A bankok elszámoltatása visszaüt a társadalomra - Bankszövetség

A magyar társadalom sokkal többet veszíthet a „banki elszámoltatásnak” elkeresztelt lépéssel, mint amennyit a hitelt felvett emberek jó néhány százezres tábora nyerhet. A most jogszabályt alkotókat könnyen érheti majd bírálat, ha a körülmények változnak, s az intézkedések kockázatai a mindennapokban érzékelhető folyamatokként jelennek meg - írta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára jegyzetében.
Napi.hu, 2014. szeptember 18. csütörtök, 14:01

A formabontónak számító írásműban a főtitkár arra hívja fel a figyelmet, hogy a devizahiteleknél az árfolyamrés-visszaírása és az egyoldalú kamatemelések eltörlése maximum 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést jelenthet az ügyfeleknek. Ezt pedig a jelenleg egyetlen, az érintettek közötti felelősség-megosztást szolgáló szakmai megoldás, az árfolyamgát is tudja. A mostani mentőcsomag kapcsán viszont az él az ügyfelekben - mert az ígérgetők azt ígérték -, hogy sokkal többet nyerhetnek. Társadalmilag sajnos ennek a fordítottja igaz.

A hitelnyilvántartási adatok alapaján miközben javul a makrogazdasági helyzet, bővül a foglalkoztatás, csökken az infláció, a nem teljesítő hitelek állománya a pozitív fejlemények ellenére növekszik. Ma ugyanis - a "megmentésben" bízva - már sokan azok közül sem teljesítik felvállalt fizetési kötelezettségüket, akik a korábbi években rendes törlesztők voltak. Arra senki nem hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a megkésett, bebukott hitelek "visszahozatala" rendkívül költséges és nehéz feladat - nem csak a banknak, a hitelfelvevőnek is. Azt sem láttuk még, hogy a törvényalkotók figyelembe vették volna, hogy a fizetési fegyelem rombolása az érintetteknek maguknak, de végül minden magyar állampolgárnak milyen veszteségeket okozhat. S hogy mindez milyen hatással lesz például az adófizetési, közüzemi díjfizetési hozzáállásra és végső soron a társadalmi morálra!

Félő, hogy minden rendezés hatásánál tovább él majd a hiú ábránd, hogy jogi csűrés-csavarással, hangoskodással új és még újabb "megoldások" kényszeríthetők ki. Hiszen ha a szerződések megkötésének idején érvényes jogszabályok, a nekik való megfelelés visszamenőleges hatállyal megkérdőjelezhető, gyakorlatilag átírható, akkor miért is ne jöhetne bármikor, bármilyen következő lépés - fogalmazott Kovács.

A bankok betartották a szabályokat

A bankrendszer a gazdaság egyik legszabályozottabb és legerősebb kontroll alatt működő iparága. A magyarországi bankok a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően alakították ki üzletszabályzataikat, termékkínálatukat, ezeket a hatóságok folyamatosan ellenőrizték, az árazásokat pedig a piaci verseny alapvető törvényszerűségei szabták meg ezen kereteken belül.

A Bankszövetség meggyőződése hogy egy adott időszak megítélése csak az adott időszak jogszabályainak figyelembevételével lehetséges. A törvény most, visszamenőleges hatállyal olyan - amúgy teljesíthetetlen - feltételeket támaszt a bankokkal szemben, amelyek a termékek megalkotásakor, piaci bevezetésükkor nem voltak ismertek, így azokat betartani sem lehetett. Képzeljük el, hogy az öt, tíz, tizenöt éve gyártott gépkocsikra utólag a ma a szalagról legördülő, vadonatúj autókra vonatkozó káros anyag kibocsátási normákat követelné meg valaki, és még büntetné is a gyártókat azért, mert hosszú évekkel ezelőtt az akkor még bőven nem létező normáknak "tisztességtelenül" nem feleltek meg...

