Arról, hogy az innovációnak mekkora szerepe van a gazdasági növekedésben, megoszlanak a vélemények Szabó szerint, a konszenzus szerint 40 és 80 százalék között van. Ugyanakkor a társadalmi hatása jelentős, akár 30 százalék feletti, de a vállalatoknál is elérheti a 20 százalékot. Éppen ezért Szabó szerint - főképp a válság idején - támogatni kell az innovációt, erről nem lehet lemondani. Ezt alátámasztandó elmondta, hogy egy tanulmány szerint ha az EU 2020-ig folyamatosan támogatja az innovációt, akkor a válság okozta 2 ezer milliárd eurós GDP kiesésből 7-800 millió visszahozható lenne.

Szerinte a sikeres hazai innovációhoz megfelelő támogatási rendszert kellene létrehozni, olyat, ahol iparáganként végiggondolják a lehetőségeket. Azért iparáganként, mert "mindenkire nem lehet azonos megoldást találni" - fogalmazott Szabó. Szerinte az sem megoldás, hogy kitaláljuk, hogy növeljük a k+f költéseket, hiszen nem nagyon hallani olyan esetről, hogy egy vállalkozás pénzt kap és utána kezd el gondolkozni, hogy milyen fejlesztésekre költene. Éppen ezért először az ötletet kell megtalálni és utána kell hozzá pénz rendelni - mondta az elnök.

 

<iframe title="indavideo video player" scrolling="no" class="indavideo-player" id="player-49610aeb57" type="text/html" width="560" height="315" src="http://embed.indavideo.hu/player/video/49610aeb57" frameborder="0"></iframe>

 

A szakember megemlítette, hogy változásokra van szükség a hazai rendszerben, hiszen például a közbeszerzéseknél túl lassan halad a döntési folyamat, márpedig nem nagyon van olyan innovációs projekt, ahol belefér egy több hónapos csúszás.

Gyorsabb, olcsóbb minősítés jön

Akkor tudunk egy termékkel, szolgáltatással üzleti sikert építeni, ha egy olyan újdonságot hozunk létre, amely valódi hasznosságot és gyakorlatot szolgáló fejlesztés - jelentette ki Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Mint mondta jelenleg 17-18 olyan szervezet létezik, amely kiadhat globális minősítést, itthon a hamarosan megalakuló osztrák-román-magyar szabadalmakat összefogó Dunai Szabadalmi Intézet foglalkozik majd ezzel. Ennek előnye az lesz, hogy amellett, hogy gyorsabban és olcsóbban lehet szabadalmakat beszerezni, akár magyarul is hozzájuk lehet fordulni, ők pedig többek közt angol, vagy francia nyelven is ki tudják adni a globálisan elfogadott szabadalmakat. Ennek a szervezetnek előkészítése egyelőre folyamatban van, ám a jelenlegi tervek szerint budapesti központtal fogja összefogni a régiót.

Bendzsel előadása során az is elhangzott, hogy hazánk bár előrelépett az innovációs országrangsorban, azonban még mindig jelentős a lemaradásunk, főleg ha azt nézzük, hogy hány nemzetközi együttműködésben kap szerepet egy magyar ötlet. A helyzetet jól mutatja, hogy egymillió lakosra Magyarországon 116 szabadalmi bejegyzés jut, ami bár közel azonos, vagy jobb a cseh és szlovák adatoknál, ugyanakkor a szlovének arányaiban négyszer, az osztrákok pedig nyolcszor ennyi szabadalommal rendelkeznek, nem beszélve a finnekről, ahol 1497 ez a szám.

A hazai sajátosságokról elmondta, hogy a szabadalmakat bejegyző cégek 42 százaléka mikrovállalkozás, és mindössze 14 százalék tartozik a nagyvállalati kategóriába, az összes fele pedig budapesti.