Akár nullszaldós is lehetne a jövő évi költségvetés, ha a kiadási oldalon a vitaható és/vagy felesleges kiadásokat a költségvetési vitában kigyomlálná a parlamenti többség, illetve ha felülvizsgálnák a különböző adókedvezményeket. A 2015-ös költségvetés 17 258 milliárd forintos kiadással és a 877,6 milliárd forintos hiánnyal kalkulál.

A kiadási oldalon azokat a tételeket kerestük, amelyeknek ésszerűségét a társadalom többsége - a netadóhoz hasonlóan - elutasítja, illetve nyilvánvaló aránytalanság áll fent a kiadási összeg és a cél között. A számolgatásnál a költségvetési szervezetek működési kiadásaival annak ellenére nem foglalkoztunk, hogy e kiadások növekednek a legdinamikusabban, miközben a szociális, oktatási kiadások - a GDP-arányában számolva - csökkennek. Szintén nem vettük figyelembe a néhány tízmillió forintos "véleményes" kiadási tételeket - ám az így előállított rövidített listán is 269,6 milliárd forintnyi olyan kiadás áll fent, amely részben vitatható.

Vitatható kiadások a 2015-ös költségvetésben (milliárd forint)
Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása69,8
Pártok támogatása3,8
Nemzetstratégiai Kutatóintézet1,2
Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum0,3
Nemzeti Örökség Intézete0,31
Veritas Történetkutató Intézet0,26
Magyar Nyelvstratégiai Intézet0,1
Kormányfői protokoll0,5
Kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok1,1
Nemzeti konzultációk kiadásai0,6
The Hungary Initiatives Foundation támogatása0,6
Holokauszt emlékévvel kapcsolatos kiemelt projektek támogatása4,4
Szigetszentmiklósi járási hivatal kialakítása4,1
Paksi atomerőmű beruházás28,7
Tanyafejlesztési program1,4
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal0,8
Hungaroring Sport Zrt. támogatása9,5
Eximbank Zrt. tőkejuttatása18,0
Sportági fejlesztési koncepciók10,9
Stadionfejlesztések18,9
Nemzeti Olimpiai Központ44,3
MVM Zrt. tőkeemelése50,0
Összesen269,6
Forrás: törvényjavaslat

Rögtön a lista elején található az állami média költségvetési támogatása, amely 2015-ben 69,8 milliárd forintra rúg, ez a teljes magyar piaci elven működő média költségvetésével vetekszik - miközben a közmédia által előállított hír- és szórakoztató műsorokat inkább a bírálatok, mint az egyöntetű elismerés kíséri.

Protokoll, kommunikáció, nemzeti konzultáció

A Miniszterelnökség a 2010-es induláskor alig száz főt foglalkoztató néhány milliárd forintos kvázi minisztériumból négy év alatt egy 34 ezer főt foglalkoztató gigatárcává nőtte ki magát. A Lázár János felügyelte tárca alá tartoznak a kormányhivatalok, vagy épp a hírszerzés és számtalan-kisebb nagyobb kutatóintézet, amely évi néhány száz millió forintos költségvetésből a múlt egy-egy szeletét kutatja. Így van Nemzeti Örökség, Veritas, Nyelvstratégiai Intézet. De fél milliárd forint van elkülönítve a kormányfői protokollra - amely garantáltan kevés lesz, idén is több alakalommal nyúltak a tartalékhoz a protokollkiadások feltöltése miatt, de jut bő egymilliárd kormányzati kommunikációra és 600 millió forint nemzeti konzultációra is.

A kormány 2012 végén jegyezte be az USA-ban a Friend of Hungary Foundationt, amely ma már The Hungary Initiatives Foundation néven működik. Az alapítvány feladata a kvázi lobbitevékenység lenne - igaz az alapítványt nem jegyezték be hivatalosa lobbiszervezetnek,így a két ország közötti kapcsolatépítést tűzte hivatalosan zászlajára. A munkát Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter felügyeli. Az alapítvány jövőre 612 millió forintos költségvetési támogatást kaphat.

A tanyafejlesztési program 1,4 milliárd forintos kiadási tétele azért került a vitatható kiadások listájára - mert mint az ismert - az első évben nevével ellentétben nem a tanyás vidékek fejlesztésre, hanem a belvárosi Hold utcai piac átalakításra  fordították - mondván így piacon megjelenhetnek a tanyai gazdaságokban előállított termékek is. A szigetszentmiklósi járási hivatal kialakításra szánt 4 milliárd forint nagyságrendje érthetetlen, ennél lényegesen kevesebb jut társadalmilag hasznosabb tevékenységet támogatására.

