A nyugat-európai bankpenetráció a mérlegfőösszegek GDP-hez mért arányát tekintve tipikusan 220 százalékos, szemben a magyarországi 75 százalékkal - vázolta hazai növekedési lehetőségeket a Financial Times Magyarország-mellékletének egyik cikkében megszólaló Erdei Tamás, MKB-vezérigazgató, Bankszövetség-elnök. Az írás - amely szerint a következő két évben 300 új bankfiók nyitása várható - idézi a KPMG-s Simonyi Tamást is. A szakember szerint a magyar bankrendszer jól teljesít, a jövőt a gyorsan növekvő háztartási szektor jelenti. A KPMG arra számít, hogy a lakossági bankszektorban az idén 30 százalékot közelíti a növekedési ütem. Simonyi hozzáteszi: a magyar bankok hatékonyság tekintetében a régió éllovasai, átlagosan 54 százalékos költség-bevétel hányadossal. Közöttük is az OTP-é a vezető szerep - teszi hozzá Simonyi, aki a bankot szuperhatékonynak minősítette. A hazai piacon a mérlegfőösszeg alapján a hatodik legnagyobbnak számító Erste Bank vezetője, Kisbenedek Péter kijelentette: ami az ügyfélszerzést illeti, nem hisz az internetben. Magyarországon le kell ülni és beszélni kell az ügyféllel, ezért az Erste kis és barátságos fiókokat épít, óriási pultok és márvány nélkül. Az FT tipikus vállalkozói véleményként egy budapesti restaurátort idéz, aki gusztustalannak és rablásnak minősíti a hazai banki kondíciókat. A banki költségekkel az a baj, hogy a magyar hitelintézetek egyaránt alkalmaznak fix havi díjakat és az egyszeri tranzakciókhoz kötődőeket - véli a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. vezérigazgatója. Király Júlia hozzáteszi: Ausztriában több olyan szolgáltatás is ingyenes, amiért idehaza fizetni kell - ezek valóban drágává teszik a bankolást. Arra nem találnak magyarázatot, hogy ezek a díjak miért nem mérséklődnek; a helyzet a sok bank ellenére oligopóliumra hasonlít - véli Király. Az FT e piaci helyzetre való reakcióként a Budapest Bankot említi, a cég ugyanis a tranzakciós díjak fenntartása mellett 1 forintra csökkentette a havi díjat a mikrovállalkozások számára.