Több magyarországi város, Putnok, Tatbánya és Székesfehérvár levegője veszélyes a szálló por magas koncentrációja miatt - közölte az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) szerdán. Emellett egészségtelennek számít további települések - köztük Budapest levegője is, és kifogásolt, illetve elfogadható levegőminőségű városokból is akad jócskán.

A szálló por légköri koncentrációjának emelkedése miatt Tarlós István Budapesten elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, valamint arra kérte a lakosságot: mérsékeljék, lehetőség szerint szüneteltessék az egyéni gépjárműhasználatot, inkább a közösségi közlekedést részesítsék előnyben, és mérsékeljék a gépjárművek alapjárati üzemeltetését is. Tarlós István továbbá a szilárd- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatának mérséklését kérte (azaz, ha egy háztartásban van földgáztüzelésű fűtési mód, akkor ne használják a szilárd tüzelésű kandallót, cserépkályhát).

Nincs egyértelmű összefüggés

A fa, szén illetve egyéb energiahordozók térnyerése a gáztüzeléssel szemben kedvezőtlen környezetvédelmi szempontból, az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat mérési eredményeiből azonban nem lehet egyértelmű összefüggést kimutatni a tüzelőanyagokban bekövetkezett változás és a légszennyezettség alakulása között - közölte megkeresésünkre a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A légszennyező anyagok levegőben mérhető koncentrációja nem csak a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségétől függ, hanem erősen befolyásolja a meteorológiai viszonyok alakulása is. Kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén változatlan kibocsátás mellett is jelentősen megnövekedhet a légszennyező anyagok mennyisége a levegőben. Ilyen időjárási jelenség az úgynevezett "talaj közeli inverzió", ami ahhoz vezet, hogy a szennyező anyagok nem tudnak a magasabb légrétegekbe eltávozni, ezért feldúsulnak az alsó légtérben. Ezzel szemben a légszennyező anyagok keveredését és mozgását elősegítő meteorológiai körülmények (például az erős szél) javítják a levegő minőségét. A légszennyező anyagok távozását elősegítő időjárási helyzet esetén még a kibocsátás növekedése mellett sem feltétlenül alakul ki magas légszennyező anyag koncentráció. Ezzel szemben az évszakhoz képest enyhe időben is előállhat magas szennyezettség, ha a szennyező anyagok a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok miatt feldúsulnak a levegőben. Ez utóbbi történt 2011 novemberében, amikor a kifejezetten enyhe idő ellenére, a kisméretű részecske szennyezés (PM10) az ország több pontján is meghaladta a tájékoztatási, illetve a riasztási küszöbértéket.

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat mérőpontjai - a vonatkozó EU-s- előírásoknak megfelelően - a vizsgálat céljától függően alapvetően négy típusba sorolhatók:

- közlekedési állomás: egy-egy forgalmas közút légszennyezettségre gyakorolt hatását vizsgálja,

- ipari állomás: egy adott ipari létesítmény légszennyezettségre gyakorolt hatását vizsgálja,

- városi háttér mérő állomás: egy nagyobb lakott terület átlagos légszennyezettségének a jellemzésére szolgál, valamennyi légszennyező forrásból - ideértve a lakossági fűtést is - származó légszennyező anyag együttes hatását vizsgálja,

- vidéki háttér mérő állomás: lakott területek, ipari létesítmények, utak közvetlen befolyásától mentes területeken a nagyobb távolságról érkező légszennyező anyagok koncentrációját méri.

A fenti állomás típusok közül tehát a városi háttér állomások azok, amelyek mérési adatain a lakossági tüzelés hatása kimutatható lenne - bár ezek az előzőekben ismertetettek szerint valamennyi légszennyező forrásból származó légszennyező anyag együttes hatását vizsgálják. A jelenleg működő 52 darab mérőállomásból összesen 22 darab tartozik ebbe a kategóriába. Ugyanakkor a városi háttér mérő állomásoknak nagy része olyan nagyvárosi területen helyezkedik el, ahol még mindig a földgáztüzelés a meghatározó, így a tüzelőanyagokban bekövetkezett változás és a légszennyezettség alakulása közötti összefüggésre csak áttételesen lehet következtetni a tárca szerint.

Panaszok alapján ellenőriznek

A lakosság fűtésével összefüggő levegőtisztaság-védelmi tilalmakat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-a írja elő. Eszerint a háztartási tüzelőberendezésben a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék kivételével tilos hulladékokat égetni. Az előbbi rendelkezésből következik az is, hogy a lakossági fűtéshez csak tüzelőanyagot lehet felhasználni. A fenti szabályok betartását a rendelet 36. §-a alapján az adott kistérség teljes területén a kistérségi székhelytelepülés jegyzője jogosult ellenőrizni és a rendelkezés megsértése esetén bíráságot szabhat ki. Az ellenerőzéseket általában panaszbejelentések alapján végzik.