Veszélyzónába került Magyarország - eurómilliárdokat bukhatunk

A "veszélyzónában" van Magyarország az uniós fejlesztési támogatások lehívását illetően: jelenleg a támogatások felhasználásában 80,6 százalékánál jár. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben nem történik időarányos gyorsítás, a jelenlegi trend alapján magyar részről akár 20 százaléknyi forrás is „bennragadhat” a központi költségvetésben a megítélt hét éves keretből - írja a Bruxinfo.
Napi.hu, 2014. április 24. csütörtök, 14:25

Magyarországnak a következő másfél évben hat havonta 12 százalék feletti forráslehívásra lesz szüksége ahhoz, hogy a jövő év végi végső (n+2-es) határidőig megvalósulhasson az EU regionális alapok maradéktalan felhasználása - derül ki az Európai Bizottság múlt héten közzétett statisztikájából, amelyet a Bruxinfo ismertetett.

A brüsszeli testület által negyedévente publikált jelentések a kohéziós forráslehívás tagállamonkénti előrehaladásáról adnak képet, az ebben szereplő három alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap.

A legutóbbi, április 15-i százalékos adatok alapján a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a forráslehívásokban az idő rövidségére való tekintettel számos ország - így pillanatnyilag Magyarország - esetében is veszélyes lemaradás mutatkozik a jövő év végi végső, n+2-es határidőig.

A Bruxinfo szerint a pénzfelhasználás hatékonyságát tekintve a mezőnyt Észtország vezeti 84,4 százalékos lehívási aránnyal, de a másik két balti tagállam is előkelő helyen szerepel. A sort Románia zárja 45,2 százalékos felhasználással.

Magyarország az eddigi összteljesítménye alapján 61,8 százalékon áll, Csehország és Szlovénia között. Ennek hátterében nagy szórás mutatkozik a különböző alapok hasznosításában; a Kohéziós Alap több mint fele még rendelkezésre áll, míg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (EFRA) esetében a kétharmadhoz közelít a felhasználás. Ennél gyengébb az ESZA program teljesítése.

Magyarország a veszélyzónában

Ha az elmúlt két év felhasználási tendenciáját előrevetítik az n+2 határidő végéig, mindössze tíz ország (Litvánia, Észtország, Portugália, Németország, a Benelux-államok, Dánia, Ciprus, Görögország) számolhat biztonsággal teljes támogatáslehívással.

A prognózis 5-15 százalékos forrásvesztés kategóriájába sorolja a Kohéziós Alapból nem részesedő Írországot, Svédországot, Ausztriát és Franciaországot. A Kohéziós Alapból is részesedő tagállamok közül ebben a kategóriában szerepel Lengyelország, valamint Lettország és Spanyolország.

A "veszélyzónában", azaz ahol a jelenlegi trend szerint a fejlesztési támogatások lehívásában 15-30 százalékos elmaradás mutatkozik, hét tagország van: Málta (az eddigi felhasználási hatékonyság 72 százalékos), Bulgária (75 százalék), Csehország (77 százalék), Nagy-Britannia és Szlovénia (79,6 százalék), valamint Olaszország és Magyarország (80,6 százalék).

Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben nem történik időarányos gyorsítás, a fenti adatok alapján magyar részről akár 20 százaléknyi forrás is "bennragadhat" a központi költségvetésben a megítélt hét éves keretből.

Romániát és Szlovákiát még ennél is nagyobb, 30 százalékot is meghaladó uniós forrásvesztés fenyegeti. Míg Szlovákia jelenleg 53 százalékos lehívásnál tart, az elmúlt két év adatait előrevetítve további, alig 15 százalékos további igénylés várható még 2015 végéig. Románia esetében még 24 százaléknyi pénzügyi rendezés valószínűsíthető, viszont az eddig eltelt hét és fél év alatt Bukarest a a források felét sem hívta le.

Eggyel jobbak voltunk

A Bruxinfo szerint Magyarország az előző, 2013. októberi mérési időpontban még az eggyel jobb kategóriában szerepelt. Az ország az elmúlt két évben egy félév során - tavaly az első és harmadik negyedév köztkött - 10 százalékos lehívást tudott felmutatni.

Amennyiben az ország képes lesz a következő másfél évben félévente 12 százalék feletti forráslehívásra, úgy még matematikailag teljesíthető lehet az abszorpció - állapítja meg a brüsszeli portál. Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy ehhez elengedhetetlen lesz a tavaly októberben Brüsszelnek benyújtott 25 nagyprojekt gyors megvalósítása, illetve az, hogy a jelenleg folyó intézményrendszeri átalakítások ne járjanak az elszámolások megtorpanásával.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

soper, 2014.04.26 13:11

@jobbajobb: Nem szívesen írom le, de ön egy ökör.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.04.24 18:02

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2014.04.24 15:04

Stadionjaink már vannak, mi kell még, nektek semmi sem elég
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RonaGyuri, 2014.04.24 14:30

Ja még a családi gazdagodás (lásd Dávidka városdúlása) az egyetlen cél! =))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html