Akár nullszaldós is lehetne a jövő évi költségvetés, ha a kiadási oldalon a vitaható és/vagy felesleges kiadásokat a költségvetési vitában kigyomlálná a parlamenti többség, illetve ha felülvizsgálnák a különböző adókedvezményeket. A 2015-ös költségvetés 17 258 milliárd forintos kiadással és a 877,6 milliárd forintos hiánnyal kalkulál.
A kiadási oldalon azokat a tételeket kerestük, amelyeknek ésszerűségét a társadalom többsége - a netadóhoz hasonlóan - elutasítja, illetve nyilvánvaló aránytalanság áll fent a kiadási összeg és a cél között. A számolgatásnál a költségvetési szervezetek működési kiadásaival annak ellenére nem foglalkoztunk, hogy e kiadások növekednek a legdinamikusabban, miközben a szociális, oktatási kiadások - a GDP-arányában számolva - csökkennek. Szintén nem vettük figyelembe a néhány tízmillió forintos "véleményes" kiadási tételeket - ám az így előállított rövidített listán is 269,6 milliárd forintnyi olyan kiadás áll fent, amely részben vitatható.
Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása | 69,8 |
Pártok támogatása | 3,8 |
Nemzetstratégiai Kutatóintézet | 1,2 |
Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum | 0,3 |
Nemzeti Örökség Intézete | 0,31 |
Veritas Történetkutató Intézet | 0,26 |
Magyar Nyelvstratégiai Intézet | 0,1 |
Kormányfői protokoll | 0,5 |
Kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok | 1,1 |
Nemzeti konzultációk kiadásai | 0,6 |
The Hungary Initiatives Foundation támogatása | 0,6 |
Holokauszt emlékévvel kapcsolatos kiemelt projektek támogatása | 4,4 |
Szigetszentmiklósi járási hivatal kialakítása | 4,1 |
Paksi atomerőmű beruházás | 28,7 |
Tanyafejlesztési program | 1,4 |
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal | 0,8 |
Hungaroring Sport Zrt. támogatása | 9,5 |
Eximbank Zrt. tőkejuttatása | 18,0 |
Sportági fejlesztési koncepciók | 10,9 |
Stadionfejlesztések | 18,9 |
Nemzeti Olimpiai Központ | 44,3 |
MVM Zrt. tőkeemelése | 50,0 |
Összesen | 269,6 |
Forrás: törvényjavaslat |
Rögtön a lista elején található az állami média költségvetési támogatása, amely 2015-ben 69,8 milliárd forintra rúg, ez a teljes magyar piaci elven működő média költségvetésével vetekszik - miközben a közmédia által előállított hír- és szórakoztató műsorokat inkább a bírálatok, mint az egyöntetű elismerés kíséri.
Protokoll, kommunikáció, nemzeti konzultáció
A Miniszterelnökség a 2010-es induláskor alig száz főt foglalkoztató néhány milliárd forintos kvázi minisztériumból négy év alatt egy 34 ezer főt foglalkoztató gigatárcává nőtte ki magát. A Lázár János felügyelte tárca alá tartoznak a kormányhivatalok, vagy épp a hírszerzés és számtalan-kisebb nagyobb kutatóintézet, amely évi néhány száz millió forintos költségvetésből a múlt egy-egy szeletét kutatja. Így van Nemzeti Örökség, Veritas, Nyelvstratégiai Intézet. De fél milliárd forint van elkülönítve a kormányfői protokollra - amely garantáltan kevés lesz, idén is több alakalommal nyúltak a tartalékhoz a protokollkiadások feltöltése miatt, de jut bő egymilliárd kormányzati kommunikációra és 600 millió forint nemzeti konzultációra is.
A kormány 2012 végén jegyezte be az USA-ban a Friend of Hungary Foundationt, amely ma már The Hungary Initiatives Foundation néven működik. Az alapítvány feladata a kvázi lobbitevékenység lenne - igaz az alapítványt nem jegyezték be hivatalosa lobbiszervezetnek,így a két ország közötti kapcsolatépítést tűzte hivatalosan zászlajára. A munkát Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter felügyeli. Az alapítvány jövőre 612 millió forintos költségvetési támogatást kaphat.
A tanyafejlesztési program 1,4 milliárd forintos kiadási tétele azért került a vitatható kiadások listájára - mert mint az ismert - az első évben nevével ellentétben nem a tanyás vidékek fejlesztésre, hanem a belvárosi Hold utcai piac átalakításra fordították - mondván így piacon megjelenhetnek a tanyai gazdaságokban előállított termékek is. A szigetszentmiklósi járási hivatal kialakításra szánt 4 milliárd forint nagyságrendje érthetetlen, ennél lényegesen kevesebb jut társadalmilag hasznosabb tevékenységet támogatására.
