A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Továbbra sem lehet semmi biztosat tudni azzal kapcsolatban, hogy milyen hitelfelvevői körre terjeszti ki a fix árfolyamú árfolyamgát igénybevételének lehetőségét a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya két nap alatt sem tudott választ adni arra, hogy csak a lakáscélú vagy a szabad felhasználású jelzálog-hitelezettek is reménykedhetnek a tőketartozás-csökkentő megoldás igénybevételében.

Az adósmentés ugyanakkor kizárólag a devizahitelesekre vonatkozik, miközben a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint június végére egy év alatt 8,5 százalékkal, 78 milliárd forintra nőtt a minimum 30 napos késedelembe esett forintalapú (támogatott és piaci alapú ) lakáshitel-állomány. A problémás devizaalapú lakáshitelek növekedése ugyanezen időszak alatt 23,3 százalék volt, itt azonban az árfolyam is korrekciós tényező lehet.

Beszédes adat, hogy az adott kölcsön teljes kinnlevőségére vetítve a piaci alapon felvett forint-lakáshitelek 9,7 százalékát már több mint 90 napja nem törlesztik, ugyanez a mutató pedig a devizahiteleknél 8,52 százalék volt június végén. Azok is pórul jártak tehát, akik hallgattak a − kevés − figyelmeztető szóra és az árfolyammozgástól mentes, viszont drágább konstrukciót választották. Előrelátásuk "jutalma", hogy most sem jár nekik központi segítség.

A jegybanki statisztika alapján, miközben a törlesztéssel késő deviza-lakáshitelesek aránya a 90 napon túli késedelem felé tolódik − a rövidebb ideje tartozók hitelállománya csökken −, vagyis az újratermelődés (a júniusi adatok szerint) lassulni látszott, addig a forinthiteleseknél éppen ellenkező tendencia figyelhető meg: a 30−60 nap közötti késedelmek aránya 70 százalékkal nőtt, ezen belül a támogatott forinthitelt fizetni nem tudók állománya 81 százalékkal bővült.

A vizsgált időszak végén a forintalapú lakáshitelek 94,5, a devizahitelek 87,7 százalékát törlesztették időben vagy maximum 30 napon belül. A már említett szabad felhasználású hiteleknél az állományra vetítve ugyancsak rosszabb mutatókkal bír a forintoldal: a hitelek 15,6 százaléka csúszott 90 napot meghaladó késedelembe, míg a devizaalapú konstrukcióknál ez az arány 14,7 százalék volt június végén. A trendek ugyanakkor egyértelműsítik, itt is hamar átfordul a helyzet, ráadásul az is torzít, hogy a piacon tízszer annyi szabad felhasználású devizahitel van, mint forintalapú.

 

Minimum 90 napot késő hitelek aránya (százalék)*
2010. VI. 30.2011. VI. 30.
forint, piaci14,439,67
forint, támogatott2,091,84
devizaaalapú
5,478,52
*az adott hitel teljes állományára vetítve
Forrás MNB