BUX
39709

Áramhiány jöhet az óriásberuházások nélkül

A kelet-közép-európai régió villamosenergia-szektorába közel 144 milliárd euró értékű beruházás lenne indokolt a következő évtizedben a régi, alacsony hatásfokú és környezetterhelő erőművi termelőkapacitások lecserélésére, és az életszínvonal növekedéséből származó többlet villamosenergia-igény kielégítésére - állapítja meg a KPMG villamosenergia-piaci tanulmánya.

NAPI, 2010. augusztus 10. kedd, 15:44

A térség országaiban a villamosenergia-szektorban jelentős beruházások szükségesek, hogy a következő évtizedben az életszínvonal várható javulásából származó 25 százalékos keresletnövekedést zökkenőmentesen ki lehessen elégíteni korszerű, jó hatásfokú, környezetbarát erőművi technológia létesítésével - állapítja meg a KPMG legfrisebb ágazati kutatása.

Bár a gazdasági válság hatására a villamosenergia-felhasználás jelentős mértékben visszaesett, az elkövetkező évtizedre prognosztizált 25 százalékos keresletnövekedés kielégítéséhez a jelenlegi közel 120 gigawatt beépített kapacitást 21-42 gigawattal lenne indokolt növelni a KPMG elemzése szerint. Emellett az évtized végéig közel 54 gigawattnyi termelői kapacitás cseréje válik szükségessé a fokozatos avulás miatt. Ez azt jelenti, hogy - a választott termelési portfóliótól függően - 114-144 milliárd euró értékű beruházásra lesz szükség a termelői oldalon.

Az emelkedő életszínvonal együtt jár a villamosenergia-felhasználás növekedésével. A régióban a jelenlegi, egy főre eső villamosenergia-fogyasztás csupán 57 százaléka a nyugat-európai értékeknek, ami azt jelenti, hogy jelentős növekedési potenciál rejlik a térségben - kommentálta az adatokat Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának globális és kelet-közép-európai vezetője.

Több kelet-közép-európai országban a jelenleg rendelkezésre álló szén- és lignitbázis megfelelő alapot teremthet új fosszilis erőművekbe történő beruházásokba, ám a szigorodó környezetvédelmi elvárások miatt főként a magas hatásfokú és tiszta technológiák jöhetnek csak szóba a KPMG szerint.

Az uniós direktívák, a társadalmi és környezeti elvárások, valamint az energiafüggőség csökkentésének igénye miatt viszont a megújuló energiaforrások - például szél-, nap- és vízenergia - felhasználása valószínűleg jelentős mértékben emelkedni fog a kelet-közép-európai régióban.

A régió számos országában korlátozott fajtájú és mennyiségű tüzelőanyag áll rendelkezésére, így az országok hosszú távú, nagy mennyiségű, versenyképes árú villamosenergia-ellátásának szükségessége miatt az atomerőművek is előtérbe kerülhetnek. A térségben már Magyarország, Csehország, Livánia, Bulgária, Szlovákia és Románia is döntött meglévő nukleáris kapacitásainak bővítéséről - jegyzi meg a tanulmány.Összességében 14 új reaktor előkészítési munkálatai folynak a régióban, amelyek - ha mind elkészülnek - 21,5 GW új kapacitást jelentenek majd, amely a jelenlegi kapacitások megduplázását jelentené a KPMG szerint.

A kormányok és az iparági stratégák viszont egyre komplexebb nehézségekkel szembesülnek, amelyek közül kiemelkednek az ellátásbiztonság kérdései, a mind magasabb környezeti normáknak való megfelelés szükségessége, a villamos energia árát érintő kérdések, valamint a projektek hosszú távú finanszírozhatóságának megoldása a mai, igen bizonytalan gazdasági környezetben. Az ilyen jellegű beruházásokhoz a vállalatok számára is kiszámítható és hosszú távú tervezéshez megfelelő körülményeket kell teremteni, amelynek kialakításához a kormányoknak is hosszú távra szóló, integrált stratégia alapján kell cselekedniük.

Bármilyen fejlesztéshez - legyen az megújuló, vagy akár nukleáris energia - átlátható és kiszámítható szabályozási környezetre van szükség annak érdekében, hogy hatékonyan és minimális befektetett költséggel valósulhassanak meg az energetikai fejlesztések - hangsúlyozza a KPMG.