BUX
39962

Az OLAF rendszerszintű hibákat tárt fel

A kormány pénteken nyilvánosságra hozta az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) a 4-es metró beruházásról készült jelentését. A hivatal szerint 59 milliárd forintnyi pénzt kell Magyarországnak visszafizetnie, mert több projektnél is szabálytalanságokat, vagy csalásgyanús ügyeket tártak fel. Egyúttal finoman bírálják a magyar szervek és hatóságok munkáját is.

Szabó Zsuzsanna, Szabó Dániel, 2017. február 3. péntek, 18:28

A magyar kormány végre nyilvánosságra hozta az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) a 4-es metró beruházásról készült jelentését. A szervezet már tavaly év végén értesítette Magyarországot, azonban adatvédelmi okokra hivatkozva a Miniszterelnökség csak pénteken adta közre a dokumentumot. Az uniós hivatal szerint 59 milliárd forintnyi támogatást kell Magyarországnak visszafizetnie, mert több projektnél is szabálytalanságokat, vagy csalásgyanús ügyeket tártak fel.  A jelentés finoman bírálja a magyar szervek és hatóságok munkáját is.

A vizsgálat során az OLAF több mint száz kifogásolt szerződést listázott, állítják, súlyos szabálytalanságokat tártak fel a projekt menedzselésében. Olyan hibákat, amelyek a projekt egészére és költségeire is kihatással voltak. Ezek között olyanokat említ a jelentés, mint az összeférhetetlenség, a diszkriminációmentesség elvének és a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvének megsértése, valamint néhányat csalásnak is lehet tekinteni.

A szabálytalanságok által érintett szerződések összege 1,05 milliárd euró (272,8 milliárd forint), amelyből a megállapított szabálytalanság 644,8 millió eurót (166,9 milliárd forint) tesz ki - ahogy az csütörtökön a Figyelőben megjelent összefoglalóból is kiderült. Az OLAF által lefolytatott vizsgálatokat követően a magyar állam már hozzájárult, hogy 230 millió eurót vonjanak le az uniós finanszírozásból és további 92 millió euró szabálytalan kiegészítő finanszírozással (magyar állam és a Fővárosi Önkormányzat) csökkentsék az összeget.

Az OLAF végül arra jutott, hogy a kohéziós alapot ért kár 227,9 millió euró (59 milliárd forint). A hivatal szerint az EIB által a magyar államnak adott 472 millió eurós és a fővárosi önkormányzatnak juttatott 58,5 millió eurós hiteleit is érintették a szabálytalanságok. Az uniós szervezet "igazságszolgáltatási természetű" problémákra is bukkant, amelyet a most publikált dokumentumban részletesen is kifejt.

Medgyessy Péter, az Alstom és a Siemens is érintett

A jelentés legelején található felsorolás szerint a fővárosi önkormányzatot, az Alstomot és Medgyessy Pétert tartják az ügyben érintettnek. A metrókocsikat gyártó Alstom kivételével a feleket tájékoztatták a vizsgálatról és meghallgatták őket.

A 2002-2004 közötti magyar miniszterelnök azért került a hivatal látókörébe, mert cége, az AssisstConsult Kft. összesen csaknem 600 ezer eurót kapott a 4-es metró kocsijait gyártó Alstomtól tanácsadási és képviseleti munkáért. Medgyessy Pétert az Indexnek sikerült elérnie, aki azt mondta, "érthetetlen, kívül esik minden racionalitáson", hogy belekeverték az ügybe. Medgyessy állítja: semmilyen szerepe nem volt az Alstom szerződtetésében, nem lobbizott a cégnek; 2005-ben pedig már nem volt miniszterelnök, nem volt jó kapcsolata a kormánnyal.