Az NGM kebelében működő Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt még Matolcsy György minisztersége alatt hívták életre 2011-ben. A hivatal a NGM kvázi tervezési osztályaként üzemel, hosszú keresgélés után végül az EU pénzek felhasználásával kapcsolatos tervezési munkálatokat végzi - a szervezet honlapja szerint. A tervhivatal olyan anyagokat állított elő az elmúlt években mint a Magyar Növekedési Terv, a Széll Kálmán Terv 2.0 vagy az erdélyi-magyar Mikó Imre Terv.
Sportágfejlesztés, stadionépítés, Hungaroring
Az fejlesztési tárca költségvetésben jelenik meg a Hungaroring támogatása - amely idén már 9,5 milliárd forintra rúg - miközben a tárca gazdaságfejlesztési előirányzata alig 1,5 milliárd forintra rúg. Egyre több pénzbe kerülnek az adófizetőknek az állami vállalatok: az Eximbank Zrt. még az idén 20 milliárd forintos tőkét kap az adófizetőktől, a 2015-ös költségvetés további 18 milliárd forintos tőkejuttatással számol.
Nincs jobb helyzetben az egykori állami aranytojást tojó tyúk sem: az MVM Zrt. az idei 41 milliárdos tőkeemelés után jövőre újabb 50 milliárdos tőkeinjekciót kap - ahelyett, hogy az osztalékbevételekkel a költségvetést gyarapítaná. Jövőre megkezdődik Paks II. építésnek előkészülete; a 3000 milliárdos projekt első kiadásaira 28 milliárd forintot költenek az adókból - miközben a beruházás megtérülését, megalapozottságát semmilyen nyilvános tanulmány, döntés-előkészítő anyag nem előzte be, a beruházás szükségességéről mind a mai napig csak hitviták folynak.
Nem meglepő módon jövőre is "vastagon" jut a stadionberuházásokra: kisebb-nagyobb focipályák, sportcsarnokok 19 milliárd forintért épülnek, további 11 milliárd fordítanak Sportágfejlesztési koncepciók megvalósítására. Az új Puskás Stadion - Nemzeti Olimpiai Központ - 2015-ben 44,3 milliárd forintos forrást igényel. Jövőre folytatódik a kormány tanuszoda és tornaterem programja - e két célra külön-külön 900-900 millió forintot szánnak, e tételek nem a felesleges kiadások közé sorolnánk, hanem csak az arányokat érzékeltének a amatőr és a profi sportok támogatása között.
Hétszázmilliárd az adókedvezményekre
Az NGM számításai szerint jövőre a gazdasági szereplők 672-724 milliárd forintnyi adókedvezményt vehetnek igénybe, a két szélső érték átlaga 698,5 milliárd forint - vagyis mintegy 700 milliárd forintnyi adóbevételről mond le az álam, miközben újabb és újabb adónem bevezetését jelenti be. A szaktárca összesítése szerint a legnagyobb tétel ebből a családi adókedvezmény, amely az idén bevezetett járulékkedvezményekkel összesen mintegy 240 milliárd forintot hagy a kereső családoknál. Csakhogy amíg a járulékkedvezményekből 35 milliárd forint jut a alacsony keresetű családoknak, addig szja-kedvezményként 205 milliárd forint kerül a magasabb jövedelműekhez.
Második helyre a munkahelyvédelmi akciótervek jöttek fel, e programok keretében a foglakoztatás ösztönzésére 2015-ben 125-130 milliárd forintn értékű járulékkedvezményt vehetnek igénybe a cégek a szociális hozzájárulási adóból.
A kormány tervei szerint társasági adóból 2015-ben 341,4 milliárd forint folyik be, további 170 milliárd forint a cégeknél vagy más kedvezményezetteknél marad. A legnagyobb kiesést a sportcélú kedvezmények okozzák - erre a célra jövőre már 54 milliárd forint megy, miközben a cégek tevékenységéhez némileg szorosabban kötődő k+f célú támogatásokra 37 milliárd forint jut. Film- és színházi tevékenységek támogatására a vállalkozások várhatóan 18 milliárd forintot fordítanak - adófizetés helyett.
Jövedéki adó | 51,5 |
Energiaadó | 14,25 |
Társasági adó | 174,4 |
Távközlési adó | 29,0 |
Szja | 224,95 |
Helyi iparűzési adó | 7,5 |
Illetékek | 29,75 |
Szociális hozzájárulási adó (tb-járulék) | 129,1 |
Biztosítotti nyugdíjjárulék | 17,2 |
Egészségbiztosítási járulék | 17,45 |
Összesen | 698,5 |
Forrás: költségvetési javaslat |
Energetikai konferencia 2015
A cikk témájával bővebben foglalkozik a március 5-ei energetikai konferencia: