Az 500 fős mintán végzett kutatás szerint a magyarok csaknem négyötöde (78 százalék) a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít az aktív évek után, azonban sokan így sem takarékoskodnak nyugdíjcélra. Mindössze 4 százalék azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a jelenleginél magasabb életszínvonal vár rájuk idős korukban.

A magyarok mindössze 22 százalékának van nyugdíjcélú megtakarítása - mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító Zrt. életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője. A tavalyinál 4 százalékponttal többen, a válaszadók 17 százaléka szerint a vállalkozása biztosítja majd a nyugdíjas megélhetését.

Még a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők körében sem túl jó a helyzet: mindössze 34 százalékuk látja pozitívan anyagi helyzetét nyugdíjba vonulás után.

A nyugdíjrendszer összeomlására leginkább a harmincas korosztály számít, 78 százalékuk szerint fog ez bekövetkezni, míg a negyveneseknél 70, az ötvenes korosztályban 41 százalék ez az arány.

Az összes válaszadó 57 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, a legtöbben, 42 százalékuk általános biztonsági tartalékkal, amelyet a nyugdíjcélú megtakarítás követ 39 százalékkal. Lakásfelújításra 22 százalék, a gyermek taníttatására a válaszadók 18 százaléka tesz félre.

Napi.hu

Tavaly 29-ről 34 százalékra nőtt azok aránya, akik nem számítanak arra, hogy megélik a nyugdíjas kort, pedig a KSH adatai szerint nő a születéskor várható átlagos élettartam, 2015-ben a nőknél 78, a férfiaknál 72 év volt.

Egyre népszerűbbek a pár éve elérhető nyugdíjbiztosítások: egy év alatt 10-ről 14 százalékra nőtt a konstrukcióban gondolkodók aránya, ami főleg a magasabb jövedelműek és végzettségűek esetében jellemző. Ebben a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kampányának is része lehet - mondta Kuruc. (Egy nyugdíjbiztosítási konstrukció esetében havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírást is figyelembe véve, a hozamoktól függően nagyságrendileg 8 millió forintnyi tőke halmozható fel.)

Jó hírnek tartja, hogy csökken azok aránya, akik egyáltalán nem kezdtek el takarékoskodni. A harmincas korosztálynak több mint a fele, a negyveneseknek alig a fele, az ötvenes korosztály 38 százaléka nem kezdett még hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz.

A megkérdezettek körében gyakori hozzáállás, hogy most még másra kell a pénz: 65 százalék ezzel magyarázta, hogy egyelőre nem tud a nyugdíjas éveire spórolni. Főként a harmincas korosztály, az alacsony jövedelműek és végzettségűek, illetve a kistelepülésen élők hivatkoznak erre.

A kutatásból kiderült az is, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 12 százaléka rendelkezik maximum 999 ezer forinttal, 9 százalékuk 1-5 millió forint közötti összeggel, és mindössze 1 százalékuk rendelkezik 5 millió forint feletti megtakarítással.

Nem könnyíti meg a nyugdíjas éveket, hogy a magyarok 44 százaléka nem számol semmilyen extra jövedelemmel az állami nyugdíjon felül.

A "vállalható" nyugdíjhoz havi szinten a jövedelem 15 százalékát szükséges megtakarítani a válaszadók szerint. Összegszerűen havi 20 ezer forintot jelöltek meg átlagosan a válaszadók - derült ki a felmérésből.

Tízből mindössze egy ember valószínűsíti, hogy vállalkozása nyugdíjas korában is megélhetést biztosít.