A fogyasztói hitelek rendezését előíró törvény a bankok számára méltánytalan eljárásrendet határozott meg a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos perindításra, ráadásul visszamenőleges szabályokat állított fel, amelyek révén a hitelintézetek - akik korábban annak tudatában voltak, hogy jogszerűen, a meglévő jogszabályoknak megfelelően, a mindenkori felügyelet által ellenőrzött módon jártak el - most utólagosan, új értelmezések alapján kénytelenek védekezni. Mind az eljárásrend, mind a visszamenőleges hatály alkotmányossági aggályokat vet fel, emiatt kezdeményezte és tartotta volna jobb megoldásnak a Magyar Bankszövetség, ha a törvényt a köztársasági elnök előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldte volna - fogalmazott a főtitkár.

Megalapozatlanok a mostani perek

A mostani perek megalapozatlanok abból az aspektusból is, hogy az egyoldalú kamatemelések tisztességességét csak az általános szerződési feltételek (ászf) vizsgálatához kötik, míg egyéb, a szerződés kötelező elemeként szereplő tételeket (például kockázatfeltáró nyilatkozat, a feltételek megértésének közjegyző előtti igazolása) nem tesznek a vizsgálat tárgyává. Az külön érdekesség, hogy az igazán problémás időszakban, 2010 előtt, a jelenleg megkérdőjelezett ászf-eket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóvá is kellett hagynia, s a banki tevékenységi engedély kiadásának ma is előfeltétele az általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzat felügyelethez (ma MNB) történő benyújtása.

A Kúria jogegységi határozatából a törvénybe átemelt 7 pontos feltételrendszer teljesülésének ellenőrzését úgyszintén csak az aktuális jogi környezet vizsgálatával párhuzamosan lehet elvégezni. Ezen vizsgálat során - miként erre a Kúria Polgári Kollégiumának elnöke is felhívta a figyelmet - a közgazdasági és banküzemtani sajátosságokra is figyelemmel kellene lenni. A hazai pénzintézetek mindemellett irreálisan szoros határidők nyomása alatt is állnak.

Kovács szerint az árfolyamrés tisztességtelenségének kimondása gazdaságilag érthetetlen, szakmailag minden korábbi és nemzetközi gyakorlattal szemben álló és az adott időszak szabályozásaival, valamint ellenőrzési gyakorlatával is ellentétes. Érvelése szerint bizonyítják ezt a korábbi felügyeleten és az MNB-ben készült szakmai anyagok, elszámolási-, jelentéstételi előírások és például a Kúria tavaly nyári, hasonló ügyben hozott jogerős döntése is. Az árfolyamrést a korábbi jogszabályok a teljes hiteldíj-mutató (thm) képletében is szerepeltetik. Ugyancsak lényeges látni, hogy számos hitelintézetnél az ügyfélnek lehetősége, máshol pedig kötelessége volt devizában teljesíteni az adott havi törlesztőrészletet - ezen esetekben egyértelműen kimutatható az árfolyamrés alkalmazásának szükségszerűsége. A jogszabály ezen pontjával kapcsolatban meg sem nyílt a jogorvoslat lehetősége.

Az elszámolási szabályokat tartalmazó törvénytervezet a Parlament előtt van. A pénzintézetek egy része - annak ellenére, hogy erre jogszabály még nem kötelezi - az MNB által előzetesen megfogalmazott irányelvek alapján számította át a várható kiadás céltartalék-szükségletét.

A hiteleket piaci árfolyam forintosítsák!.

Napirenden van a hitelek forintosítása is. Itt a bankrendszer álláspontja régóta állandó, ráadásul összhangban van a már új MNB vezetés, illetve a Kúria jogegységi tanácsának álláspontjával: az árfolyamkockázat a hitelszerződéseknél az ügyfelet terheli, hiszen az olcsóbb finanszírozási lehetőségért - a forint hitelekhez képest 8-10-12 százalékos kamatkedvezményért - cserébe saját döntéssel magára vállalta ezt a kockázatot. Így emiatt nincs jogilag vagy erkölcsileg alátámasztható mód a piacitól eltérő árfolyamon történő forintosításra. Továbbra is ésszerűnek és költséghatékonynak gondoljuk a két művelet (az árfolyamrés és kamatemelés mellett a forintosítás) egy időben való véghezvitelét - írta a bankszövetségi főtitkár.