Az Alstom kapcsán az OLAF azt valószínűsíti, hogy jogosulatlan versenyelőnyt szereztek, bennfentes információkat használtak fel, valamint megvesztegethettek döntéshozókat, hogy megnyerjék a tendert. Erre utal a hivatal szerint, hogy a 2007-8-ban miután több rivális céget kizártak, végül az Alstom nyerte a 22,9 milliárd forintos pályázatot. Ebben az esetben az OLAF a teljes támogatási összeg visszakérését javasolta.

Bennfentes információk megszerzésével gyanúsítják a Siemenset is, amely szintén jogosulatlan versenyelőnyhöz juthatott. A cég az áramellátás és a vonatvezérlő rendszerek kiépítésére nyert el 31,7 milliárd forintot, esetükben is a teljes uniós támogatási összeg visszakérését javasolják.

Az állomások belső terének kiépítését 40 milliárd forintért végző Swietelsky Kft.-től a tender szabálytalanságai miatt 7,6 milliárd forint EU-s támogatást követelhetnek vissza. A Strabag Zrt. és a Hídépítő Zrt. a Baross téri állomás szerkezetépítésére kapott 3,7 milliárd forintjából 2,5 milliárd forintnyi forrást kell visszautalnia a közbeszerzési szabálytalanságok miatt.

Az OLAF emellett 8 milliárd forintot kér vissza a Vinci CGP, a Strabag, a Hídépítő Zrt hármas konzorciumától, a BAMCO a közbeszerzés szabálytalan megnyerése miatt. A cégszövetség 62 milliárd forintnyi munkát nyert el a metróépítésben.

Más cégek esetében csak azt tudták megállapítani, hogy szabálytalanságokat követtek el. Így a projekt kivitelezéséért a BKV Zrt.-n belül felelős DBR Metró projektigazgatóság esetében azt állapították meg, hogy a cég vezetősége az alvállalkozóknál volt beosztotti vagy szerződéses viszonyban, ami összeférhetetlen, de kifogásolják azt is, hogy nem rendelkeztek kellő kapacitással a metróépítéshez. Ez okozta azt is, hogy a beruházásnak nem volt generálkivitelezője, ez pedig többletköltségeket okozott. Az OLAF az Eurometro Kft esetében is az összeférhetetlenséget kifogásolja.

Sok lehetett a jogszolgáltatási probléma

Az OLAF már a jelentése elején lévő összefoglalóban kitért arra, hogy a négyes metró szerződéseinek átvilágításakor az igazságszolgáltatási mechanizmusok alkalmazásában is több kivetnivalót talált. Aggályaik leginkább azon a folyamaton keresztül érthetők meg, ahogy a lefolytatták a vizsgálatot. Ugyanis nagyon sokban támaszkodtak a magyar hatóságok és hivatalok 2009 óta elvégzett ellenőrzéseinek eredményeire. Ezekből pedig az látszik, hogy bár folyamatosan szembesültek a hazai szervek azzal, hogy a négyes metró szerződéskötéseiben és kivitelezésében szabálytalanságok történtek, az indokolt feljelentéseket vagy nem tették meg, vagy a hatóságok zárták le azokat vádemelés nélkül.

Az Európai Számvevőszék 2012 januárjában értesítette az OLAF-ot arról, hogy komoly aggályai vannak a budapesti 4-es metró projektjének kivitelezésével kapcsolatban, ami a 2007-13 költségvetési időszak legdrágább, uniós forrásokból finanszírozott projektje volt. Így indulhatott el az egész eljárás.

Voltak magyar feljelentések

A BRFK Gazdasági Főosztálya és a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2009-ben kezdett nyomozni vesztegetési gyanú miatt a Metcontrol Kft., az AMM Tanácsadó Zrt.-t, a Metraport Bt. és a Swietelsky Kft. után. A BPV Konzorcium esetében pedig különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés volt a gyanú. De a nyomozást mindkét ügyben vádemelés nélkül lezárták 2012-ben, mert a korrupciós bűncselekményeket állításuk szerint nem tudták bizonyítani, míg a hűtlen kezelési ügyekben arra jutottak, hogy az nem olyan volumenű, hogy bűncselekmény legyen.

