számai alapján

A "női ágazatoknak" tekintett területeken is bérhátrányban vannak a nők, és a vezetői pozíciókat ott is főleg férfiak töltik be. A Bérbarométer projekt először 2007-2008-ban vizsgálta részletesen a nők és férfiak keresetét a különböző ágazatokban és földrajzi térségekben. A portál ma is folyamatosan gyűjti és publikálja a kereseti adatokat (a www.wageindicator.org közreműködésével), amely véleményük szerint hiánypótló, mivel a cégek maguk e szempontok alapján nem vizsgálják saját bérstruktúrájukat.

A felmérés a textilipart, a kereskedelmet, az oktatást és az egészségügyet vizsgálta kiemelten. A textiliparban a foglalkoztatottak több, mint 80 százaléka nő, mégis az összes nő 4 százaléka, míg a férfiak 11 százaléka volt vezető. A vezetők közül a férfiak 60 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, míg a vezető nők csupán 14 százaléka. A férfiak bruttó bére 17 százalékkal volt magasabb.

A kereskedelemben hatvan százalék feletti a nők aránya, javarészt harmincasok és ötvenen felüliek. A férfiak és a nők közt is sok volt a minimálbéren foglalkoztatott (mintegy 30 százalék), a bérelőny mégis 12-16 százalék a férfiak javára. Az önálló munkavégzéssel járó, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben már a nők voltak előnyben. Ez utóbbi az oktatási ágazatra is jellemző, de az oktatásban is 13-14 százalék a férfiak bérelőnye.

Az egészségügyben 8,9 százalékkal kerestek a férfiak többet. Az érettségizettek esetében 0,9 százalékkal a nők vezettek, a felsőfokú végzettségűek közt a férfiak előnye viszont 13 százalék körüli, és a felsőfokú végzettségű férfiak aránya nagyobb a nőkénél.

Kiszorulnak a nők a felsőoktatásból és a felnőttképzésből?

Mindkét nemnek, de főleg a férfiaknak éri meg tanulni: ha a 8 általánosnál kevesebb iskolát A végzettek nettó bérét 100-nak vesszük mindkét nem esetében, az egyre magasabb végzettség elérésével egyre nő a szakadék a férfiak és a nők nettó bére közt.

Csak 11 százalék az egyetemi tanárok közt a nők aránya, mutat rá Schadt Mária szociológus kutatása, a főiskolai docensek közt is csak 34 százalék, hiába több a nőnemű egyetemi hallgató és sokan szereznek tudományos fokozatot is. A szociológus szerint az egyetemi felvételi keretszámok radikális átalakítása is kedvezőtlenül hathat a nemek arányára a felsőoktatásban, írja a Népszabadság. Sok nő választaná a jogász vagy bölcsész szakokat, de népszerű köreikben a jelenleg legmagasabb ágazati átlagkeresetet ígérő pénzügyes szakma is. Ezeken a területeken azonban drasztikusan csökkent az állami finanszírozású helyek aránya. A leépítéssel nem fenyegető műszaki vagy agrár szakokon jelenleg a férfiak (hallgatók és oktatók) aránya jóval magasabb.

A Bérbarométer kutatásai szerint a jobb keresetet és jobb munkaerőpiaci pozíciót ígérő továbbképzések, felnőttképzés területén is sok esetben hátrányban vannak a nők, főleg a kisgyermeket nevelők. Munkahelyi kezdeményezés esetén is passzívak, hivatkoznak a gyerekfelügyelet, anyagi források és a szabadidő hiányára, ha a képzés nem ingyenesen és munkaidőben zajlik. Vannak ágazatok, ahol a továbbképzés nem mindig jár direkt anyagi előnyökkel: az egészségügyben dolgozó, közép-és felsőfokú végzettségű nők 70-72 százaléka képezte tovább magát, ám jobb munkát csak húsz százalékuk szerzett.

Nők és férfiak nettó bére (8 általánossal sem rendelkezők bére=100)
Iskolai végzettségNőkFérfiak
8 általánosnál kevesebb100100
8 általános103104
Szakmunkásképző116125
Gimnáziumi érettség, szakközép136142
Érettségi utáni továbbképzés154168
Főiskola193212
egyetem246267
Forrás: Bérbarométer adatbázis

Lapos szervezet: alig van két egyforma munkakör

Magyarországon nemcsak az új munka törvénykönyve mozdul el az ágazati, kollektív béralkuk irányából az egyéni alkuk irányába, de a folyamatosan változó, projektcsapatokban gondolkodó, szinte csak magasan kvalifikált dolgozókat foglalkoztató cégek esetében is nehéz mérni, mennyire teljesül a férfiak és a nők esély-és béregyenlősége, hiszen szinte minden munkakör más, az egyes munkavállalók tapasztalata és képzettsége jelentősen eltér, és a vállalat szervezete is folyamatosan, a piaci igények hatására változik. A hagyományos hierarchia szerepét a csoportmunka veheti át, alkalmi vezetői státuszokkal. A nők profitálhatnak abból, hogy az ilyen szervezeteknél elfogadottabbak az atipikus munkavégzési formák, vagy a távmunka, ám nehezebb adott esetben bizonyítani az esetleges diszkriminációt.