Visszafoglalták a magyarok a Balatont

Tovább csökkent a külföldiek aránya a Balatonnál, de a gyorsan bővülő hazai vendégkör kiegyenlítette ezt. Míg korábban a kempingek voltak a legnépszerűbbek, ma már a szállodák vezetnek, és kiugróan sikeresek a wellness- és gyógyszállodák. A változásokat Somogy megye szenvedte meg leginkább, míg Zalában kaszálhattak a vendéglátók, derül ki a KSH jelentéséből.
NAPI Online, 2007. december 6. csütörtök, 15:22

A Balatoni üdülőkörzet kereskedelmi szálláshelyein 2007 első kilenc hónapjában 1,1 millió vendég közel 4 millió vendégéjszakát töltött el. Az országos forgalom 18 százaléka, a vendégéjszakák 25 százaléka itt bonyolódott. A hazai turistaforgalom súlya tovább nőtt, míg tavaly a vendégek 67 százaléka érkezett az ország területéről, addig ma ez az arány 69 százalékot tesz ki. 2000-ben a belföldiek aránya mindössze 48 százalék volt. A belföldi vendégforgalom dinamikus bővülésének és a külföldi forgalom mérséklődésének eredőjeként az összes vendégszám 5,8 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.


A külföldi vendégéjszakák csökkenése a Balaton-térség egészére jellemző. Legnagyobb mértékű a visszaesés a déli parton, ahol az egyre rövidülő tartózkodási idő következtében a vendégéjszakák száma 8 százalékkal csökkent. A veszprémi parton viszont a külföldiek a tavalyinál tovább maradtak, ami a visszaesés mérséklődésének irányába hatott. A külföldiek közül az északibb országokból érkezők voltak a leglelkesebbek: a legjelentősebb küldőországok sorrendben Németország, Ausztria, Hollandia és Dánia. E négy országból érkezik a Balaton külföldi vendégeinek háromnegyede. Ugyanakkor a német vendégek száma 148 ezerrel lett kevesebb, a vendégéjszakák száma 1,1 millióval a 45 százalékára csökkent.


Javuló kihasználtság

Az egyes partszakaszok eltérően befolyásolták a térség idegenforgalmát. A külföldi vendégéjszakák számának csökkenése leginkább a déli, Somogy megyei partot érintette, míg a belföldiek körében a Zala megyei part volt jóval népszerűbb. A szálláshelyek összesen 16 923 millió forint szállásdíjbevételt értek el, ami folyó áron 11,3 százalékkal, reálértéken 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az emelkedést a belföldi turizmus 24 százalékos bevétel növekedése okozta a külföldi bevételek 4 százalékos csökkenése mellett. A vendégek körében a legnépszerűbb szállástípus továbbra is a szálloda volt, itt regisztrálták a vendégéjszakák 65 százalékát. A nagyobb forgalom miatt javult a szállodák kihasználtsága, az átlagos szobakihasználtság (50 százalék) az országoshoz hasonlóan alakult. Legnagyobb kihasználtsággal a gyógyszállodák (68 százalék) működtek.



Kedveltebb a szálloda


A Balaton Budapest után a legkeresettebb idegenforgalmi célpont. Az ország összes kereskedelmi szállásférőhelyeinek egynegyede, a szállodai férőhelyek 27 százaléka és a kempingférőhelyek háromtizede található a térségben. 2007-ben az elmúlt évekhez hasonlóan tovább csökkent a férőhely-kínálat, ugyanakkor a szállásférőhelyek összetétele a keresletnek megfelelően változott.


Az év közepén rendelkezésre álló több mint 79 ezer férőhely 13 százalékkal kevesebb a 2000. évinél és 4 százalékkal az előző évinél. A szállodai férőhelyek száma kilenc százalékkal csökkent egy év alatt. Ezen belül 2 százalékkal nőtt a négycsillagos szállodák férőhelyeinek száma, míg a két és egycsillagosok kapacitása csaknem a felére esett vissza. Tehát folytatódott az arányeltolódás a magasabb kategóriájú egységek javára 2007-ben is. A szállodai férőhelyek háromtizedét már a gyógy- és wellness szállodák tették ki, ahol a korábbi években igen dinamikus kapacitásnövekedés történt. A külföldi vendégforgalom is meghatározóan a szállodákra koncentrálódott. A vendégek 65 százaléka választotta ezt a szállástípust, főként a magasabb minőségi kategóriájú szálláshelyeket részesítik előnyben.

A szállástípusok összetétele a korábbi években az országostól lényegesen eltért, a Balaton környékén a kempingférőhely dominált. A kereskedelmi szállásférőhelyek kínálatának csaknem négytizede szálloda, további 35 százaléka kemping. Az egyes partszakaszok szálláshelykínálatában azonban mennyiségében és összetételében is jelentősek a különbségek. Arányaiban legtöbb szállodai férőhely a zalai parton, a legkevesebb a veszprémi részen található. A legtöbb kempingférőhellyel a somogyi és a veszprémi, üdülőház és panzió férőhellyel a somogyi partszakasz várta a vendégeket.


A szálláshelyek területi koncentrációja továbbra is nagy, a partközeli településeken üzemel a szállásférőhelyek 94 százaléka (itt működött a szállodák, panziók, kempingek túlnyomó többsége), a legnagyobb szállásférőhely kapacitással sorrendben Siófok, Hévíz és Balatonfüred rendelkezett. A kereskedelmi szálláshelyeken a szobák átlagos foglaltsága 2007 eddig eltelt időszakában 46 százalékos volt, az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal magasabb.


Konferenciával a szezonalitás ellen

A Balaton parti szállodákban a szezonalítás hatásainak csökkentésére az egyik lehetőség a konferenciaturizmus feltételeinek a megteremtése. a hazai konferenciaturizmus erős területi koncentrációt mutat. A főváros kiemelkedő szerepe mellett meghatározó a Balaton térsége. Ezen utazási motiváció az országosnál (9 százalék) nagyobb súlyt képvisel a balatoni vendégforgalomban. A korábbi évek csökkenő vendégforgalma mellett a konferenciavendégek évek óta 10-11 százalékos részarányt képviseltek.

HOZZÁSZÓLÁSOK