A Siemens szerződéseit a KNYF és Fővárosi Főügyészség is vizsgálta 2011-ben, mert arra gyanakodtak, hogy a hivatali visszaélés és vesztegetési bűntett történhetett. Ezt az eljárást 2013-ban zárták le vádemelés nélkül, mert az eredeti bejelentést tévő tanúk, akik a Debevoise & Plimpton LLP ügyvédi irodánál dolgoztak, ekkor már az eredeti bejelentésüket nem tartották fenn, a banki átutalások elemzéséből pedig nem látszott, hogy megvesztegetés történt volna. A német ügyészség is vizsgálta a Siemens szerződéseit, de a magyarországi projektet nem vizsgálták.

A magyar hatóságok 2011 óta az Alstom ügyében is nyomoznak több külföldi hatósággal együtt. Az eljárás jelenleg is tart, az előzetes gyanú itt is hűtlen kezelés és vesztegetés.

A hazai hivatalok látták, de nem léptek

Az OLAF a jelentés elkészítésekor felhasználta az EU-s támogatást itthon elosztó KÖZOP 2008-2009-es vizsgálati megállapításai is, melyet külső szakértőként a Dezső és Társa Ügyvédi Iroda készített. Ebből látszik a legjobban, hogy a 2006-ban megkezdett projekt legelején sem volt minden szabályos. Tizenöt szerződésben ugyanis 11-ről derült ki, hogy azok egyáltalán nem felelnek meg az Európai Bizottság közlekedésfejlesztést szabályozó támogatási elveinek. 57 milliárd forintot ekkor levontak a metróépítés büdzséjéből.

Az ekkor még létező Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011-ben levelet küldött a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy a szerződéseket térítse meg. Ezt a KIKSZ Zrt révén meg is tették. Viszont az OLAF-jelentés hangsúlyozza: hiába derült ki, hogy az érintett szerződések szabálytalanok és nem felelnek meg a közbeszerzési követelményeknek, semelyik magyar hivatal sem tett jogi lépéseket az ügyben. Pedig a főváros az NFM utasítására még külső szakértőket is felkért, hogy állapítsák meg, a megkötött szerződések megfelelnek-e a piaci áraknak.

Majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2010-ben azokat a szerződéseket is átnézette, amelyeket a Dezső és Társa Ügyvédi Iroda alacsony kockázatúnak ítélt meg. A vizsgálat végén pedig kiderült, hogy a vizsgált 38 szerződése pontosan fele, 19 darab nem felel meg a közbeszerzési eljárásokkal szemben támasztott kritériumnak. Ráadásul nem is az EU-s, hanem a magyar jognak nem feleltek meg a szerződések. Így kiderült, hogy további 93,5 millió forintnyi összeg nem stimmelt.

Majd 2010-ben az Állami Számvevőszék is készített egy jelentést, amelyből kiderült, hogy több szabálytalanság van a négyes metró építése körül, azt is megállapították, hogy a beruházás feltételrendszere az előnytelen szerződéses kötelezettségek vállalása, valamint a műszaki előkészítés hiányosságai miatt tarthatatlanok voltak a határidők, ami ahhoz vezetett, hogy több kötbért kellett fizetnie a fővárosnak. Akkor az ÁSZ úgy számolta, hogy 8,5 milliárd forintot többletköltségük lett ebből. Az OLAF azt is kiemelte, hogy a hét évvel ezelőtti jelentés is megállapította, hogy a FIDIC Sárga könyvének építészeti és mérnöki szerződésekkel kapcsolatos előírásait nem tartotta be a kivitelező. Valamint az ÁSZ-jelentés is kitért a DBR Metro projektcéggel kapcsolatos, már említett összeférhetetlenségi problémákra.