A múlt héten Varsóban és Budapesten járt a Morgan Stanley (MS) elemzői stábja, ahol piaci szereplőkkel és kormánytagokkal találkoztak - kezdi úti beszámolóját Pasquale Diana, a cég közgazdásza. A szakember szerint az egyre veszélyesebb nemzetközi helyzet és az óvatos nyilatkozatok ellenére nincs komoly akadály a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa előtt, így az eddigi becslésnek megfelelően továbbra is arra számítanak, hogy a következő három hónapban fokozatosan további 75 bázisponttal 3,5 százalékig vágja az alapkamatot a jegybank. Ha a kockázatvállalási kedv visszaesése csak átmenetinek bizonyul, akkor ennél alacsonyabb irányadó kamatot sem tartunk kizártnak - hangsúlyozza Diana.

A múlt heti ülésen a monetáris tanács a vártnak megfelelően csökkentette a kamatot, emellett a jegybank frissítette inflációs prognózisát, ami szintén nem okozott meglepetést. A Morgan Stanley szakembere szerint azonban ami ma új előrejelzés, az hamar elavult lehet, hiszen a mostani számítások nem tartalmaznak további rezsicsökkentést, miközben kormányzati szereplők egyre gyakrabban vetik fel két további 10 százalékos árcsökkentés lehetőségét. ha pedig ezek megvalósulnak, akkor az inflációra is jelentős hatással lehetnek. Diana szerint ha csak az Orbán Viktor által említett újabb 10 százalékos árcsökkentés megvalósul ősszel, akkor az 0,7 százalékponttal csökkentheti az inflációs előrejelzést, így érdemben módosulhat a 2014-es 3,2 százalékos prognózis.

Mikor állhat le a tanács?

Az elemzők budapesti látogatásuk alkalmával kiemelt figyelmet fordítottak annak vizsgálatára, meddig folytathatja a kamatvágást az MNB, milyen kockázatok késztethetik megállásra a jegybankot. Végül arra a megállapodásra jutottak, hogy négy ilyen eset lehet hatással a jegybankra. A kamatcsökkentést megakaszthatja, ha a nemzetközi helyzet érdemben kiszámíthatatlanabb lesz, Magyarország-specifikus kockázatok mutatkoznak, az euró/forint árfolyam mozgásai túl hevesek lesznek, vagy a rövid hozamok tovább emelkednek.

Az elemző szerint az inflációs kilátások további lazításra adnak lehetőséget, de az komoly kérdés, hol lehet az alapkamat alja, erre a kérdésre most nagyon nehéz válaszolni. Szerintük jelenleg nincs konkrét kamatcélja az MNB-nek, vagyis nem eldöntött, hogy mikor állnak le az enyhítéssel. Diana úgy véli, hogy alapesetben 3,5 százalék lehet az alapkamat mélypontja, ha azonban az infláció stabilan három százalék alatt marad, akkor ennél alacsonyabb kamatszint sem zárható ki. Az egyetlen dolog, ami a monetáris tanács előtt lebeghet, hogy a reálkamatot nulla felett tartsák, erre azonban bőven van lehetőség - teszi hozzá Diana.

Jobb helyzetben van Magyarország, mint a válság elején

Rövidtávon a szakember szerint a jelentős fizetésimérleg-többlet és a komoly tartalékok miatt Magyarország ma sokkal jobb helyzetben van, mint 2008-2009-ben. Azonban középtávon Diana kiemeli, hogy a személyes találkozók ellenére továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogyan állítható talpra a magyar növekedés egy normálisan funkcionáló bankrendszer nélkül. Az elemző kiemeli, hogy a kormány és a bankok kapcsolata továbbra is feszültnek mondható, és ebben nem is várható érdemi változás.

A Morgan Stanley szakembere szerint a magyar növekedés kapcsán az extrém pesszimizmus korának vége, de a bankok növekedéstámogató képessége továbbra sem állt helyre. Úgy látják, hogy a bankok és a kormány kapcsolata továbbra is kihívásokkal terhelt, ezt csak erősíti a tranzakciós illeték közelmúltban bejelentett emelése, illetve a pénzügyi szektorra kivetett egyszeri különadó. Az utóbbi évek konfliktusai miatt mostanra a bankok és a kormányzat közötti bizalom alacsony, ezért nehezen képzelhető el, hogy a gazdasági növekedés jelentősen magához térne - emeli ki Diana. Szerinte a fentiek miatt a külföldi szereplők mérlegkiigazítása legalább a jövő évi választásokig folytatódni fog, holott már az elmúlt négy évben is megfeleződött a külföldi tulajdonú bankok finanszírozása, a hitel/betét arány pedig 145 százalékról 104 százalékra csökkent a magyar bankrendszerben.

Pasquale Diana elemzésében azt is leírja, hogy Magyarországon több tárgyalópartnertől azt hallották, hogy a vártnál alacsonyabb infláció, a választások előtti fiskális lazítás és az elhalasztott vásárlások előbb-utóbb komoly növekedést hozhatnak a belső fogyasztásban, ez pedig 2014-ben már másfél százalék feletti GDP-növekedést hozhat a magyar gazdaságban. Az elemző kiemeli, hogy többek között az MNB néhány illetékese is ezen az állásponton volt. Diana szerint ugyan van racionalitás ebben az elképzeléseben, de szerinte amíg folytatódik a bankrendszer mérlegkiigazítása, addig nem lehet számítani tartós gazdasági fellendülésre. Szerinte egy magyar bankrendszerre és magyar kkv-kra épülő növekedési modell még nagyon távoli cél lehet.

A finanszírozásunk már kipipálva

Az elemzés szerint a magyar fiskális helyzet a korábbi proaktív viselkedésnek köszönhetően kényelmesnek mondható. Diana úgy véli, hogy extrém piaci összeomlás nélkül akár 2014-ben is elegendők lehetnek a kormány készpénztartalékai, ennek köszönhetően az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a közelmúltban már visszafogta a kibocsátásokat. Az MS számításai szerint az első félévben az adósságkezelő harminc százalékkal teljesítette felül célját, így a 2013-ra szükséges finanszírozás hetven százaléka már teljesült. Az euróban denominált lakossági kötvény, a PEMÁK sikere miatt pedig Magyarország devizafinanszírozása is jelentős részben teljesült már.

A londoni szakértők szerint a magyar kötvénypiac strukturális gyengesége, hogy magas a külföldiek részaránya a magyar forintkötvények piacán, ez a közeljövőben nem is fog érdemben változni. Azonban az megnyugtató lehet, hogy az adatok nem mutatnak jelentős kiáramlást a nagy külföldi szereplők részéről a magyar kötvénypiacról. Ha mégis komolyabb stressz és tőkekivonás indulna meg, akkor a Morgan Stanley szerint az MNB belépne, és kötvényeket vásárolna a piacon, ezzel pótolná a belföldi vevők hiányát.

Azt nem tudják az elemzők sem, meddig tolerálná a forint esetleges gyengülését a jegybank, azonban szerintük nem is a konkrét euró/forint árfolyam, hanem a gyengülés gyorsasága lenne mérvadó ebből a szempontból.