Miközben az MNB bejelentette, hogy határozott szabályozói lépésekre készül annak érdekében, hogy megelőzze egy újabb túlzott lakossági eladósodás kialakítását, elindult az ötletroham a nemteljesítő vállalati hitelportfólió tisztítása érdekében. A tervek szerint a jegybank néhány hónapon belül letesz az asztalra egy intézkedési csomagot. (Az időigényt az is magyarázza, hogy zajlik a nemzetközi tapasztalatok feldolgozása.)

Magától nem oldódik meg

Kapcsolódó

A probléma ugyanis makacs és nincs jele, hogy magától megoldódna. A nemteljesítő ráta (npl) a következő években ugyanis a mostani helyzet alapján várhatóan 19 százalékon beragad. A rossz portfólióban jelentős a régóta bedőlt hitelek aránya, amelyben meghatározó a projekthitelek részesedése. A kilátásokat az is rontja, hogy európai összehasonlításban magas a hazai irodapiac kihasználatlansága. Ahogy Vonnák Balázs, a Pénzügyi rendszerek elemzése igazgatóság vezetője fogalmazott: összességében olyan a szituáció, amikor a gazdaságpolitikának be kell avatkoznia, a probléma megoldása vagy a koordinálás végett. Szavai szerint "ha rá tudnánk venni a bankrendszert, hogy a rossz portfólió miatti veszteséget teljes egészében realizálódjon, akkor után könnyebb lenne a növekedés".

Bár 2013 második felében a nemteljesítő hitelek aránya a vállalati portfólión belül 18 százalékra csökkent, és így jelentősen elmaradt a historikus maximumtól (21 százalék). Ám ez jórészt a kiugró tisztítási ráta eredménye volt. Eközben a banki mérlegekben lévő bedőlt hitelek egy jelentős része már hosszú ideje nem teljesít. Az állomány háromtizede már legalább 3 éve a bankok mérlegében van a nemteljesítés óta, míg a szerződéseket nézve az arány megközelíti az 50 százalékot. Ennek oka lehet, hogy a válság kitörését követően a nagyobb adósok teljesítők maradhattak, valamint a jóval nagyobb hitelösszeg miatt a bankok is hajlottak e hitelek átstrukturálására, csakhogy ez sem segített, mert mégis nemteljesítővé váltak.

Nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés hatása (százalék)
Kép: Forrás: MNB

Az MNB a javuló makropálya ellenére is úgy számol, hogy gazdaságpolitikai beavatkozás nélkül a következő két évben 18 százalék körül beragad a vállalati npl-arány. Ha ezt lassú csökkenés is követi, a válság előtt tapasztalt 5 százalék körüli szintekre azonban még így sem megy vissza.

A magas npl-ráta veszélyei:

  • az értékvesztés szükséglet nő, rontva a pénzügyi közvetítők jövedelmezőségét, tőkeakkumulációs képességét.
  • a menedzsment juttatása részben a bankok jövedelmezőségétől függ, ezért általánosságban az alacsonyabb értékvesztés szükséglet kimutatásában érdekelt, emiatt a vezetés hajlamos azt több évre elosztani.
  • a fedezetek értékének változása vagy a forint gyengülése új értékvesztés elszámolását teheti indokolttá.
  • a nemteljesítő állomány finanszírozási igénye tartós költségekkel jár.
  • a forrásbevonás költségét emelheti.
  • a hitelállomány kezelése jelentős szervezeti erőforrásokat köt le.
  • sokáig lehet jelen a mérlegben, rontva a lejárati összhangot.
  • forrásokat von el az új hitelek elől.
  • tőkét köt le az új hitelezés elől.
  • a bankrendszer hitelezési hajlandóságára is negatívan hathat, csökkentve a kockázatvállalási kedvet.
A vállalati npl-ráta megoszlása a nemteljesítővé válás óta eltelt idő szerint
Kép: Forrás: MNB

Milyen ötletek jönnek szóba?

A lehetőségeket a jegybank szakértői a múlt publikált pénzügyi stabilitási jelentésben járták körbe. Bár ezek még csak az ötletek, sokak szerint érdemes figyelni, mivel az utóbbi egy évben jellemző az MNB-re, hogy az ilyen ötletelések gyorsan megvalósulnak. Ráadásul a múlt héten Matolcsy György MNB-elnök is úgy fogalmazott Londonban, hogy megvizsgálják egy "rossz bank" létrehozásának koncepcióját is, hozzátéve, hogy ha sikerül kitisztítani a rossz hitelek portfólióját a banki mérlegekből, akkor "ígéretes új vevők" jelentkezhetnek egyes magyar bankokra.

A hatékonyabb portfóliótisztítás előfeltétele a jogi és intézményi környezet megfelelő működése. Az MNB szakértői szerint ennek érdekében az adózási szabályok újragondolása, a felszámolási és végrehajtási eljárások ésszerűsítése, átláthatóbbá és olcsóbbá tétele, a fedezetül szolgáló eszközök gyorsabb átvételét lehetővé tevő szabályozás szükséges.

Az is probléma, hogy a kereskedelmi ingatlanoknak jelenleg nincs érdemleges piaca, ami különösen a projektfinanszírozású hiteleknél okoz nehézséget, kereslet hiányában ugyanis nem lehet értékesíteni a fedezeteket. Korlátot jelent a követelésvásárlói piac mérete is. A piacon jelen lévő kis hazai szereplők ugyanis nem támasztanak érdemleges keresletet, mivel nincs elegendő likviditásuk, a likvid külföldi követelésvásárlók pedig jelenleg még nem aktívak a hazai piacon. A külföldiek által ajánlott árat a hazai bankok alacsonynak tartják, és középtávon jóval magasabb megtérülésre számítanak, miután stabilizálódik az ingatlanpiac.

Az MNB további, pozitív, és negatív ösztönzőket egyaránt alkalmazhatónak tart. Pozitív ösztönzők között fontos szerepe lehet annak, hogy a jegybank a növekedési hitelprogram (nhp) keretében lehetővé tette a nemteljesítő, illetve felmondott hitelek biztosítékául szolgáló kereskedelmi ingatlanok bérleti célú megvásárlását is. Negatív ösztönzőt jelenthetne a bankok számára szigorúbb értékvesztés-elszámolási kötelezettség előírása, amit a nemteljesítővé válástól eltelt idő függvényében lehetne megvalósítani. A nagyobb értékvesztés miatt még egy gyenge ingatlanpiac esetében is kisebb lenne a pótlólagos veszteség egy eladás során, a jegybank szerint a bankok is nagyobb hajlandóságot mutatnának e hiteleik minél gyorsabb értékesítésre.

Végül a felsorolásban szerepel az a megállapítás is, miszerint a probléma leghatékonyabb és egyben leggyorsabb megoldását egy "rossz bank" felállítása jelentené. A kockázatkezelés egy részének leválasztásával ugyanis a bankok jobban tudnak koncentrálni alapvető feladatukra. Ezzel kapcsoltban is Vonnák is úgy fogalmazott, hogy "a rossz bank hatékony eszköz lenne, amely a bankrendszer egészéből ki tudná emelni a legrosszabb elemeket, de mindez felvet további kérdéseket".