Az NGM kebelében működő Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt még Matolcsy György minisztersége alatt hívták életre 2011-ben. A hivatal a NGM kvázi tervezési osztályaként üzemel, hosszú keresgélés után végül az EU pénzek felhasználásával kapcsolatos tervezési munkálatokat végzi - a szervezet honlapja szerint. A tervhivatal olyan anyagokat állított elő az elmúlt években mint a Magyar Növekedési Terv, a Széll Kálmán Terv 2.0 vagy az erdélyi-magyar Mikó Imre Terv.

Sportágfejlesztés, stadionépítés, Hungaroring

Az fejlesztési tárca költségvetésben jelenik meg a Hungaroring támogatása - amely idén már 9,5 milliárd forintra rúg - miközben a tárca gazdaságfejlesztési előirányzata alig 1,5 milliárd forintra rúg. Egyre több pénzbe kerülnek az adófizetőknek az állami vállalatok: az Eximbank Zrt. még az idén 20 milliárd forintos tőkét kap az adófizetőktől, a 2015-ös költségvetés további 18 milliárd forintos tőkejuttatással számol.

Nincs jobb helyzetben az egykori állami aranytojást tojó tyúk sem: az MVM Zrt. az idei 41 milliárdos tőkeemelés után jövőre újabb 50 milliárdos tőkeinjekciót kap - ahelyett, hogy az osztalékbevételekkel a költségvetést gyarapítaná. Jövőre megkezdődik Paks II. építésnek előkészülete; a 3000 milliárdos projekt első kiadásaira 28 milliárd forintot költenek az adókból - miközben a beruházás megtérülését, megalapozottságát semmilyen nyilvános tanulmány, döntés-előkészítő anyag nem előzte be, a beruházás szükségességéről mind a mai napig csak hitviták folynak.

Nem meglepő módon jövőre is "vastagon" jut a stadionberuházásokra: kisebb-nagyobb focipályák, sportcsarnokok 19 milliárd forintért épülnek, további 11 milliárd fordítanak Sportágfejlesztési koncepciók megvalósítására. Az új Puskás Stadion - Nemzeti Olimpiai Központ - 2015-ben 44,3 milliárd forintos forrást igényel. Jövőre folytatódik a kormány tanuszoda és tornaterem programja - e két célra külön-külön 900-900 millió forintot szánnak, e tételek nem a felesleges kiadások közé sorolnánk, hanem csak az arányokat érzékeltének a amatőr és a profi sportok támogatása között.

Hétszázmilliárd az adókedvezményekre

Az NGM számításai szerint jövőre a gazdasági szereplők 672-724 milliárd forintnyi adókedvezményt vehetnek igénybe, a két szélső érték átlaga 698,5 milliárd forint - vagyis mintegy 700 milliárd forintnyi adóbevételről mond le az álam, miközben újabb és újabb adónem bevezetését jelenti be. A szaktárca összesítése szerint a legnagyobb tétel ebből a családi adókedvezmény, amely az idén bevezetett járulékkedvezményekkel összesen mintegy 240 milliárd forintot hagy a kereső családoknál. Csakhogy amíg a járulékkedvezményekből 35 milliárd forint jut a alacsony keresetű családoknak, addig szja-kedvezményként 205 milliárd forint kerül a magasabb jövedelműekhez.

Második helyre a munkahelyvédelmi akciótervek jöttek fel, e programok keretében a foglakoztatás ösztönzésére 2015-ben 125-130 milliárd forintn értékű járulékkedvezményt vehetnek igénybe a cégek a szociális hozzájárulási adóból.

A kormány tervei szerint társasági adóból 2015-ben 341,4 milliárd forint folyik be, további 170 milliárd forint a cégeknél vagy más kedvezményezetteknél marad. A legnagyobb kiesést a sportcélú kedvezmények okozzák - erre a célra jövőre már 54 milliárd forint megy, miközben a cégek tevékenységéhez némileg szorosabban kötődő k+f célú támogatásokra 37 milliárd forint jut. Film- és színházi tevékenységek támogatására a vállalkozások várhatóan 18 milliárd forintot fordítanak - adófizetés helyett.

Adókedvezmények a 2015-ös büdzsében (milliárd forint)
Jövedéki adó51,5
Energiaadó14,25
Társasági adó174,4
Távközlési adó29,0
Szja224,95
Helyi iparűzési adó7,5
Illetékek29,75
Szociális hozzájárulási adó (tb-járulék)129,1
Biztosítotti nyugdíjjárulék17,2
Egészségbiztosítási járulék17,45
Összesen698,5
Forrás: költségvetési javaslat