Magyarországra kedvező infrastrukturális, gazdasági, politikai helyzete miatt esett a választás; idővel a projekt kiegészült a személyautógyárral, az erről szóló szerződést 1990 júliusában írták alá. Opel autók 1999-ig készültek végül Szentgotthárdon, de a termelés nem fejeződött be azóta sem az egyebek közt motorokat, főtengelyeket gyártó üzemben.

Magyarországi gyártásról döntött a kilencvenes évek elején a Suzuki is: a japán cég bázist alakított ki Esztergomban, ahol 1992-ben indult a próbaüzem. A vállalat anyacége, az SMC nem pusztán az azonnali megtérülést tekintette szempontnak, amikor létrehozta a magyar leányvállalatot Európa szívében - mondta lapunknak Ruska Viktória, a vállalat kommunikációs vezetője. A gyár az évtized közepén már exportálni is tudott - az első Suzukikat belföldön értékesítették -, utána a kivitel jelentősége exponenciálisan nőtt, a tavalyi termelés megoszlása már 90-10 százalék az export javára. Eredetileg évi 50 ezer gépjármű gyártását tervezték - ehhez képest tavaly, már a válság közepette 280 ezernél többet állítottak elő. A Magyarországon 12 éve piacvezető, a múlt év végéig 280 milliárd forintot befektető gyár fennállása óta több jubileumot is ünnepelt: az egymilliomodik autó 2007 októberében gördült le a szerelőszalagról, azóta pedig már a másfél milliós határt is átlépték.

Kezdetben az Audi is "csak" motorokat gyártott Győrben - az 1993-as indulás óta idén július végéig csaknem 17,5 milliót -, utána döntött a magyarországi autó-összeszerelésről. Az Audi TT Coupék összeszerelése 1998 tavaszán kezdődött Győrben, ezt követte 1999 őszén a TT Roadster, majd 2006 júniusa óta e két modell új generációja, 2007 novembere óta pedig az Audi A3 Cabriolet. Idén július 31-ig összesen 463 473 jármű hagyta el a győri üzemet, s az Audi 2008 végéig 3,611 milliárd eurót fektetett be a Rába-parti városban.
Thomas Faustmann, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak kiemelte: annak idején bátor lépés volt az Audi részéről, hogy a német autógyártók közül elsőként telephelyet hozott létre e régióban. Az Audi ma a legnagyobb német beruházó Magyarországon, az Audi Hungaria pedig évek óta az ország egyik legnagyobb exportőre - ez is azt bizonyítja, hogy a 16 évvel ezelőtti invesztíció kiváló döntés volt. Az ország gazdasági keretfeltételei, a jó logisztikai összeköttetés és a kormányzat támogatása annak idején nagyban hozzájárultak e döntés meghozatalához. Az Audiéhoz hasonló tőkeigényes befektetésekhez az erőforrások lehető legnagyobb mértékű és rugalmas kihasználására van szükség - lényeges, hogy a gazdasági keretfeltételek továbbra is lehetővé tegyék ezt a fajta rugalmasságot és Magyarország megőrizze versenyképességét.

Az autós sikertörténet mindenesetre az ezredforduló után is folytatódott: tavaly jelentették be, hogy a Daimler-Benz Magyarországot választotta új Mercedes modelljei gyártásának helyszínéül. A konszern Kecskeméten létesít 800 millió eurós beruházással 2500 főt foglalkoztató üzemet, s ettől a gazdasági válság sem tántorította el: javában tartanak a 2011-re tervezett indulás előkészületei.