Visszakaphatják a bírság összegét azok a fuvarozók, akik a használatarányos útdíjfizetési rendszer 2013 július 1-i bevezetése és 2014. március 31. között a díjfizetés teljesítése kapcsán bizonyos típusú vétséget követtek el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium összesen legfeljebb kétmilliárd forintos visszatérítéssel és 100-120 érintett vállalkozással számol, az átlagos bírságösszeg így 16,7-20 millió forintra tehető.

Nem minden büntetés jár vissza: az útdíjtörvény parlamenti döntésre váró módosítása szerint azok kérhetik vissza az esetenként 165 ezer forintos bírságot (kamatmentesen), akik vagy úgy hibáztak, hogy

  • az úthasználat megkezdése után - de azért 8 órán belül és az addig megtett szakaszra is - váltották meg a jogosultságot, vagy
  • kifizették ugyan előre az útdíjat, de végül a díjkalkuláció alapjául szolgáló útvonalhoz képest más, de azzal párhuzamos útvonalon közlekedtek, az útvonalról letértek.

Feltűnő, hogy igen hosszú, háromnegyed év a jogszabálymódosításban szereplő türelmi időszak, vagyis a rendszer indulásához képest 9 hónapon át összeszedett bírságokat lehet most jelentősen csökkenteni. (Ennek mikéntjéről lásd a keretes írásunkat.)

Az, hogy az útdíjat meglehetősen kapkodva vezették be és emiatt sok potenciális díjfizetőnek nem maradt elegendő ideje a felkészülésre, az új rendszer működésének megismerésére, önmagában nem indokolna ekkora türelmi időt. Fontos ugyanakkor, hogy az első bírsághatározatokat csak 2014 elején kapták meg a vállalkozások, amelyek ekkor realizálhatták, hogy valamit elrontottak - hívja fel a figyelmet Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára. Szerinte ilyen tipikus, a korábbi matricás rendszerből fennmaradt - ám az e-útdíj esetében már szankcionált - gyakorlat volt, amikor a határon beérkező tehergépkocsi vezetője az első magyarországi benzinkútnál váltotta meg az úthasználati jogosultságot, a határtól megtett távolságot is beleértve.

Nem csak a bírsághatározatok kézbesítése csúszott, hanem már az ellenőrzőhálózat kiépítése is. Az NFM mindennek kapcsán szemérmesen úgy fogalmaz, hogy "az ellenőrzés és bírságolás az indulástól kezdve folyamatosan teljesedett ki, a mobil ellenőrzés az első perctől működött, a fix ellenőrző keresztmetszetek döntő többsége már a tavalyi évben kiépült".

A kérelem is pénzbe kerül

A bírság visszaszerzésének lehetőségéért fizetniük kell az érintetteknek: büntetésenként 12 ezer forint a kérelem benyújtásának tarifája. Ha a ténylegesen használt út díja magasabb volt a kifizetettnél, a különbséget is rendezni kell. Ha ennek a különbözetnek az összege nem állapítható meg a kérelemből, vagy azt a kérelmező nem tudja igazolni, tízezer forint átalányt kell megfizetni. A kérelmek benyújtására a törvénymódosítás hatályba lépését követő 60 napon belül van lehetőség, az útdíjszedőnek pedig 120 napja van a bírság kiszabásáról szóló igazolás kiállítására. Ha a kérelemben foglalt adatok eltérnek az útdíjszedő adatbázisában szereplő adatoktól, nem állítanak ki igazolást. A kérelemről az útdíjszedő értesíti a bírságot kiszabó hatóságot, amely - ha minden klappol - a vonatkozó bírsághatározatot visszavonja, az eljárást megszünteti, a bírságot a kérelemben megadott számlaszámra visszafizeti.

Az MKFE a bírsághatározatok megérkezése nyomán számos alkalommal jelezte a kormánynak, hogy megoldást kell találni a bírságok ügyére. Márciusban már meg is született a megegyezés, a fuvarozók így áprilisra várták a jogszabályt.

