Magyarország folytathatja a kamatcsökkentést, hogy segítse a gazdaságot kikapaszkodni a recesszióból, feltéve, hogy ezt óvatosan, az infláció megugrásának kockáztatása nélkül teszi - idézi a Wall Street Journal (WSJ) az MNB monetáris tanácsának két külsős tagját, akik a Dow Jones hírügynökségnek mondták el véleményüket. A testület négy kormány által kinevezett tagja, köztük a két nyilatkozó, Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc egy ideje éppen ellenkezően vélekedik erről, mint tanács másik három tagja, a bank két alelnöke és elnöke - emlékeztetett a WSJ, idézve Simor András jegybankelnököt, aki szerint a kamatcsökkentés nem segíti a gazdaságot, mert gyengíti a forintot, ami elnyeli a háztartások vásárlóerejét.

Peter Attard Montalto, a Nomura kelet-közép-európai ügyekkel foglalkozó elemzője Simorral ért egyet. A lazább monetáris politika végső soron hatással lehet az inflációs várakozásokra és ronthatja a forint képességét arra, hogy ellenálljon az újabb belső és nemzetközi sokkhatásoknak - fejtegette.

Kopogtat az IMF

Bártfai-Mager szerint a magyar gazdaság kilátásait és a forintot erősítené, ha a kormány megállapodna a pénzügyi támogatásról az IMF-fel, emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris tanács ebben ez ügyben egységes: egyhangúan támogatja az egyezség tető alá hozását. Ugyanakkor a WSJ emlékezetet arra, hogy a kormány IMF-ellenes médiakampánya nyomán a Valutaalap és Budapest tárgyalásai holtpontra jutottak.

A magyar állam erősen eladósodott, a gazdaság kicsi és nyitott, miközben nem látjuk az eurózóna adósságválságának végét, ezért Magyarországnak az alapkamat jelenlegi szintjének tartásához is szüksége van az IMF-megállapodásra - állítja William Jackson, az amerikai Capital Economics elemzője. A jegybank függetlensége kulcskérdés az egyezség megkötéséhez. A kormány az MNB-tranzakciók megadóztatásának tervével tesztelte, mennyire veszi komolyan ezt a követelményt az EU és az IMF, és kénytelen volt visszakozni - emlékeztetett a WSJ.