A Getronics Kft. visszalépésével megint új helyzet állt elő az egyébként sem zökkenőmentes útdíj-sagában, az államnak pedig mielőbb gondoskodnia kellene a megoldásról. A közbeszerzési eljáráson nem hirdettek ugyanis ki második helyezettet (amely esetleg a Getronics helyére léphetne), mivel nem érkezett több olyan ajánlat, amely belefért volna a rendelkezésre álló 42 milliárd forintos keretbe. (A Getronics ajánlata 34,9, a T-Systems Magyarország Zrt.-é pedig 53,5 milliárd forintról szólt.) A kormány ezért − bár a T-Systems korábban jelezte, adott esetben kész a feladat megoldására − nem tárgyalhat a vállalattal a nyertes kiesése esetén sem.

Ha viszont nem indul el a rendszer a tervezett időben, az napi több száz milliós veszteséget jelentene a büdzsének - igaz, így a beruházás költségét megspórolnák. Az állam idén 75 milliárd forintos pluszbevételt remélt az elektronikus útdíjból - a matricás díjakon felül - , miközben a Getronics 35 milliárd forintért vállalta a kiépítést, így tehát első körben csak egy 40 milliárd forintos lyukat kellene betömni. Igaz, a Getronics visszalépésével az ár is emelkedhet.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy miképp hozható be a tervezett bevétel, hiszen a Széll Kálmán Terv 2.0-ban is csak annyi szerepel, hogy "ha az új elektronikus útdíjfizetési rendszer a megadott határidőre nem épülne ki, az e-útdíj bevezetéséig a jelenlegi matricás rendszer érdemi kiterjesztésével is jelentős többletbevétel garantálható". Fontos, hogy a meglévő e-matricák árának érdemi emelésére az Eurovignette-irányelv miatt nincs lehetőség, ugyanis a jelenlegi tarifák már az uniós plafon közelében vannak. Ez az egynapos matrica esetében - amelyet jellemzően a tranzit-teherforgalom használ - mindössze 11 eurós díjnak felel meg.

Ki fizet majd a tranzitforgalom helyett?

A kiterjesztés elvben kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt fizetőssé lehetne tenni a 3,5 tonna feletti teherjárművek számára azokat az alsóbbrendű útszakaszokat, amelyeket eddig ingyen használtak, másrészt a 3,5 tonna alatti járművek, azaz akár a személygépkocsik számára is matricakötelessé lehetne tenni ma még ingyenes utakat, illetve azok egy részét. Utóbbi minden bizonnyal széles körű ellenállásba ütközne a társadalom részéről, így kérdéses, hogy a kormány vállalná-e annak politikai kockázatát.

 

Az előbbi megoldás viszont azt jelentené, hogy a díjfizetés gyakorlatilag csak a hazai, gyűjtő-terítő fuvarozási feladatokat végző vállalkozásokat érintené, miközben a külföldi tranzitforgalom díjterhelése változatlan marad - hívta fel a figyelmet Karmos Gábor. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára emlékeztetett arra, hogy a használatarányos útdíj koncepciójának lényege épp a tranzitálók úthasználatának megfizettetése volna. Az MKFE mindenesetre kíváncsian várja, milyen döntést hoz a kormány a szerdai ülésen.

Miért éri meg bukni a biztosítékot?

"Lehet olyan cég, amelynek megér húszmillió forintot az, hogy ott legyen az útdíjpályázaton, még akkor is, ha aztán elveszíti a biztosítékot" - fogalmazott lapunknak az egyik pályázó társaság illetékese akkor, amikor még nem lehetett tudni, hogy december 15-én a Getronics Magyarország Kft.-t hirdetik ki győztesen. Az említett beszélgetésben az nem derült ki, hogy az illető szerint kinek, milyen előnyöket hozhat, ha a cég elveszti a húszmilliós biztosítékot, de a szakember az utóbbi napok történéseinek fényébne tudhatott vagy sejthetett valamit.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mi zajlott a háttérben. A társaság január 14-én, a szerződéskötési határidőt megelőzően egy nappal még azt kérte a tendert kiíró Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt-től, hogy a megállapodás megkötésének határidejét tolják ki harminc nappal. Ezt az ÁAK elfogadta. A sajtóban azonban már jóval ezt megelőzően elterjed, hogy a Getronics hosszabbítana, ennek kapcsán Vályi-Nagy Vilmos, a fejlesztési tárca infokommunikációs államtitkára azt mondta, hogy a Getronics csak 14-én jelezte ezt a szándékát. Szakértők szerint nem véletlen, hisz ha esetleg az eredetileg tervezett január 2-án közli ezt a szándékát a Getronics, akkor a végső határidő rövidebb lett volna, vagyis nem február 15-ére, hanem csak február 3-ára tolódott volna a szerződés aláírásának időpontja.