A Napi.hu minisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy a több hónapos csúszást alapvetően az magyarázza, hogy a választások utánra akarták időzíteni a jogszabályváltoztatást. Úgy tudjuk, első körben - arra hivatkozva, hogy a bírságok visszafizetése az államháztartást érinti - sarkalatos, azaz kétharmados törvényben oldotta volna meg a kérdést az apparátus, de azután győzött a józan ész, és megelégedtek az útdíjtörvény módosításával.

Mekkorát nyerhet a Waberer's?

Lapunk államigazgatási forrásból úgy értesült, hogy a jogszabálymódosításért erőteljesen lobbizott a legnagyobb hazai közúti fuvarvállalkozás, a Waberer's International Zrt. is. Arról, hogy ez valóban így volt-e, illetve mekkora büntetési összeg visszatérítésére számít a cég, cikkünk kiadásáig hiába kérdeztük a társaságot. A cég mindenesetre nincs rosszban a kormánnyal: idén márciusban Orbán Viktor miniszterelnök és Wáberer György elnök-vezérigazgató együtt adta át Budapesten a társaság 500 új nyergesvontatójának záró kontingensét.

A fuvarozók egyesülete mindenesetre üdvözli a megkésett jogszabálymódosítást is, de szeretnék, hogy ha már hozzányúlnak a törvényhez, apróbb finomhangolásokat is elvégezzen a parlament - ennek érdekében további egyeztetéseket kezdeményeznek. Az egyik javaslatuk, hogy az utólagos útdíjfizetés lehetőségét szélesebb körre terjesszék ki. Jelenleg kemény vizsgálati feltételeket támaszt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., az egyéni vállalkozók pedig alapból ki vannak zárva ebből a lehetőségből, tehát ők az előre feltöltött számla terhére vehetik igénybe az utakat, ami nehezíti a finanszírozást. Az MKFE azt javasolja, hogy az egyesület garanciavállalásával - aminek persze szintén nem fog megfelelni mindenki - bővítsék az utólag fizetők körét. Azt is kérik, hogy az elemi útdíjszakaszok számlázása ne akkor történjen, amikor az adott tehergépjármű a szakasz elejére ér, hanem akkor, amikor elhagyja azt. Mindemellett célszerűnek tartanák egy olyan, egyébként az útdíjtörvényben is szereplő társadalmi egyeztető szervezet felállítását is, amely a terven felüli útdíjbevételek felhasználásáról konzultálhatna a kormánnyal. Az MKFE szerint volna tere a további versenyképességjavító intézkedéseknek - ezek közül most a legfontosabb a gépjárművezetői képzések állami támogatása volna. Ezzel ugyanis enyhülnének a fuvarvállalkozások utánpótlási problémái és csökkenthető volna a munkanélküliség is - fogalmazott Karmos.

És a külföldiek?

A törvénymódosítást beharangozó közlemény arra enged következtetni, hogy a bírságelengedéssel alapvetően a hazai fuvarozóknak kedveznének. Az NFM közleménye arra hivatkozott ugyanis, hogy a becslések szerint érintett 100-120 vállalkozás jelentős részét tönkre is tehetné az alkalmanként akár 165 ezer forintos bírságokból felhalmozódott teher megfizetése.

Jelentős lehet ugyanakkor a hasonló vétséget elkövető külföldiek köre is (számokkal az NFM nem tudott szolgálni, a kérdésben a BM-hez irányítottak minket - amint befut a válasz, közöljük). A tárca szerint a törvényjavaslat nem zárja ki a lehetséges jogosultak köréből a külföldi felhasználókat sem, ha azok egyébként mindenben megfelelnek a tervezetben rögzített feltételeknek. Mindehhez persze az is kell, hogy értesüljenek a magyar nyelvű jogszabályról, majd végigcsinálják a már említett - szintén magyar nyelvű - procedúrát.