Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A májusi döntés minden különösebb izgalomtól mentes volt, hiszen sem kívülről, sem pedig belülről nem érkezett olyan impulzus, amelyre az MNB-nek reagálni kellett volna - kommentálta a mai kamattartást Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

A monetáris tanács (MT) továbbra is "galamb" hangvételű üzenetet közvetíthet. Annak ellenére maradhat ilyen beállítottságú a testület, hogy az első negyedéves GDP-ütem az MNB becslésénél is erősebb lett. A lazító hangvétel melletti érvként használhatja fel az MT azt, hogy az infláció február óta lassul és idén valószínűleg nem lépi át a 3 százalékos célt. A folyamatosan bővülő MNB által nyújtott FX-swap állomány, illetve a hosszabb futamidők bevetése is azt erősíti meg, hogy az MT elkötelezett az alacsony kamatok fenntartása mellett.

A prognoszta szerint a júniusi döntés tartogathat majd izgalmakat, amikor a tanács újra dönt a három hónapos jegybanki betét mennyiségi korlátozásáról. Várakozása szerint szeptember végéig felére csökkenti a betétbe elhelyezhető likviditás mennyiségét, az év végére pedig akár teljesen meg is szűnhet a három hónapos betét. Emellett pedig új makrogazdasági előrejelzést is készít a jegybank, fontos lesz, hogy miként ítéli meg az MNB a növekedési és inflációs kilátásokat.

A piac csak kismértékű kamatemelést áraz a következő egyéves időtávra: a jelenlegi 0,15 százalékos szintről 0,36 százalékra emelkedhet a három hónapos Bubor a határidős kamat-megállapodások (FRA-k) szerint. Ezzel szemben Ümössy úgy látjuk, hogy a bankközi kamatok még kis mértékben csökkenhetnek, az alapkamat pedig változatlan maradhat. Ezt a lazító politikát addig folytathatja az MNB, amíg a Fed kamatemelési ciklusa nem kapcsol magasabb fokozatba. Emellett pedig fontos lesz az Európai Központi Bank kamatpolitikáját is követni.

Az MT közleménye szerint az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el a jegybanki célt. A gazdasági növekedést idén a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít.

Az MT értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A tanács figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, az MT kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával - olvasható a közleményben.

A közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak, ill. a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor már 0,15 százalékra csökkent - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Az elemző a monetáris kondíciók szigorítására 2018 második feléig nem számít, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely 2018 végére a célszinten tartózkodó infláció, valamint a külső monetáris kondíciók várható szigorodása miatt 1,25 százalékig emelkedhet, de ennél alacsonyabb is lehet.

A jelenlegi várakozások szerint következő, június 14-i ülésen a Fed ismét kamatot emelhet. Ennél is lényegesebb a magyar monetáris folyamatok szempontjából az ECB június 8-i ülése, a jegybank várhatóan az év végéig, havi 60 milliárd eurós keretösszeggel tartja az eszközvásárlási programot és az első kamatemelésre csak a jövő év közepén kerülhet sor - véli Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője.

Az alapkamat utoljára éppen egy éve, a 2016 májusi kamatdöntő ülésen változott, amikor egy 20 bázispontos kamatcsökkentés lezárult a kamatcsökkentési ciklus - állapította meg Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. makroelemzője.

A májusi közleményt és a korábbi jegybanki kommentárokat is figyelembe véve tehát hosszabb ideig (2017 végéig vagy akár azon túl is) változatlan alapkamat valószínűsíthető. További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült és a jegybank által figyelt pénzpiaci paraméterek sem utalnak gyors változásra. Újabb jegybanki hitelprogramok bevezetése egyelőre nem várható - véli a szakértő.

A jegybanki döntést, illetve közleményt követő első órában a forint nem mutatott érdemi mozgást, az euró-forint árfolyam a 308,10-308,50-es sávban tartózkodott.