A magyar kormány bő három évvel ezelőtt döntött arról, hogy a Budai várat újra felruházza a két világháború közötti politikai-hatalmi funkciójával. Ennek keretében épül újjá a Hauszmann-terv keretében, újították fel a Várkert bazárt, illetve döntöttek egyes minisztériumok várba költöztetéséről.

A Miniszterelnökség költözése az először eldöntött kérdés volt, legutóbb épp július elején 8,2 milliárd forintot szavazott meg erre a kormány - így a projektre elkölthető keret 20 milliárd forintra emelkedett. A Miniszterelnökség a Budai várban lévő Karmelita kolostorba, valamint a mellette felépítendő új irodaházba költözik- mert maga a kolostor kevés lenne a az apparátusnak. A kolostort korábban a Nemzeti Táncszínház használta, így az első lépésben a színháznak távoznia kellett a várból.

Mivel a kabinet a Királyi palota egyes réseire is igényt tart, ezért a mostani tervek szerint a Magyar Nemzeti Galériát is száműzik a várból - ezért épül a Városligetben új múzeumi negyed. Korábban felmerült a palotában működő Országos Széchenyi Könyvtár költözése is - ám a kormány legutóbbi döntése szerint akár maradhat is az ország első könyvtára, igaz, új raktárakat kaphat Piliscsabán.

A legdrágább az NGM költözése lehet

A kormány a Miniszterelnökség költöztetése mellett elvi döntést hozott a Belügyminisztérium (BM) és a nemzetgazdasági tárca várba való áttelepítéséről is. A NGM a volt királyi pénzügyminisztérium épületébe költözne a Szentháromság térre. A volt pénzügyminisztérium épülete a második világháborúban súlyosan megsérült, azt a háborút követően nem az eredeti terveknek megfelelően, hanem részlegesen építették újjá, illetve tervezték át.

A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete mai állapotában
Kép: MTI

Az új épület jobban is illeszkedik a várnegyed épületei közé - ennek ellenére a kormány arról döntött, hogy az épületet az eredeti monumentális szerkezetben állítaná helyre. Emiatt a költözésre és a helyreállításra csak a 2017-es költségvetésben 26 milliárd forintot szavaztak meg. A keretösszeg még terv - de esélyes, hogy az NGM várba költözése még a miniszterelnökségi projektnél is drágább mulatság lesz az adófizetőknek - ám ma még ezt korai lenne kijelenteni.

A Pénzügyminisztérium 1936-ban, forrás: Fortepan.hu

Kezdődhet a BM költözése is

A Belügyminisztérium költözésről eddig a legkevesebb szó esett - ám a kormány ez ügyben is döntött az elmúlt hetekben, eszerint a költözésre és a volt királyi Belügyminisztérium Országház utcai épületének (nyitóképünkön) felújítására összesen 15,6 milliárd forintot irányoztak elő.

Az idén ebből 1,6 milliárd mehet el a mérnöki tervezésre, míg a következő két évben évi 7-7 milliárd forintot költhetnek az épület felújításra. A költözéshez és felújításhoz szükséges 15,6 milliárdot kell Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek kell előteremtenie, úgy hogy erre a célra egyetlen fillért sem terveztek be sem az idei, sem a már elfogadott 2017-es büdzsébe. Így Varga nem tehet mást, mint az előre nem látható kiadásokra félretett tartalékhoz nyúl.

A kormányhatározatból az is kiderül, hogy a várbeli épületekben nem lehet az egész belügyi apparátust elhelyezni , ezért az fejlesztési tárca feladatul kapta, hogy további lefoglalható épületeket kutasson fel a vár területén a BM számára. A tárca régi-új épületében működik a Telefónai Múzeum - az intézménynek költöznie kell -, ezért a Magyar Posta Zrt. és az állami cégek felügyelő Miniszterelnökség, valamint a fejlesztési miniszter a felelős. A múzeumnak 2017. március 31-ig ki kell költöznie - vagyis addig meg kell találni az új helyét, és természetesen a költségek fedezetét is meg kell teremteni ehhez.