A Napi Gazdaság Innováció mellékletének cikke

Oroszi László magánfeltaláló 1995−1996-ban kidolgozta "irányítósávos sportcipő" tárgyú megoldását, amelynél a sportcipő orr-részén keménygumiból készített sűrű bordázatot tartalmazó "irányítósávok helyezkedtek el, és ezek segítették a játékosnak a labda adott irányba rúgását és javították a találati pontosságot" (Napi Gazdaság, 2011. június 27.). Akkor a feltaláló megoldását megmutatta, majd egy mintacipőt megküldött az Adidas illetékes szakembereinek, akik a felajánlott együttműködést nem fogadták el. Ezt követően 2000−2001 körül az Adidas piacra hozta a Predator Precision majd a Predator Mania sportcipőit, melyek forgalmazása körülbelül 2006−2007-ig tartott, ekkor az Adidas az ilyen sportcipők gyártását megszüntette, majd mintegy hat-hét év szünet után ismét az Orosziéhoz nagyon hasonló, irányítósávokkal rendelkező sportcipővel jelent meg a piacon.

Oroszi megoldását először használati minta formájában védte, és ennek jogellenes hasznosítása miatt az Adidas Magyarország (AM) Kft. ellen 2002 októberében használatiminta-bitorlási pert indított a Fővárosi Bíróságnál. Az AM Kft. és tulajdonos cége, az Adidas International Marketing BV 2003. február 21-én közösen támadást indítottak Oroszi kizárólagos joga ellen, és ez az eljárás (folytatásait is beleérve) a Fővárosi Ítélőtábla 2012. április végén kézbesített végzésével csak most zárult le jogerősen. Ebben Oroszi jogait elismerték, az időközben szabadalommá alakított használati mintát kissé korlátozott oltalmi körrel hatályában fenntartották és a kérelmezőket az eljárási költség megfizetésére kötelezték. A bitorlási pert Oroszi László a jog szabadalommá történő átalakítása után szabadalombitorlási perré módosította, és ezt a pert a szabadalom megsemmisítési eljárására való tekintettel az oltalom jogerős megadásáig a bíróság felfüggesztette. A végzéssel nyílt meg a lehetőség a felfüggesztett per folytatására, amely majd a történet második felvonását jelenti.

Az Adidas mindvégig azzal védekezett, hogy nem ismerte el Oroszi munkáját, a megoldást közkincsnek tekintette, amely nem új és nem alapul feltalálói tevékenységen az általa az eljáró hatóságoknak bemutatott korábbi megoldások, dokumentumok alapján. A jogerős döntés ezt az állítást cáfolta és elismerte Oroszi találmányának újdonságát és feltalálói tevékenységen alapulását. A tájékoztatás az ügyet elsősorban szabadalomjogi szempontból ismerteti, kiemelve azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a megsemmisítési eljárás kilenc évet meghaladó ideig tartott.

Az első ok a helytelen oltalmi forma megválasztása volt, a feltaláló már a kezdet kezdetén választhatott volna a használati minta és a szabadalom intézménye között, és a szabadalom nagyobb súlyára és jelentőségére csak a minta ellen indított támadáskor jött rá, és élt azzal a jogi lehetőséggel, melyet törvényeink biztosítottak, és mintáját szabadalmi bejelentéssé alakította át. Erre a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) szabadalmat engedélyezett, azaz elismerte, hogy a megoldás feltalálói tevékenységen alapul. A kérelmező mindent megtett annak érdekében, hogy a megsemmisítési eljárást időben elhúzza és a hatóságok a szabadalmat elutasítsák. Az újdonságrontó iratok folyamatos hangsúlyozása mellett súlyosan támadták a szabadalmi igénypontok megfogalmazását, a szabadalmi igénypontok és a leírás, valamint a rajz között fennálló állítólagos ellentmondásokat. Az MSZH az első érdemi tárgyaláson már elismerte, hogy a megoldás szabadalmazható, de olyan mértékben korlátozta az oltalmi kört, hogy ez ellen Oroszi fordult a Fővárosi Bírósághoz és kérte, hogy az általa javasolt korlátozással engedélyezzék a szabadalmat. A Fővárosi Bíróság ekkor az ügyet visszaadta az MSZH-hoz, és ott a szabadalmat ismét engedélyező szövegű döntést hoztak, mely Oroszinak kedvezett.

Ez ellen az Adidas fellebbezett és kifogásolt egyes igényponti megfogalmazásokat, valamint ismételte korábbi támadását az újdonság ellen. A Fővárosi Bíróság egy a szabadalmas Oroszi által megfogalmazott igénypontját alkalmasnak találta, de a precíz elsőfokú döntés meghozatalára ismét visszaküldte az ügyet az MSZH-hoz. Ez a megismételt eljárás ismét a feltaláló nyertességét hozta, és a szabadalmat olyan korlátozott igénypontokkal engedélyezte, amelyekkel Oroszi László is egyetértett. Az Adidas ez ellen is fellebbezett. A Fővárosi Törvényszék úgy találta, hogy a leírásban a találmány célja és fő előnyei helyesen lettek megfogalmazva és az igénypont egyes jellemzői igenis a leíráson és a rajzon alapulnak, de a törvényszék kissé pontosított az igénypontok szövegén, ugyanakkor a szabadalom engedélyezhetőségével, azaz újdonságával és feltalálói tevékenységen alapulásával egyetértett. Az Adidas ismét fellebbezett és a Fővárosi Ítélőtábla friss végzése jogerősen pontot tett az ügy végére és a Fővárosi Törvényszék döntését már jogerősen helybenhagyta. Oroszi kálváriája majd akkor ér véget, ha a jogellenes használat megállapításra kerül és megkapja az őt megillető kártérítést. Ebben a pillanatban csak remélni lehet, hogy ez az eljárás nem fog további kilenc-tíz évet igénybe venni.

Lantos Mihály, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. partnere, európai és magyar szabadalmi ügyvivő