A Sberbank kereseti kérelmében az általa különböző időpontokban alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) tisztességességét kívánta bizonyítani.

Az alperes magyar állam jogi képviselője ugyanakkor úgy vélte: a Sberbank ászf-jei tisztességtelenek és érvénytelenek. Kifejtette, hogy az oklisták példálózó jellegűek, tartalmilag ellentmondásosak, és rugalmas elemeket tartalmaznak, emellett sérül az egyértelműség és felmondhatóság elve is. Utóbbit ugyan formálisan biztosítja a bank, de a fogyasztó számára hátrányos szabályokat állapít meg ezzel kapcsolatosan.

A Sberbank keresetében úgy vélte, hogy a magyar hatóságok a Kúria jogegységi határozatát törvénybe foglaló devizahiteles törvény tekintetében megszegték az Európai Központi Bankkal történő konzultációs kötelezettségüket, ezért a törvény nem alkalmazható tagállami állampolgárok, entitások vonatkozásában. A bank - ellentétben sok pénzintézettel - a perben nem kezdeményezte az Alkotmánybírósághoz fordulást.

A pénzintézet részletesen kifejtette, hogy az általa alkalmazott ászf-ek minden időpontban megfeleltek a törvényben a tisztességesség ismérveiként felsorolt mind a 7 elvnek, így többek között a szimmetria elvének, mivel egy időpontban sem zárták ki azt, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozásokat a fogyasztó javára érvényesítsék. A Sberbank hozzátette: az ászf-ben tételesen meghatározták azokat az objektív körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén a pénzintézet díjat emelhet, vagyis a fogyasztó egyértelműen átláthatta ezeket. A bank szerint a referenciakamat módosítása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, így nem sértheti a törvényben meghatározott 7 elvet.

A pénzintézet által hivatkozott, korábbi PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) vizsgálattal kapcsolatban a magyar állam ellenkérelmében kifejtette, hogy egy ilyen vizsgálat csak közjogi szempontból vizsgálja a törvényes működést, a szerződéses kikötések tisztességességének polgári jogi alapú vizsgálatára nem terjed ki. Az alperes magyar állam felhívta a figyelmet arra, hogy a bank oklistái olyan szakkifejezéseket tartalmaznak, amelyek alapján a magyar állam szerint lehetetlen meghatározni, hogy a fogyasztó fizetési kötelezettsége milyen irányban, milyen esetekben módosul. Az állam jogi képviselője hozzátette, hogy ezenkívül az oklistákban foglalt okokat a felperes is előidézheti, abban közrehathat, vagy befolyásolhatja annak mértékét.

A Sberbank a magyar állam ellenkérelmére reagálva újabb bizonyítási indítványokat terjesztett elő, amelyekben többek között kiemelte: a devizahiteles törvény visszamenőleges hatállyal részben elvonja, részben pedig korlátozza a pénzügyi intézménynek az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogát; ezt az alperes vitatta.