A munkavédelmi felügyelőségek az év során fokozott figyelmet fordítanak a különösen veszélyes ágazatok ellenőrzésére, mint például az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy - tudtuk meg Gedeon Andrástól, az NMH munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferensétől. Ennek megfelelően a hatóság több célvizsgálatot is folytat, így nyáron is zajlik az építőipari kivitelezés biztonságának felmérése, de rendkívüli időjárási körülmények - például hőségriasztás - esetén, bárki számíthat a hideg-meleg munkahelyekre vonatkozó előírások betartásának vizsgálatára, ahol többek közt azt is vizsgálják, hogy áll-e megfelelő mennyiségű védőital a dolgozók rendelkezésére.

A hatóság 2014 második felében az anyagmozgatási tevékenységek ellenőrzésére is figyel, de ugyanekkorra időzítik a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal, valamint a bányakapitányságokkal együtt a bányászati szektor munkaegészségügyi vizsgálatát is.

A nyári akciósorozatból a munkaügyi ellenőrzések sem maradnak ki, így a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályokat is vizsgálják a hatóság felügyelői, míg az ősszel a munkabérrel összefüggő rendelkezések betartását ellenőrzik.

Szinte már mindenki kap védőitalt hőségriadókor

A területi munkavédelmi felügyelőségek természetesen tavaly is folytattak vizsgálatokat: bár a hőségriasztás idején az ellenőrzött munkavállalók 65 százaléka eleget tett a munkavédelmi előírásoknak, a hatóság szakemberei így is számos hiányosságot és szabálytalanságot találtak. Visszatérő probléma a kedvezőtlen klimatikus viszonyokra vonatkozó kockázatértékelés és munkavédelmi oktatás elmulasztása, illetve a védőital elfogyasztásához szükséges ivópohár hiánya.

Összességében egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban a szükséges munkavédelmi megelőző intézkedések elmulasztása (különösen a védőital biztosításának hiánya) a jelentős közérzet- és teljesítőképesség-romlás mellett ájulást, hőkimerülést, hőgutát okozhat a munkavállalók számára, valamint a koncentrálóképesség csökkenése hozzájárulhat a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is - mondta Gedeon.

Még mindig trükköznek a bejelentésekkel

A munkaügyi felügyelőség tavaly legtöbbször a bejelentés nélküli foglalkoztatással találkozott, de gyakori volt a nyilvántartási kötelezettség megszegése, a munkaidőre vonatkozó szabályok (napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése), továbbá a munkabér védelmére vonatkozó szabályok be nem tartása is. Jellemző szabálytalanság volt, hogy a munkavállalók teljes munkaidőben dolgoznak részmunkaidős bejelentés mellett, illetve szórványosan előfordul a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás is. Ezen kívül a foglalkoztatók többször is megszegték a pótlékokra és a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat.

Emellett a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó kilépő igazolások kiállítása és kiadása, illetve az elszámolás körében is magas volt tavaly a jogsértő munkáltatók aránya - emelte ki Gedeon. E jogsértések azért gyakoriak a panaszok között, mivel a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolások hiányában a munkavállalók sem másik munkahelyen nem tudnak elhelyezkedni, sem az illetékes munkaügyi központban nem tudnak álláskeresési céllal regisztrálni, valamint az utolsó bér elszámolásának és megfizetésének hiánya jelentős anyagi nehézséget okoz számukra.