Az autós területen nőtt, a többi szegmensben a válság előtti szinten van az önrészek mértéke. A válság kitörése óta először nőtt érdemben az újautó-finanszírozás. Tovább csökkent a hitelszerződések és markánsan nőtt a nyílt végű pénzügyi lízing aránya. Ezek döntően új járművek, ezért jóval magasabb az egy szerződésre eső érték, mint a zártvégű pénzügyi lízingnél vagy a hitelnél. A gépek-berendezések területén a futó uniós szerződések jelentősen befolyásolják a szerződések jogi formáját.

Az ingatlan szegmensben 2013-ban 38 százalékkal esett a finanszírozás és 70 százalékkal a szerződések száma. Ez a válság előtti szint csupán 9 százaléka (!). A zuhanás elsősorban a vállalati ingatlanoknál következett be, a lakossági szegmens az előző évi szint közelében alakult - sorolta a főtitkár.

Mi lesz az új nyilvántartással?

Március 15-étől hatályos az Új polgári törvénykönyv és vele az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó új szabályozás is, amely nem csupán nevében, hanem tartalmában és funkciójában is újdonságot hoz a zálogjog megalapítására vonatkozó jelenlegi szabályokhoz képest. Némi késéssel ugyan, de a Magyar Közlöny 2013. december 18-i számában jelent meg a részleteket tartalmazó, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény.

Nem látjuk, hogyan tud a rendszer március 15-től működni - jelentette ki Lévai. Ehhez ugyanis hiányos a szabályozás mellett az informatikai háttér is. Az új szisztéma a lízingoldalról évi mintegy 50-60 ezer szerződést jelent, ehhez a képest a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint a számukra már 10 ezer szerződés nyilvántartása is komoly feladat. Márpedig a jelenlegi zálogjogi nyilvántartáshoz hasonlóan az új szabályozásban is törvényi monopóliumot kap a MOKK a hitelbiztosítéki nyilvántartás vezetésére. A MOKK működteti majd azt az informatikai alkalmazást, amely lehetővé teszi a hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételét, nyilvántartását és a nyilvántartásba történő betekintést.

A most induló hitelbiztosítéki nyilvántartás célja, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon (például: repülőgép, hajó) és a lajstromba vett jogokon (például: szabadalom, védjegy) kívül más, nem lajstromozott vagyontárgyakon alapított zálogjogokról is információt szerezhessen a nyilvánosság, és ez által azok elzálogosítását harmadik személyek is felismerhessék. A nyilvántartás hitelesen azt tanúsítja, hogy a nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett.

Amíg nem jelenik meg a végrehajtási rendelet, addig a MOKK sem tud elkészülni a rendszerével, így a lízingcégek sem tudnak felkészülni annak használatára, viszont a bevezetés a lízingcégek részéről komoly informatikai fejlesztést, munkafolyamat átszervezést, jogi előkészítést igényel. A bejegyezés díja még nem ismert, várhatóan 10 ezer forint körüli lesz.

Összességében az induláshoz 9-12 hónapos halasztást javaslunk - fogalmazott a főtitkár. A halasztásban a MOKK is partner volna - mondta kérdésünkre Lévai, aki sokat vár az igazságügyi tárca február végére várt rendeletétől.

Autósmentés: tönkremehetnek a lízingcégek

Egy ilyen lépés nyomán a lízingcégek egyszerűen tönkremennének, mivel nincsen mögöttük tőkeerős külföldi anyavállalat, amely kitartóan finanszírozná a veszteséget - válaszolta Hanczár Zsolt, a Magyar Lízingszövetség elnöke arra a felvetésre, hogy mi lenne, ha megvalósulna Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár ötlete a devizahiteles autósok "megmentéséről". (Lázár február 6-án egy lakossági fórumon úgy fogalmazott, hogy "a lakásukat devizahitelből vásárlók mellett a választásokat követően komolyan meg kell fontolni, miként lehet azokon segíteni, akik gyakran munkaeszközként szolgáló gépkocsijukat is így vásárolták". A politikus fölvetette annak lehetőségét, hogy "azok, akik az évek alatt akár kétszer megfizették gépkocsijuk árát, de a tőkéből szinte semmit nem tudtak törleszteni, visszaadhassák autójukat, ezzel letudva az adósságot".)