BUX
39266

A céltartalékképzés rontotta a Mol eredményét

A várakozásoknál nettó eredmény tekintetében valamivel rosszabb, üzleti eredmény tekintetében azonban jobb számokról jelentett a Mol kedd éjjel megjelentetett gyorsjelentésében.

Almás Andor, 2010. augusztus 17. kedd, 07:58

Az olajcég 43,2 milliárdos nettó vesztesége - amelyből 5,6 milliárd az INA-nál megszűnő tevékenységek számlájára írható - több lett mint a NAPI Gazdaság konszenzusában szereplő 39,3 milliárdos érték. Üzleti eredmény soron azonban az Európai Bizottság (EB) határozata miatti céltartalékképzés miatt 59,5 milliárdos eredményt ért el a társaság szemben az elemzők által várt 46 milliárddal, annak ellenére, hogy a céltartalékképzés a kamatok miatt magasabb lett mint az elemzők által becsült 30-31 milliárd forint (a Mol 35,8 milliárdot céltartalékolt összesen emiatt az egyébként vitatott alapesetben 112 millió eurós kötelezettség miatt).

A céltartalékképzés és egyéb speciális tételek nélkül számolt üzleti eredmény elérte a 95,4 milliárd forintot - az elemzők átlagosan 76 milliárd forinttal számoltak, bár ez meglehetősen bizonytalan szám volt, tekintettel arra, hogy a speciális tételek minden negyedévben jelentős nehezen előre jelezhető módosító hatással járnak - elsősorban a kutatás termelés és a feldolgozás kereskedelem vártnál erősebb teljesítménye miatt. Az elemzők várakozásai ebben az esetben fényesen beigazolódtak, hiszen az erősen szóródó becslések mellett minden várakozás az üzleti környezet javulását jelezte, mind a kőolajárak és dollárárfolyam, mind a javuló finomítói árrések és az emelkedő Brent Ural spread miatt.

Az olajcég ebben a tekintetben még valamelyest túl is tudta szárnyalni a várakozásokat. A kutatás termelési üzletág a növekvő szíriai és horvátországi offshore termelés miatt magasabb termelési és értékesítési volumen, a magasabb átlagos realizált szénhidrogénár és az erős dollár miatt teljesített jobban (az 57 milliárdos várakozásokkal szemben 74,1 milliárdot hozott az üzletág). Ugyanakkor ez volt az a divízió, amelynek eredményét 35,8 milliárddal rontotta az EB határozata miatti céltartalékolás, de még azzal együtt is dupláját hozta az üzletág a tavalyi év hasonló időszakának és céltartalékolás nélkül az első negyedévi 52,2 milliárdnál is sokkal jobb lett. Ebből igen jelentős részt képvisel az INA, nélküle a Mol csoport 29,6 milliárdos üzleti eredményt ért volna el (a céltartalékolás a csoportnak ezt a részét sújtotta, így itt valójában negatív lett az üzleti eredmény). A feldolgozás kereskedelem is jobb lett a vártnál, a 12 milliárdos várakozásokkal szemben 20,8 milliárdot hozott. Az eredményre a gyorsjelentés szerint pozitívan hatottak az értékes termékek átlagos crack spreadjének emelkedése, az értékesítési volumen szezonális emelkedése (a mérsékelt piaci kereslet ellenére), az INA javuló hozzájárulása és a belső hatékonyságjavító törekvések (szigorú költség és CAPEX kontroll). A tavalyi év hasonló időszakának 41,3 milliárdos eredményével összehasonlítva ez ugyan romlás, de akkor az újrabeszerzési árak figyelembe vétele sokkal nagyobb mértékben torzította az eredményt (akkor 35,8 milliárd pozitívumot jelentett most csupán 14,6milliárdot). A javulás különösen az első negyedéves teljesítménnyel összevetve figyelemre méltó és ez azért is fontos, mert a finomítás terén erős Mol esetében régóta a figyelem középpontjában áll ennek a divíziónak - amelyet a válság különösen erősen sújtott - az eredményessége.A petrolkémiai szegmens nagyjából az elemzői várakozásoknak megfelelően produkált, az1,6 milliárdos üzleti eredmény alig tér el a 2 milliárdos előrejelzésektől. A magasabb integrált petrolkémiai árrés és a szigorú költséggazdálkodás pozitívan, míg a magasabb energiaárak, a devizaárfolyamok változása, valamint az alacsonyabb értékesítési mennyiség negatívan hatottak. A gáz és energia divízió 20,6 milliárdos eredménye ugyanakkor valamelyest meghaladta az átlagosan 18 milliárdos várakozások szintjét.

Az üzletágak javuló üzleti eredményét mint annyiszor, most is a pénzügyi veszteségek fordították negatívba. A Mol több mint 77 milliárdos pénzügyi veszteséget szenvedett el a negyedév során - tavaly ugyanekkor ezen a soron 103 milliárdos plusz keletkezett - így nem csoda, hogy a tavalyi év hasonló időszakával való összehasonlítás hatalmas romlást mutat. Akkor 178,5 milliárd volt a nettó eredmény, most 43,2 a veszteség és ennek legnagyobb része a forint árfolyamának változása miatt bekövetkezett nem realizált árfolyamveszteségnek köszönhető.A Mol gyorsjelentése a várakozásoknál minimálisan magasabb nettó veszteség ellenére a piacot várhatóan inkább pozitívan befolyásolja majd. Az üzleti eredményeket vizsgálva ugyanis az látszik, hogy az egyszeri hatásokat (most az EB döntés 35,8 milliárdja ilyen) illetve az árfolyamváltozásokat kiszűrjük, az olajcég normál üzleti tevékenysége sokat javult az elmúlt időszakban különösen a két legfontosabb üzletágat tekintve, amelyek a pozitív várakozásoknál is valamivel jobban teljesítettek.

(A szerző rendelkezik Mol részvényekkel)