A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Sok cég a napokban, hetekben nyilatkoztatja dolgozóit arról, hogy a cafeteria-rendszeren belül milyen elemeket, milyen értékben választanak. Szakértők szerint most az előző évinél (amikor a béren kívüli pénzbeni juttatások adókötelessé váltak) valószínűleg kisebb átrendeződések várhatók, de a mozgások alighanem így is jelentősek lehetnek.

A vállalatok ugyanis egyre inkább a bér részeként kezelik ezt a területet, az eddigi nyilatkozatok alapján ezzel kapcsolatban mindkét szélsőség – tehát a cafeteria teljes mellőzése, illetve a bér minél nagyobb hányadának ide csatornázása – előfordulhat.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közszférában (amely összességében alighanem a cafeteria legnagyobb alkalmazójának számít) alaposan megnyirbálták ezeket a juttatásokat.

Az adókulcs kedvező változása (a korábbi 25 százalék 19,04 százalékos terhelésre mérséklődött) adhat némi mozgásteret. Orosz András, a Dimenzió Biztosító Egyesület ügyvezető igazgatója azonban úgy látja, hogy a munkáltatók költségérzékenysége 2011-ben is magas, azaz a személyi jellegű kiadásaikat szeretnék minél jobban optimalizálni. A munkáltatók számára a béren kívüli juttatásokon elérhető alacsonyabb bruttó költség tehát alapvetően a vállalat gazdálkodását segíti, azokat kevesen fordítják a juttatások bővítésére.

A cafeteriaadó csökkentése minimális (az átlagos 5 ezer forintos havi tagdíj esetén 200 forint alatti), ezért az önkéntes pénztári befizetésekre ennek nem lesz hatása - állítja Lukács Marianna, a Patikapénztár vezetője. Mint hozzátette: várható, hogy a munkavállalók körében népszerű lesz a cafeteriaelemek között megjelent régi-új kedvenc, az immár hideg- és melegétkeztetésre egyaránt használható havi 18 ezer forintos keret.

Erre azért is kell számítani, mert az egykulcsos szja bevezetésével a havi bruttó 300 ezer forint alatti keresetűek nettó bércsökkenést szenvednek el. Az ezekkel a juttatási elemekkel foglalkozók szinte kivétel nélkül az étkezési utalványok jelentős térnyerésére számítanak. Ennek a folyamatnak pedig elsősorban az önkéntes pénztárak lehetnek a vesztesei.



Ezeknek a tételeknek a nagyságrendje azonban közel sem tűnik olyan nagynak. Az alkalmazásban állók keresetből származó jövedelmét kiegészítő béren kívüli pénzbeli és természetbeni juttatások ugyanis tavaly az év első felében a KSH szerint havonta átlagosan 13 ezer forinttal növelték az alkalmazásban állók bevételeit. Összegük az ezt megelőző évhez képest lényegében nem változott. Arányuk pedig az összes (bruttó) munkajövedelmen belül mindössze hat százalék volt