A bankok az utóbbi 27 évben mínuszban vannak 

A különféle megoldások már eddig is több mint 1000 milliárd forintos extra terhet jelentettek a hitelintézeti ágazatnak. Az újabb elvonás drasztikus következményekkel járhat abban a szektorban, amely 2010 óta folyamatosan veszteséges. Az adatok szerint a nyereség/veszteség szaldó a kétszintű bankrendszer 1987-es megteremtése óta összességében már most negatív. A kormányzat különadók, tranzakciós illeték és egyéb jogcímeken az elmúlt 5 év alatt 870 milliárd forintot vont el a szektortól. A bankok tulajdonosai tőkepótlásokkal stabilan tartották és tartják magyarországi bankjaikat, hiszen a pénzügyi válság kitörése óta már több mint 1000 milliárd forintos pótlólagos forrást juttattak nekik, így tőkemegfelelésük továbbra is garantálja a stabil, kiszámítható működést.

Ugyanakkor a folytonosan felbukkanó újabb és újabb banki terhek, szabályozások nem csupán versenykorlátozóak, hanem lekötik azt az operációs és szellemi kapacitást, továbbá anyagi forrást is, amivel éppen az ügyfelek érdekében lehetne az információtechnika és egyéb technológiák ugrásszerű fejlődését a pénzügyi eszköztár költségtakarékos, fogyasztóbarát megújítására felhasználni. Ez pedig a magyar lakosságot és vállalkozói szektort egyaránt sújtja.

Ha van rajta sapka, azért, ha nincs, akkor meg azért

A bankszektor folyamatosan jogszerűen, a törvény betűjét betartva működött, a devizahitelezés során e tevékenységét a felügyelet sohasem kifogásolta. Most a devizahitelezés vonatkozásában olyan új szempontokat kérnek a bankokon számon, melyek korábban nem voltak ismertek. Habár a bankszektor közgazdasági és jogi szempontból is vitatja az elszámoltatásával kapcsolatos jogszabályokat, továbbra is a törvény szerint fogja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések pontos hatásait visszaszámolni.

Az elmúlt években a bankok a lakossági hitelezés területén saját hatáskörben és kormányzati együttműködésekkel is segítették a kialakult helyzet megoldását. A Magyar Bankszövetség minden javaslata szakmai alapon, a törvényesség teljes betartásával került kialakításra, mely a bankok felelősségvállalásának eredményeként a szociális kérdések megoldására is nagy hangsúlyt helyezett. Sosem felejtjük el azt a tényt, hogy minden egyes hitelszerződés mögött egy család sorsa, jelene és jövője van. Ez tiszteletet, odafigyelést és együttműködést kívánt és kíván meg. A túladóztatás és a visszamenőleges jogalkotással megteremtett "elszámoltatás" nemcsak az elmúlt 20 év teljes nyereségét, hanem a szektor tőkéjének az egyharmadát is elviszi. Ezek alapján visszautasítjuk a felelőtlenség, a tisztességtelenség, az érzéketlenség populista célzatú vádjait. Viszont felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mértéktelen anyagi és adminisztratív terhekkel sújtott pénzügyi rendszer nem tudja hazánk fejlődését kellően szolgálni. A nem kivéreztetett, egészséges bankszektor nemzeti érdek - írta jegyzetében Kovács Levente.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

homerosz, 2014.09.19 10:38

ilyen jóslatok születtek annak idején 275Ft-os eurónál is....

ezeket meglátva az iderendelsz szektás bérencek elkezdték nyomni a rizsát, hogy dehogy lesz itt 280 meg 290 Ft-os euró

azóta nevet váltottak

lássuk, most milyen néven futnak, kik azok a szarrágók, akik a szekta zsoldjában állnak....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tever kneif, 2014.09.19 10:17

A FORINT tovabbi erösödese elött nincs akadaly !

Kitört a FORINT a ketreceböl, EUR/HUF 09:47 310.86 -0.21%


Ahogy tegnap irtam !

