BUX
40131

A kilakoltatási moratórium nem ad mentességet

Ijesztő képet mutatnak a pénzügyi felügyelet adatai: egyre többen tartoznak tartósan a bankoknak, képtelenek törleszteni a hiteleiket. Hasonlóan drámai a kép a közüzemi hátralékok esetében, valahol 50 és 100 milliárd forint van a kintlévőségek állománya.

NAPI, 2010. augusztus 11. szerda, 19:57

A köztársasági elnök aláírta azt a törvényt, amely jövő tavaszig kitolja a kilakoltatási tilalmat, de nagy kérdés: mi lesz utána. Az elmúlt egy évben ugyanis megnőtt a közüzemi számlákat nem fizetők száma Budapesten. A csatorna-, gáz-, kéményseprő-, víz- vagy a szemétdíjat is kezelő Díjbeszedő Zrt. illetékes igazgatója, Majtényi Kálmán a Kossuth Rádiónak elmondta: ennek ellenére sem tartja drámainak a változást, sokan csak néhány hónappal csúsznak meg a számlák kifizetésével. A Díjbeszedő mintegy 40 ezer ügyfele notórius tartozó, esetükben bizonyos szolgáltatásokat kikapcsolhatnak, mást pedig korlátozhatnak.

A legnagyobb kintlévőségek a gáz- és távhőszolgáltatóknál jelentkeznek, azzal együtt, hogy utóbbi ára az utóbbi időszakban 50 százalékkal csökkent. Laczó Sándor, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke szerint a gázszolgáltatók lejárt követelése most már 30 milliárd forint felett jár. A Magyar Narancs számításai alapján így összességében 50 és 100 milliárd körül lehet a közüzemi hátralékok nagysága.

Rétvári Bence, a közigazgatási minisztérium államtitkára az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában úgy vélte, a kilakoltatási moratórium nem jelent mentességet az adósoknak, az intézkedés célja, hogy legyen idő a tartozók helyzetét rendezni hivatott nemzeti eszközkezelő létrehozására. A politikus azt mondta: a rendszert elsősorban a hiteltartozások kezelésére alakítják ki, és várják a segélyszervezetek javaslatait is. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke sürgette: a kormány kötelezze a közüzemi szolgáltatókat, hogy bizonyos tartozás fölött ne a szolgáltatást kapcsolják ki, hanem előre fizetős órát szereljenek föl.