BUX
39709

Az MNB feljelenti Tarsoly Csabát

Az MNB büntető feljelentést tesz a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt, és így akár 25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett Tarsoly Csaba, a Quaestor volt elnök-vezérigazgatójának a jegybankkal, illetve annak tisztségviselőivel szemben ma napvilágot látott – a rágalmazás és becsületsértés tényállításait kimerítő – valótlanságai miatt - adta hírül a jegybank.

Napi.hu, 2016. november 24. csütörtök, 14:21

Az MNB határozottan cáfolja a Magyar Narancs hetilapban ma megjelent - a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt, és így akár 25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett - Tarsoly Csaba vádlottal készült interjúban a vádlottnak az MNB-vel, vagy annak tisztségviselőivel kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állításait - olvasható a mai közleményben.

Tarsoly 2015. március 9-én tett vallomásának jegyzőkönyvben való azonnali rögzítéséhez - az interjúban megjelent hamis állítással szemben - az MNB alelnöke ragaszkodott, erre a meghallgatás során sor is került. A jegybank a Tarsoly Csaba által elmondottakról és az aznap a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) székhelyén végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatairól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáját még aznap, azonnal tájékoztatta.

A vádlott hamis kijelentésével ellentétben az MNB alelnöke "határozatlanság" helyett a valóságban tisztázó kérdéseket tett fel a Quaestor Financial Hrurira (Hrurira) állítólagos - s mint utóbbi kiderült, hamis - "öncsődjét" március 9-én bejelenteni kívánó Quaestor-vezetőknek. Tarsoly Csaba vádlott ugyanis március 9-én délután az első meghallgatás során még mindig - hamis csődhelyzetre hivatkozva - megpróbálta félrevezetni a felügyeleti munkatársakat, továbbra is leplezni próbálván a vádirat szerinti bűncselekmények elkövetését.

A Hrurira jegybank által ismert adatai azonban ezeket az állításokat nem támasztották alá, ezért indokolt volt - és semmiképpen sem "határozatlanság" - az állításuk alátámasztására szolgáló adatok, információk, analitikák bekérése. Emiatt került sor néhány órán belül a Quaestor-vezetők második meghallgatására, amely végén a vádlott vallomását jegyzőkönyvezték.

Valótlan Tarsoly vádlott azon állítása is, hogy az MNB március 9-i, a QÉP-nél lefolytatott helyszíni célvizsgálata azt állapította volna meg, hogy az ügyfelek vagyona maradéktalanul megvan. A valóságban a jegybank - új felügyelési módszerének köszönhetően az ügyfelek értékpapír- és pénzfedezettségi adatainak a helyszínen való előállíttatásával, illetve a brókercég teljes szerverállományának azonnali tükörmásolásával, valamint támaszkodva az aznap lefolytatott több meghallgatásra is - e napon azt tárta fel, hogy a QÉP-nél jelentős, kb. 150 milliárd forintnyi ügyfélvagyon hiányzik.

A vádlott szintén a közvélemény - vagy az ellene folyó büntetőeljárást - kívánja félrevezetni azzal az állítással, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forintnyi kötvény-kibocsátást engedélyezett volna hosszú éveken át. A valóságban az MNB (vagy a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet) nem hagy jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvény-kibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra. Az Európai Unióban hatályos úgynevezett Prospektus-direktíva szerint az uniós felügyeleti hatóságoknak ugyanis nincs jogköre a kibocsátók gazdasági működésének megítélésére.

Valótlan a vádlott állítása azért is, mert a Quaestor-csoport korábbi években meghirdetett kötvénykibocsátásai 12 hónapra szóltak, nem adódnak össze (vagyis ha a Hrurira ezen időszak alatt nem bocsátotta ki ténylegesen az általa meghirdetett kötvényállományt, azt a következő években jogszerűen már nem tehette meg.) Harmadsorban az MNB egyetlen 70 milliárd forintos kötvény-kibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben (ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte). A kiadott határozat teljes mértékben jogszerű volt. A vádirat szerint a károkat ugyanakkor éppen az okozta, hogy a a Quaestor nem valódi, hanem a közzétételi engedéllyel rendelkező tájékoztatónak megfelelő kötvényeket bocsátott ki, hanem csalással megkárosította ügyfeleit.

A Tarsoly Csaba által nagy nyilvánosság előtt tett, a rágalmazás és becsületsértés tényállásait kimerítő kijelentések miatt az MNB haladéktalanul büntetőfeljelentést tesz a vádlottal szemben. Az MNB a szakmai munkájának befolyásolására tett kísérleteket visszautasítja. A jegybank honlapjának Quaestor fogyasztóvédelmi aloldalán folyamatosan közzéteszi az ügy kapcsán közérdeklődésre számot tartó információkat - olvasható az MNB közleményében.