Túlteljesítette a privatizációs szerződésben vállalt beruházási értéket a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport (BA). A társaság csaknem 265 millió, azaz 73,6 milliárd forintos fejlesztést hajtott vére. Az elvárt fejlesztési érték 260 millió euró volt. A BA a napokban adta át a hitelesített teljesítési jelentést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. A fejlesztések között vadonatúj központi épület nyílt SkyCourt néven a 2. terminálon, teljesen új automatizált csomagosztályozó rendszer, teljesen új repülőtér-védelmi kerítésrendszer, biztonságos energiaellátó rendszer, új futópálya és gurulóút rendszerek épültek, emellett az egész repülőtér informatikai rendszere megújult és egy vadonatúj repülőtéri bázis is létrejött a Magyar Posta számára. Ezek azok a nagyobb projektek, amiket a Budapest Airport az elmúlt öt évben megvalósított a privatizációs szerződés keretében.

A repülőtéri fejlesztések központi eleme a SkyCourt a 2. terminálon, melynek révén a repülőtér éves kapacitása elérte a tízmillió utast, amit további bővítésekkel a jövőben még ötven százalékkal lehet megnövelni. A SkyCourt 2011. márciusi forgalomba helyezése után a BA a fővállalkozó KÉSZ Zrt.-vel együtt folytatta a 2A és a 2B terminálszárnyak belső felújítását, amit idén nyárra, a nyaralási szezon kezdetére sikeresen be is fejezett.

A BA még a pénzügyi világválság legnehezebb időszakában, illetve a Malév-csőd okozta válsághelyzetben is maradéktalanul teljesítette beruházási- és fejlesztési kötelezettségeit, bővítette a repülőtér infrastruktúráját - hangsúlyozta Jost Lammers, a  BA vezérigazgatója, aki azt is elmondta, hogy a társaság a dél-pesti régió legnagyobb adófizetője, és 2007 óta a fejlesztések révén több mint ezer új magyar munkahely létrejöttéhez járult hozzá. Éppen ezek fényében kelt csalódást, hogy a legutóbbi fejlemények tükrében az látszik: ezt a teljesítményt nem ismerik el - fogalmazott. A BA-t és vele együtt az egész idegenforgalmi ágazatot 230 százalékos büntetőadó sújtja a drasztikusan megemelt telekadó formájában. Ezen túl, hat hónappal a Malév csődje után még mindig nem ítélték oda az államközi szerződések által szabályozott útvonalak egyikét sem egyik légitársaságnak sem. A harmadik fél vagy befektető által végzendő repülőtéri fejlesztéseket továbbra is gátolja a bürokrácia és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről tapasztalható teljes érdektelenség - mondta. Ezen futnak zátonyra azok az ötvenmillió eurós fejlesztési terveik, amelyek több száz új munkahelyet hoznának létre - emelte ki a vezérigazgató.

A legfrissebb előrejelzések szerint idén 10-13 százalékkal csökkenhet a budapesti repülőtér forgalma az előző évihez képest, miközben gyakorlatilag a teljes átszálló forgalom elveszett Budapesten. A repülőgép-mozgások (fel- és leszállások) tekintetében 20,2 százalékos a visszaesés, ami tíz év visszalépést jelent az időben, a 2002 körüli szintre. A diszkont légitársaságok részaránya az utasforgalomból a tavalyi 26 százalékról 2012 júliusára 53 százalékra emelkedett.