A kabinet célja pontosan az volt, hogy több korlátozással - köztük ezzel is - megszorítsa a multi áruházakat. Most azonban úgy tűnik, hogy az élelmiszerlánc felügyeleti díj felfüggesztése után a szék egy másik lábát is kirúghatják a kormány alól - olvasható a portálon.

Persze itt még messze nincs vége a történetnek, hiszen ebben az esetben nem függesztheti fel az EU a veszteségszabályt úgy, mint a felügyeleti díjat, legfeljebb bíróságra mehet vele, ami igencsak időigényes. A bíróságnak pedig többféle választása is lehet az ítélet várható tartalmát latolgatva.

Kapcsolódó

Az a különös helyzet alakult ki, hogy a veszteségszabály alapján a veszélyzónába sorolódtak hazai boltos vállalkozások is, mivel bevételük nagyobb 15 milliárd forintnál. A kereskedelmi törvény ugyanis itt húzza meg azt az alsó határt, ami felett belép a zárási szigor. A Palócker simán bukta volna a szabályt az eddig nyilvánosságra hozott 2014-es és 2015-ös eredményei alapján.

A kereskedelmi törvény úgy rendelkezik, hogy ha két egymást követő esztendőben veszteséges (vagy pontosan nulla az adózott eredménye) egy nagyobbrészt napi fogyasztási cikkeket (élelmiszert, háztartási vegyiárut) árusító üzletlánc, annak be kell zárnia. És 2015-től ketyeg az óra, 2017-től pedig már alkalmazható az előírás.

A magyar áruházi top is a veszélyzónában

Jelenleg hat multi áruházláncot vizslatnak az elemzők, akik a veszteségszabály céltáblái (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco), miközben azért a nagy drogériák is napi cikkek forgalmazói, tehát ide tartoznak (dm, Rossmann).

A számoknál azonban vigyázni kell, hiszen a kereskedelmi törvény szerint csak arra a vállalkozásra vonatkozik a szigor, amely nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, tehát a kiskereskedelmi értékesítés arányát is nézni kell. Ez pedig nem minden mérlegbeszámolóból derül ki rögvest, ezért is a veszteségszabály ellenőrzésének feladata az adóhatóságé.

A magyar láncok tagjaira egyébként messze nem jellemző a nagy árbevétel. A Coopok többsége néhány milliárd forintos árbevételt könyvelhet el évente, de jó néhányan ez alatt mozognak száz milliós nagyságrenddel, vagy még kevesebbel. A nehezebb piaci helyzetüket az is mutatja némi felületes szemlélődés alapján, hogy akadnak, akik számottevő arányban bérbe adják üzlethelyiségeiket, feladva a hagyományos kereskedést.

A CBA tagvállalkozásaira sem jellemző a 15 milliárd forint feletti árbevétel, ami mutatja, hogy kicsiből indulva milyen nehéz építkezni. Van benne olyan is, aki csak alulról közelíti a 15 milliárdos határt, de már nem sok hiányzik belőle:

Magyar láncok üzletei beszámolói (milliárd Ft)
Év2015201520162016
Cégnévárbevételeredményárbevételeredmény
Mecsek Füszért, Coop31,10,134,90,1
Unió Coop26,60,628,50,7
Coop Szolnok23,60,325,20,3
Krupp és Társa CBA18,90,6201
Nyírzem Coop17,50,718,30,7
Co-op Star16,90,417,70,7
Vörösvár Kft CBA13,70,414,40,6
Forrás: Elektronikus Cégjegyzék, blokkk.com

Persze, a franchise rendszer tagjainak összesített forgalma már szép summa, hiszen úgy már mindegyik ott van a topban.A Reál Hungária Kft 13 milliárd forint feletti forgalma közelíti ugyan a limitet, de hát nagyobbrészt nagykereskedelmi tevékenységet folytat. A reálos Kelet-Alfi-Ker is inkább a nagykereskedelemben ügyködik, így árbevétele ugyancsak eléri a limitet, de nem sorolható a kiskeres topba, hasonlóképpen a Z+D Kft, valamint az Alaszka Kft sem. Nem tartalmazza a top a nagykereskedőket, hiszen rájuk nem vonatkozik a veszteségszabály. Bár itt is akadnak nagy magyar cégek, például a szegedi CBA-hoz kötődő Hansa-Kontakt a maga 45 milliárdos bevételével igen csak számottevő nagyságrendű vállalkozás - olvasható a blokkk.com-on.

Multik: más nagyságrendek

A multi áruházak egy része már közzétette 2016-os beszámolóját, de mivel az úgynevezett üzleti év fordulónapjai eltérőek, nem mindegyik. De hát ennek jelenleg nincs olyan jelentősége, hiszen valóban az elmúlt két esztendőben eddig mindegyik nyereséget mutatott ki. A forgalmi adataik azonban egyértelműen jelzik, hogy más piaci nagyságrendben mozognak