Az önkormányzatok bankrendszerrel szembeni kötelezettsége 2007-2008-ban megkétszereződött. Azóta ugyan lényegesen nem növekedett a kitettségállomány, azonban így is idén júniusban a kötvényállomány 550, míg a hitelállomány 450 milliárd forint volt - írja az MNB Szemle legfrissebb száma. (Képünk illusztráció.)

A felvett hitelek sokáig a hazai bankrendszerben pihentek, így az önkormányzatok nettó pozíciója a pénzintézetekkel szemben 2009 végéig csak mérsékelten változott. Azt követően viszont jelentős romlásnak indult és mára 444 milliárd forinttal növekedett a nettó kitettségük. Emögött a felhalmozási célú kiadások címen futó, vélhetőleg EU-s pályázatokhoz kötődő összegek lényegi emelkedése, a folyószámlahitelek felfutása (ez a kifeszített gazdálkodásból eredő likviditási problémákra utal), valamint a forint svájci frankkal szembeni gyengülése állt. Utóbbi önmagában 110 milliárd forinttal növelte a szektor bankrendszerrel szembeni kötelezettségét.

Mi motiválta a keresletet és a kínálatot?

A bankoknak az önkormányzatok többnyire biztos partnernek számítanak, működési folytonosságuk okán. Törvényben deklarált feladataik miatt ugyanis nem válhatnak teljesen fizetésképtelenné és nem lehet felszámolni sem őket.

Izgalmasabb kérdés, hogy a keresleti oldalt mi motiválta a hitelfelvételre. A tanulmány három tényezőt azonosított. Az uniós források lehívásához önerő kell, miközben a pályázatok egy jó része ráadásul utófinanszírozásos. További szempont volt a szabályozói környezet változásából adódó óvatosság: az új törvényjavaslatok a hitelezéskorlátozás irányába mutattak és az önkormányzatok igyekeztek még idejében bespájzolni. Ezzel párhuzamosan nem történt meg a beruházási célok megfogalmazása, így inkább tartalékképzés lehetett a cél. Az eladósodást az is támogathatta, hogy a pénzek forintbetétekben landoltak, és a jelentős kamatkülönbözet szép haszon reményével kecsegtetett.

Gondot jelent-e az önkormányzatok eladósodottsága?

A fő kérdés ugyanakkor nem is önmagában az eladósodottság, hanem hogy a felvett hitel felhasználása mennyire átgondolt. Több projektnél úgy tűnik, kérdéses, hogy kitermelik-e a beléjük tett költséget (pl. pályázati önrész és kamatköltség). További problémaként jelentkezhet, hogy a kötvénykibocsátás után általában 3-4 évvel kezdődik a tőkerész törlesztése, a rövid távú céloknak kedvezhetett a pénzügyi prudenciával szemben.

A türelmi időszak 2010 végén kezdett el a legtöbb esetben lejárni. A tőketörlesztés év végére a hitelfelvevők felénél megkezdődik, 2013 végére pedig a 90 százalékot is elérheti az arány. Ez már idén 60 milliárd forint fölötti összeget jelenthet.

A kötelezettségállomány/sajátbevétel-arány romlását elsősorban a számláló növekedése okozta. Nemzetközi összehasonlításban (amennyire ez egyáltalán a különböző intézményrendszerek mellett lehetséges), a hazai önkormányzati rendszer a magas deficitet felhalmozók között helyezkedik el. Ugyan ez GDP-arányosan egyelőre nem kiugró, azonban az elmúlt években bekövetkezett változás mégiscsak sokkoló: a kétezres évek elején még 1,1 százalékos szint mára 4,6 százalékra ugrott.

Az önkormányzatok hiteleire elvileg nincs állami garancia, azonban az esetleges fizetési problémák a jelenlegi turbulens helyzetben mégis növelhetik a magyar szuverén adóssággal kapcsolatos kockázatérzékenységet.

Hogyan tovább?

Az idei második negyedéves adatok alapján az önkormányzatok kitettsége nem tekinthető problematikusnak, ugyanakkor a kockázatok növekedtek. Ebben az időszakban ugyanis összességében a teljes önkormányzatikitettség-állományon belül a nem teljesítő állomány aránya elérte a 2,1 százalélkot.

Az átstrukturálások júniusban 1 százalék körüli szinten volt, de a portfólió 3-4 százalékával kapcsolatban felmerült az igény (a bankok itt leginkább futamidő-hosszabbítást, az átmeneti teljes vagy részleges tőketörlesztési moratóriumot alkalmazzák). Mindez azt jelzi, hogy a bankrendszerben megvan a hajlandóság a kockázatok kezelésére és úgy tűnik erre a képességük is megvan - véli a tanulmány.

A későbbiekben lényegi kérdést jelent, hogy a már most megjelenő, önkormányzati rendszer átalakítását érintő kormányzati koncepciók, végül hogyan érintik majd a szektor kitettségét.