BUX
38657

Alkotmánybíróság elé kerül a pénznyerő automaták ügye

Az Alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman a pénznyerő automaták betiltása miatt, mivel álláspontja szerint több jogot és alapelvet sért működtetésük betiltásának módja - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteken az MTI-vel. Az ombudsman a választottbíráskodás módosított szabályozásának felülvizsgálatát is kérte az Alkotmánybíróságtól.

MTI-Eco, 2012. december 21. péntek, 11:01

Szabó Máté az érintett törvény erről szóló módosításainak megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól - olvasható a közleményben. Az alapjogi biztos álláspontja szerint sérti az érintett vállalkozók tulajdonhoz való jogát az a mód, ahogyan a jogalkotó a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény október 10-étől hatályos egyes módosításaival betiltotta a pénznyerő automaták működtetését, ellentétes továbbá a bizalomvédelemmel és azzal a követelménnyel, hogy a jogszabályok hatályba léptetésekor kellő felkészülési időt kell biztosítani a jogi környezethez való alkalmazkodáshoz.

Az október elején elfogadott törvény szerint pénznyerő automatákat ezentúl kizárólag játékkaszinókban lehet üzemeltetni, és a korábban kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedélyek is hatályukat veszítették. Az Európai Játék- és Szórakoztató Szövetség (Euromat) szerint a szerencsejáték-törvény módosításával a magyar kormány nemcsak alkotmányos és európai uniós törvényeket hagyott figyelmen kívül, hanem az Európai Emberi Jogok Konvenciójának ide vonatkozó előírásait is. Az Euromat mellett az osztrák, a német, a holland és a szlovén tagszövetség külön is panasszal él az Európai Bizottságnál a módosítás miatt.

A választottbíráskodás módosított szabályozásának felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól (Ab) Szabó Máté ombudsman, mert álláspontja szerint a rendelkezés nemzetközi szerződésekbe ütközik és sérti a jogbiztonság követelményét. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteken az MTI-vel azt közölte: a módosított szabályozás korlátozza a választottbírósági út igénybe vételét; kizárja olyan ügyekben, amelyekben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyon, illetve azzal kapcsolatos bármely jog, igény, követelés. A nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult e jogviták eldöntésére választottbírósági eljárást nem köthet ki.

Szabó Máté szerint ez a szabályozás több olyan nemzetközi szerződésbe ütközik, amelynek Magyarország is részese, sérti például a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló európai egyezményt, valamint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt. Az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződésekbe ütköznek, és semmisítse meg őket.

Az ombudsman álláspontja szerint a módosítás szövegének nem egyértelmű megfogalmazása sérti az alaptörvényből levezetett jogbiztonság elvét is, jelenlegi formájában ugyanis úgy is értelmezhető, hogy elvileg érvénytelenné tenné minden olyan szerződés választottbírósági kikötését, amelyet a törvény módosításának hatályba lépését megelőzően kötöttek. Az ombudsman ezért azt is indítványozta, hogy az érintett rendelkezéseket ebből a szempontból is vizsgálja felül az Alkotmánybíróság.

A közlemény azt is tartalmazza: a választottbíróság a nemzetközi vagy gazdasági, kereskedelmi jogvitákban eljáró olyan pártatlan és független bíróság, amelynek speciális ismeretekkel rendelkező bíráját a felek közösen választják ki. A választottbíróságok döntéseit az állam elismeri és végrehajtja, a külföldi választottbíróságok döntéseinek végrehajtásáról nemzetközi egyezmény rendelkezik.