Idén februárban a magyarországi háztartások által felvett új forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója csökkent, míg a személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatójának növekedésében az összetétel-hatás is szerepet játszott - derül ki a jegybank legfrissebb adataiból. Eszerint a hónapban átlagosan már 7,92 százalékon lehetetett új lakáscélú forinthitelhez jutni. Ez egyrészt 0,2 százalékponttal kisebb az egy hónappal korábbinál, de igazából látványos különbség az egy évvel korábbihoz viszonyítva van, tavaly februárban ugyanis a kamatláb még 10,49 százaléknál járt.

Ebben az időszakban az MNB tovább vágta az alapkamatot: a ráta 2014. január 22-től 2,85 százalék, majd február 19-től 2,7 százalék volt, míg 2013. februárban még 5,5 százaléknál járt. Ez azt is jelenti hogy az utóbbi egy évben a lakáscélú forinthitelek esetében a kamatszint követte az irányadó ráta változását. Hiába olcsó azonban a lakáshitel, egyelőre az új szerződések értéke csak visszafogottan bővül: idén februárban 14,3 milliárd forint értékben kötöttek új kontraktust, ami kissé még el is marad a januári 14,4 miliárdtól, igaz egy évvel korábban még csupán 9,5 miliárd volt az érték, azaz valami elmozdulás már történt az ágazatban a növekedés felé.

Háztartások lakáscélú forinthitel-szerződései
Kép: Forrás: MNB

A forint alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagkamata a hónapban még látványosabban, 0,48 százalékponttal, 9,72 százalékra szelidült, azaz az egyszámjegyű tartományba került. Ez különösen a 2013. februári 13,89 százalékhoz hasonlítva komoly változás. Ezzel együtt az új szerződesék havi értéke (2,6 miliárd forint) csupán megegyezett az egy évvel korábbival.

Szintén lefelé tart a forint személyi hitelek kamatlába: bár a havi szint még mindig 25,08 százalék volt az idei második hónapban, ez 0,58 százalékponttal kisebb volt a januárinál, illetve 3,29 százalékponttal kedvezőbb a tavaly februárinál. Itt a 7,9 miliárdos havi új szerződés elmaradt a januáritól, de kissé nagyobb volt a múlt évinél.

Eközben a háztartások forint betéteinek átlagkamata 2,22 százalékon stagnált a hónapban (igaz, egy éve még 5 százalék felett járt), míg az éven belüli euró betéteké 1,22 százalékra csökkent (egy éve pedig 2,16 százalék volt). A forint betétek szezonálisan igazított új szerződéses értéke egy esztendő alatt látványosan esett: 940 milliárdról 711 miliárd forintra zuhant. Kismértékben emelkedett, míg az euróbetéteké 173 miliárdról 105 milliárd forintra esett.

Nem pénzügyi vállalatok 1 millió euró érték alatti forinthitel-szerződéseinek adatai
Kép: Forrás: MNB

A nem pénzügyi vállalatoknál a hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró érték alatti forinthiteleknél csökkent (5,43 százalékra), míg az 1 millió euró felettieknél - az összetétel-hatás következtében - növekedett (4,84 százalékra). Az új szerződések értéke az előbbi kategóriában kissé ugyan nőtt a hónapban (39,1 milliárd forintra), ám ez jócskán elmarad a 2013. februári 60,3 milliárdtól. (Ez a statisztika jellemzően nem tartalmazza a növekedési hitelprogram hiteleit, mivel azok jellemzően éve túli, fix kamatozású hitelek.)

Átlagosan már 55 ezer forintot vesz fel kártyával a magyar

A tavalyi második félévben tovább erősödött az elektronikus fizetési módok használata, a készpénzfelvételi tranzakciók forgalma pedig csökkent. A szintén hétfőn publikált MNB-összessítés szerint 2013-ban kismértékben, 1,4 százalékkal 10,6 millióra csökkent a pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma. A csökkenés elsősorban a természetes személyek számláit érintette, ezek száma 150 ezer darabbal lett alacsonyabb 2012 végéhez képest. Típus szerinti megbontásban a deviza számlák száma csökkent nagyobb mértékben (3,7 százalék). Emellett az interneten elérhető számlák aránya a korábbiaknál lassabb ütemben emelkedett tovább, így 2013 végén meghaladta a 74 százalékot.

A hazai kibocsátású fizetési kártyák száma nem változott lényegesen 2013 első félévéhez képest, azonban míg a betéti kártyák száma 1,4 százalékkal lett alacsonyabb, a hitelkártyák száma mintegy 90 ezer darabbal, 7,1 százalékkal nőtt. Az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártyák gyors növekedése tovább folytatódott, ezek száma 2013 végén megközelítette az 1,8 milliót, így az összes kártya közel ötöde rendelkezik már e funkcióval. A fizetésikártya-elfogadó hálózat fejlődése folytatódott, 2013 végén már 74 ezer elfogadóhelyen, több mint 90 ezer kártyaelfogadó terminál volt elérhető. A terminálok száma 4,6 százalékkal nőtt fél év alatt, 36 százalékuk pedig már alkalmas az érintés nélküli fizetési tranzakciók lebonyolítására is. A bankjegykiadó automaták száma 2013 második felében mindössze öt darabbal, 4830 darabra csökkent.

A készpénzfelvételek száma 9,9 százalékkal, 6,2 millió darabra csökkent 2012 második féléve óta. A készpénz befizetési forgalom csökkenési üteme szintén lassult az elmúlt félévben, a 14,9 millió tranzakció 3,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a tranzakciók összértéke pedig mindössze 0,2 százalékkal alacsonyabb. A fizetési kártyával lebonyolított készpénzfelvételek száma a korábbiaknál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent. A kártyás készpénzfelvételek átlagértéke hatezer forinttal lett magasabb 2013 második félévében, így megközelíti az 55 ezer forintot.

ATM-es készpézfelvétel belföldön

Darab (millió)Forgalom (milliárd forint)
2010. I. félév55,82099,214
2010. II. félév57,52298,079
2011. I. félév55,62276,21
2011. II. félév58,72532,771
2012. I. félév55,02316,204
2012. II. félév58,62599,583
2012. I. félév54,32456,422
2012. II. félév54,12713,274
Forrás: MNB