A korrupció csúcséve 2009 volt − legalábbis ekkor született a legtöbb feljelentés és vádemelés a ügyészségi statisztikák szerint. Akkor 943 eseteben került sor vádemelésre korrupcióhoz kapcsolódóan, amit a 2010-es mélypont követett, azóta évi 700-800 ügy kerül a bíróságok elé. A vádemeléssel végződő ügyek túlnyomó többségét a különbözően minősített vesztegetés teszi ki, ezt követi a hivatali befolyással való üzérkedés. A jelenleg hatályos és a július 1-jétől hatályba lépő új Büntető törvénykönyv is a közélet tisztasága elleni korrupciós bűncselekmények között egyértelműen megkülönbözteti a hivatali és a gazdasági vesztegetéseket. Mindkét csoporton belül pedig aktív (aki adja az előnyt) és passzív (aki az előnyt vagy annak ígéretét elfogadja) személyi kört különböztetünk meg − vezet be a korrupció büntetőjogi alapjaiba Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. A kutatók megkülönböztetnek még a hivatali és gazdasági korrupciós cselekmények mellett politikai korrupciót − ám a büntetőjog ez utóbbit nem kezeli külön kategóriaként.

Fontos tudni, hogy a vesztegetés bűncselekményének minősítése nem értékhatárhoz − hanem hivatalos személy esetében egyrészt vezető beosztáshoz, másrészt kötelességszegéshez, míg a gazdálkodó szerv vagy egyesület esetén az önálló intézkedésre jogosultsághoz − kötött. A bűncselekmény az előny kérésével is már befejezetté válik − nem szükséges tehát a kért előny tényleges átadása − hívja fel a figyelmet Fazekas Géza. Mindig súlyosabban minősül az előnyt elfogadó, mint az előnyt adó személy, másrészt a hivatali korrupció szigorúbb megítélés alá esik, mint a gazdasági vesztegetés.

Az állami intézményekhez, az önkormányzatokhoz köthető közpénzekkel kapcsolatos bűncselekmények két nagy típusa különböztethető meg: vagy valamit olcsón akarnak megszerezni az önkormányzattól − jellemzően nagy értékű ingatlant −, vagy a gazdasági társaság drágán akar szállítani az (ön)kormányzati intézménynek. A piaci árnál jóval magasabb áron történő vásárlás, illetve a piaci árnál jóval alacsonyabban történő eladás bizonyítása azonban − különösen egyedi tranzakciók esetén − utólag, a korrupciós cselekmény bizonyítottsága nélkül rendkívül nehéz.

Ezen bűncselekmények feltárását − más "hagyományos" bűnügyekkel szemben − számos további körülmény nehezíti. A korrupciós jellegű bűncselekmények esetében a kapcsolatrendszerek finom hálója alakul ki, amelyben általában egyik félnek sem érdeke e bűnös kapcsolat feltárása. Ráadásul mára már sokkal szofisztikáltabb az elkövetés módja (sokszoros áttétellel közvetítők, nehezen kibogozható külföldi − jellemzően offshore hátterű − cégkapcsolatrendszer), mint a 90-es évek táskás "dokumentumos" embereinek a világa − válaszolta kérdésünkre az ügyészségi szóvivő. Mindez még inkább igaz a közbeszerzések vagy a finanszírozások körül felsejlő anomáliákra. A túlbonyolított szabályozás éppúgy segítheti ezt a folyamatot, mint az ellenőrző rendszerek gyengesége.

Az elmúlt hónapok nagyobb ügyei

"Bunda"-ügy

Az MLSZ feljelentése nyomán vesztegetés bűntette miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen 2009 decemberében, ebből nőtt ki a nemzetközi futballbunda-ügy. A nemzetközi fogadásicsalás-sorozat és az ehhez kapcsolódó vesztegetések eredményesebb felgöngyölítése érdekében − Finnország, Németország, Magyarország és az Europol részvételével − 2011 augusztusában nemzetközi nyomozó csoport alakult. Ezen nemzetközi nyomozó csoport keretében a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai több esetben végeztek külföldön − Finnországban és Németországban − eredményes nyomozati cselekményeket. A februárban befejeződött nyomozást követően a főügyészség május 23-án 45 terhelttel szemben emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt. A vád 32 "megvásárolt" mérkőzéssel kapcsolatos.