Kitörhet ketrecéből a forint?
2014. szeptember 18. 16:54
Informacio: portfolio.hu

Ha 311,5 alá kerülnének a jegyzések, azzal kitörne a forint a korábbi sávjából és további erősödés is jöhetne. Ennek egyébként az egyik hajtóereje az lehet, hogy talán a piac egyes szereplői mégis várnak valamit a holnapi S&P felülvizsgálattól - noha a konszenzus szerint nem fognak minket felminősíteni.


- Az igazán nagy lökést persze az S&P holnapi felminősítése adhatná, de erre a többség nem számít.

Velemeny:

ITT AZ IDEJE a felminösitesnek.

Mikor ha nem most ?

- Minden tenyezö ez mellett szol !

- tovabb erösödhet a FORINT

A Forint arfolyama most 20: 28 EUR 311.69

A FORINT tovabbi erösödes elött nincs akadaly !

Kitört a FORINT a ketreceböl EUR/HUF 09:47 310.86 -0.21% 10:06
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2014.09.19 09:48

Kovácsnak igaza van. Ostobaság azt hinni, hogy 1000 milliárd Ft-ot egy tollvonással, következmények nélkül ki lehet venni a rendszerböl. Ebböl vastag szívás lesz, ez politikai szavazatvásárlás, és súlyos gazdasági következményei lesznek. Brüsszel pedig úgyis elkaszálja az egészet, és a pénzéhes dzsentriknek mindent vissza kell fizetniük.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

roberta, 2014.09.19 07:46

Nem, hogy visszaüt - már régen visszaütött! Nehezen tudom megérteni és közgazdász szemmel is érhetetlen, hogy a "betétekre" 2 - 3 %-os kamatot adnak és a hitelt meg 19-44 % -között kínálják! Kivéve az államilag támogatott hiteleket amit nem sokan élveznek. Ez csak akkor érthető ha a "tőzsdére" akarják átirányítani a lakósságot ami szabad rablást kínál a "cápáknak" Még a "mi" bankunk (ami már régen nem a miénk" is 24% körül kínálgatja a betétesek pénzét. Egyébként szeretném a miniszterelnökünk régebbi kijelentésére hivatkozni: 30% feletti kamat már uzsora és nem tűri el! -
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2014.09.18 23:21

@Arnika:
"Mit nem lehet érteni?"
Hát pl. ezt:
"CHF hitelt vettem fel, és forint hitelt fizetek vissza, csak más a neve." - ezek szerint te CHF-ot kaptál kézhez és forintot fizetsz vissza? Akkor ez a cikk nem a te esetedről szól...

"A deviza hitel és devizában nyilvántartott hitel nem ugyanaz" - ebben maradéktalanul igazad van.
" a szerződés szerint deviza hitelt adtak, mégis érdekes módon a visszafizetés már nem az lett." - csak ismételni tudom: sem a cikk, sem a törvény, sem a bírósági ítéletek nem erről a meglehetősen furcsa és bizonyára ritka esetről szólnak.

"rövidebb időre felvett, visszafizetéskor alacsonyabb kamatú pénzeszközből finanszírozta meg" - könnyen meglehet.
"és azután nem vásárolt meg havonta X összegű CHF-t a törlesztőrészletre" - nagyon belelátsz a bankok zsebébe... :D Vagy netán alá is tudnád valamivel támasztani ezt az állításodat?

"A törvény megszületése előtt már voltak jogerős bírósági ítéletek a bankok ellen" - kétségtelen. És persze mellettük is.

"De a törvény mégis csak azért született, mert volt jogalapja" - na ne mondd... :DDD És pontosan mi volt a visszafizetésre kötelező passzus "jogalapja"? Nem szólva a tisztességtelenség törvényi vélelméről: ha lenne "jogalap", nem kellene vélelmezni, ugyebár...

"nem mehet 600000 ember pereskedni ugyanazon ügyben" - az égvilágon semmi sem kényszerített senkit pereskedésre, nemhogy 600 ezer embert.
" törvényi úton is rendezhető" - a lehetőség kétségtelenül fennáll. Kár, hogy az orbán-rezsim erre kísérletet sem tesz. Valamiért fontosabb nekik a probléma elmérgesítése.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html