BUX
39279

Alexandra-botrány - tüntetnek pénteken, az Emmi hallgat

A könyvterjesztőkkel szembeni kiszolgáltatottságukra hívják fel a figyelmet kis kiadók, amelyek tüntetést szerveznek pénteken az Alexandra Nyugati téri könyvesházánál. Továbbra sem tudni, a kulturális kormányzat milyen segítséget nyújtana a pénzükre váró kiadóknak; felvetődött, hogy stratégiailag kiemeltté tennék az érintett két Alexandra-céget.

Domokos Erika, 2017. február 14. kedd, 18:13

Könyvkiadók tüntetnek február 17-én, pénteken, 16 órakor az Alexandra Nyugati téri könyvesházánál, a szervezők, Galambos Ádám, a G-Adam kiadó, valamint Szalontai Attila és Hári Péter, az ElektroPress képviselői Facebook-on közzétett felhívása szerint várják más kiadók csatlakozását.

Kérik, hogy a kiadók hozzanak magukkal egy-egy csereraklapot vagy könyves dobozt - ahogy azt az Alexandra üzleteket ellátó nagykereskedő Könyvbazár Kft. a könyveik visszáruzásakor kérte -, azokat azonban nem viszik le Pécsre (az Alexandra logisztikai központjához), hanem elhelyezik az Alexandra Könyvesház bejáratánál. "Így tüntetünk az Alexandra-birodalom eddigi piaci magatartása ellen, és megmutatjuk a kiadók erejét!" - írták felhívásukban a szervezők.

Nem csak azokra számítunk, akiknek tartozik az Alexandra, hanem azokra is, akiknek fontos, hogy miként alakul a könyvkiadók sorsa az Alexandra bezárása után - nyilatkozta Galambos Ádámot, a G-Adam Stúdió Könyv-, Lapkiadó és Kereskedelmi Kft. tulajdonosa Librarius.hu-nak.

A szervezők szerint a Könyvbazár és az Alexandra bolthálózat évek óta visszaél pozíciójával a kiadók kárára. A kiadóknak közösen kellene fellépniük az érdekeikért, hogy ne legyenek a nagy könyvhálózatok, kereskedések áldozatai.

Galambos Ádám arra a kérdésre, hogy mit szeretnének elérni a tüntetéssel, azt válaszolta: nincsenek hiú reményeik, hogy ettől megváltozna az Alexandra magatartása. "Úgy gondoljuk azonban, hogy éppen minket, kiadókat hagynak ki az egyeztetésekből, akik 'finanszíroztuk' az Alexandra felelőtlen gazdálkodását. Meg akarjuk mutatni a könyvkiadók erejét, hiszen ha csendben maradunk, akkor bármikor a jövőben is újra ilyen kiszolgáltatott helyzetbe hozhatnak minket" - nyilatkozta Galambos.

A nagykereskedő Könyvbazár Kft. több mint hárommilliárd forinttal tartozik a könyveiket bizományba átadott könyvkiadóknak, a Könyvbazárnak viszont a könyveket a boltokban értékesítő Rainbow Kft. nem fizet. A felek közt elszámolási vita alakult ki, a Rainbow szerint az Alexandra alapító Matyi Dezső és a hozzá köthető cégek is hárommilliárd feletti összeggel tartoznak neki. A fizetési probléma nem új keletű, Matyi Dezső korábbi könyves cége, a Pécsi Direkt Kft. több mint 9 milliárdos tartozással került felszámolás alá két évvel ezelőtt, erről bővebben itt olvashat.

Az Emmi egyelőre hallgat

Az ember azt várná, hogy a legnagyobb kulturális terület komoly válsághelyzetében - amely az Alexandra fizetésképtelenségével kialakult, a szerk. - egy hivatalban lévő kultúrpolitikus szólal meg, a kulturális területért felelős államtitkár vagy a helyettese - mondta a Lánchíd Rádióban Zentai Péter László, a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesületének igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) volt igazgatója. Helyettük L. Simon László országgyűlési képviselőként, volt államtitkárként írt Facebook-bejegyzést, valamint beszélt nyilvánosan az elmúlt napokban a kialakult helyzetről és a lehetséges állami beavatkozásról. L. Simon megszólalásairól azonban nem tudni, hogy az kormányzati szándékot tükröz, vagy csak saját vélemény.

A Napi.hu érdeklődött az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), hogy az állam milyen segítséget nyújtana a pénzükre váró könyves vállalkozásoknak, illetve mit gondolnak az L. Simon által felvázolt, az állam által megteendő lépésekről, egyelőre várjuk válaszukat.

Stratégiailag kiemeltté nyilvánítják a cégeket?

Zentai Péter László szerint L. Simon az elmúlt napokban három lényeges dolgot mondott, amit a politikus szerint az államnak meg kellene tennie a válsághelyzetben. Az egyik, hogy a kormány nyilvánítsa stratégiailag kiemelt vállalattá az Alexandra fizetésképtelenségében érintett két céget, a nagykereskedő Könyvbazár Kft.-t és a kiskereskedő Rainbow Kft.-t. Ez lehetőséget adna arra, hogy az állam irányítsa a cégek felszámolási eljárását (a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. által). Lapunk úgy értesült, hogy ez a megoldás kormányzati szinten már felvetődött.

A másik állami beavatkozás, amit L. Simon javasol, hogy maximalizálják a könyvkereskedelemben megszabható árrést. A harmadik, hogy jogi eszközökkel gátolják meg a könyvkereskedők kiadói tulajdonszerzését. L. Simon szerint az állam kétféleképpen segíthet, vagy részt vállal a kereskedelem újjászervezésében, vagy támogat olyan akciót vagy befektetőt, amely az Alexandra válságban lévő cégeinek romjain új kereskedőláncot hoz létre.

Az állam nem konszolidálja a könyvpiacot

Követelésvásárlásról is beszélt L. Simon, ezt az MKKE is javasolta, azaz, hogy az állam vásárolja fel a könyvkiadók és nyomdák Alexandrával szemben fennálló követeléseit. Így helyettük az állam próbálná meg behajtani a tartozásokat a Matyi Dezső vezette nagykereskedő cégen.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón a közvetlen állami beavatkozással kapcsolatban azt mondta, hogy "a gazdasági kabinet megvitatta az Alexandra könyvesbolt-hálózat ügyében keletkezett károk kormányzati átvállalásának kérdését, de elutasította azt".

Az MKKE javaslatára korábban Závogyán Magdolna, a kultúráért felelős helyettes államtitkár azt mondta, hogy kizárólag az esetleges kárvallott kiadók és nyomdák helyzetére igyekeznek megoldásokat találni; az állam tartózkodik a könyvpiacba történő közvetlen beavatkozástól.

Zentai Péter László szerint az állami beavatkozásra ugyanakkor van egy tragikusan rossz példa, amikor két-három évvel ezelőtt az állam rapid gyorsasággal államosította a 16 milliárd forintos forgalmú közoktatási tankönyvkiadást.