BUX
38657

A nyugdíjpénztári vagyon töredékét fedezi a garanciaalap

A magán-nyugdíjpénztári rendszer fizetőképességének garantálására létrehozott Pénztárak Garancia Alapja (PGA) tavalyi vagyona mintegy 12 ezer átlagos összegű egyéni számlakövetelésre biztosított volna fedezetet, szemben a 3 millió feletti magán-nyugdíjpénztári taglétszámmal - derül ki az ÁSZ jelentéséből.

NAPI, 2010. december 16. csütörtök, 11:59

A magán-nyugdíjpénztári rendszer fizetőképességének garantálására létrehozott Pénztárak Garancia Alapja (PGA) szabályozási hiányosságai és a tőkepiacok hozamainak ingadozása növelik az állam törvényben rögzített garanciális fizetési kötelezettségének kockázatát - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2000-2009 közötti időszakra kiterjedő vizsgálata.Az 1998-tól működő PGA garanciát nyújt a pénztártagok magán-nyugdíjpénztárakkal szemben fennálló követeléseinek teljesítésére, amennyiben a pénztár annak nem tud eleget tenni.Idén január elsejétől vezették be a hozamgaranciát, amely szerint, ha a pénztártag követelése a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a megtakarítás reálértékét, a különbözetet a PGA-nak kell finanszíroznia. A PGA fizetőképességét az állam a központi költségvetés által garantálja, a PGA működését a magán-nyugdíjpénztárak rendszeres tagdíjfizetései befektetéséből származó hozamok 2003-tól finanszírozzák.A PGA saját tőkéje 2009 végén 9,7 milliárd forint volt, éves átlagos kezelt vagyonarányos nettó hozama a vizsgált tíz év alatt 2 és 13 százalék között alakult a számvevői szerint. A magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetésével az állam azt is vállalta, hogy a kieső járulékbevételt a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a központi költségvetésből megtéríti, ami 2009 végéig 2043 milliárd forint kiadást és egyben az államadósság növekedését okozta - írja az ÁSZ közleménye.A pénzügyi-gazdasági válság miatt az egyéni számlákon bekövetkezett tőkevesztés a közeljövőben nyugdíjba vonulók járadékát jelentősen csökkentette volna. Az ezzel járó kockázatot is az állam vállalta át, lehetővé téve az 52. életévüket betöltött tagok számára, hogy 2009 végéig visszalépjenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Az ÁSZ szerint az érintettek több mint 50 százaléka, mintegy 62 ezer fő élt ezzel a lehetőséggel. A visszalépések miatt a pénztárak 88,8 milliárd forintot adtak át a központi költségvetésnek, csökkentve az államadósságot.A számvevők arra is felhívják a figyelmet, hogy a PGA garanciális feladatainak végrehajtási szabályait a kormány 1998-tól nem készítette el. Nem szabályozta a járadék-megállapítás, a rendkívüli befizetés, a rokkant és a hozzátartozói ellátások, valamint a hozamgarancia biztosításának rendjét. A végrehajtási rendelkezések hiányában a rendszer nem átlátható és nem kiszámítható. Az ÁSZ nem tudta megállapítani, hogy a PGA tevékenysége megfelelő mértékű garanciális biztosítékot nyújt-e a magán-nyugdíjpénztári rendszer működéséhez.A PGA garanciális feladatai teljesítéséhez szükséges forrás meghatározásához teljes körű modellszámításokat sem a Pénzügyminisztérium, sem a PGA nem készített. Ezek hiányában nem állapítható meg, hogy a PGA mindenkori vagyona milyen terjedelmű és mértékű pénzügyi nehézségek áthidalására elegendő, ami növeli az állam kockázatát. A vizsgált tíz évben a PGA és a magán-nyugdíjpénztárak garanciális vagyonának aránya 0,31-0,41 százalék között alakult. Az ÁSZ számítása szerint a PGA 2009. év végi vagyona mintegy 12 ezer fő átlagos összegű egyéni számlakövetelésre biztosított volna fedezetet, ami a több mint 3 millió fő taglétszámhoz viszonyítva aránytalanul kevés.A PGA működési ráfordításai a 2000-es 105,5 millió forintról 2009-re 143,5 millió forintra nőttek, ezek mintegy 70 százalékát a személyi jellegű ráfordítások tették ki. Az éves pénzügyi tervek nem biztosították a tervezés átláthatóságát és nem adtak támpontot a tervteljesítés tételes értékeléséhez - hangsúlyozza az ÁSZ jelentése.