V. László és társai elleni nyomozás
A Központi Nyomozó Főügyészség 2012 februárja óta folytat nyomozást a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére egyes vezető beosztású rendőröket érintő vesztegetés gyanúja miatt. Az ügynek jelenleg már 22 gyanúsítottja van, miután egyrészt az ügy adócsalásos vonalán február közepén nyolc fővel, majd pedig az elmúlt héten újabb négy fővel bővült a gyanúsítottak köre. A nyomozás − melyben a bűnszervezet tagjakénti elkövetés megalapozott gyanúja is felmerült − széles körben jelenleg is folyamatban van.

Székesfehérvári NAV-os ügy
A vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt adóhatósági tisztviselők és vállalkozók ellen 2010-ben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon indult ügyben 2012 augusztusában a főügyészség 66 személlyel − köztük 14 adóhatósági tisztviselővel − szemben emelt vádat. A vádirat szerint a bűnszervezet működése kapcsán az adóhatóság 150 millió forintot meghaladó bevételtől esett el. A hivatalos személyeket alkalmanként jellemzően 200-300 ezer forinttal − összesen 10,9 millió forinttal − vesztegették meg.

Ugyanakkor a nyomozó szervek fegyvertára is bővült az elmúlt években: ma már megszokott ezen bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokkor a titkos nyomozás, adatszerzés, a vagyonfelderítés − akár erre szakosodott nemzetközi szervezetekkel és társhatóságokkal karöltve. A vesztegetések esetében 2012 januárjától korlátlanul enyhíthető a büntetés: a Büntető törvénykönyvbe illesztett szabály szerint az aktív vesztegető nem büntethető − illetve 2012 januárja óta a büntetése korlátlanul enyhíthető −, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja, illetve a passzív vesztegető, ha ugyanezt megteszi, valamint a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja. Ez nem nyomozati alku, a törvény erejénél fogva mentesült, illetve jelenleg jár a kedvezmény, ha mindezt megteszi. Több esetben segített már ez a szabály. Jellemzően a vállalkozói oldal hajlandó megszólalni, persze csak ha érdekében áll − például kiszorult a jövedelmező kapcsolati hálóból − mutatott rá Fazekas.

A közélet tisztasága elleni bűncselekmények tekintetében − mind a regisztrált bűncselekmények, mind pedig a vádemelések és az elkövetők száma terén − az elmúlt két évben növekedés tapasztalható. A csökkenő látencia ugyanakkor fokozhatja is a korrupciós "érzetet" Az ilyen típusú ügyek feltárásának sajátos hatását mutatja az ún. "korrupciós paradoxon", melynek lényege, hogy rövid távon − az újabb és újabb felderítések nyomán − a felszínre került ügyek miatt (is) romolhat az adott ország korrupciós megítélése − vélekedik az legfőbb ügyészség szóvivője.

Vádemeléssel záruló korrupciós ügyek
2008490
2009943
2010441
2011714
2012754
Forrás: Legfőbb Ügyészség

 

Korrupciós vádemelések (2008-2012)
Btk.-tényállások
Hivatalos személy általi vesztegetés577
Alkalmazott által elkövetett vesztegetés139
Vezető által elkövetett vesztegetés876
Hivatali vesztegetés788
Alkalmazott kötelességének megszegésére irányuló vesztegetés522
Bírósági, hatósági eljárásban előny adása22
Vesztegetés feljelentésének elmulasztása0
Hivatali befolyással üzérkedés405
Befolyás vásárlása1
Nemzetközi vesztegetés1
Nemzetközi hivatalos személy által elkövetett vesztegetés0
Nemzetközi kapcsolatban hivatali befolyással való üzérkedés11
Forrás: Legfőbb Ügyészség