Bioüzemanyag: harc az érdekeltek között

Egymással csatáznak a megújuló energiát hasznosító üzemanyagok gyártói.
NAPI Online, 2007. október 4. csütörtök, 08:59

A NAPI Gazdaság cikke.

A Tesco saját közlése szerint itthon ugyan 3500 liter bioetanol-alapú E85-ös üzemanyagot értékesített - és ezzel teljesülni látszik kitűzött eladási terve -, ám ezen adatok alapján még nem lehet eldönteni, hogy a megújuló energiát hasznosító bioüzemanyagok előállítási iparága Magyarországon merrefelé induljon el. Az irányt akár ki is jelölhette volna az a nemrég megjelent OECD-tanulmány, amely a biohajtóanyagok gazdasági szerepét elemezte. A tanulmány élesen bírálta a bioetanolt, amelynek előállítását egyrészt erősen támogatja az állam (itthon jövedékiadó-mentességgel), másrészt a környezeti szerepe az OECD szerint korántsem olyan meggyőző, mint az korábban elterjedt. Ráadásul az élelmiszeriparban árfelhajtó hatása is lehet. Ám az OECD- tanulmányt a Magyar Bioetanol Szövetség szinte azonnal és tételesen cáfolta, többek között azért, mert a dokumentumban elavult számokkal dolgoztak, és bizonyos pontokon csúsztatott a világszervezet elemzése.

Itthon két érdekcsoport feszül egymásnak e területen: a biodízelben erősen érdekelt Mol és a bioetanolt előállító alkoholgyártók. Mivel Magyarország mezőgazdasága mindkét termék előállításához kitűnő alapanyagot kínál, ezért a közeljövőben a növényi energiát hasznosító üzemanyagok húzóágazattá is válhatnak. Ám a feszültség oka - az egyes üzemek építését finanszírozó bankok szerint - a termőföldek kapacitásának szűkössége. Például a jelenlegi biodízelüzem-projektek tervezett kapacitása olyan jelentős, hogy azok ellátásához importalapanyagra is szükség lesz. Ez uniós kvótakérdéseket is felvethet. A bioetanolnál a pénzintézetek szerint az alapanyag árának túlzott kilengése okoz kockázatokat. A gyártók képtelenek hosszú távú szerződéseket kötni, ami kockázatossá teszi az üzletet. Például olyan kukoricaár-kilengés, mint a mostani, finanszírozhatatlanná teheti a kisebb gyártókat.

A másik erős rizikófaktor az állami támogatás. Ha a döntéshozók amellett voksolnak, hogy megvonják a területről a szubvenciót, vagy az állam hirtelen igényt tart például az etanol jövedéki adójára, nem kizárt, hogy a termék versenyképtelenné válik a fosszilis energiával szemben. Az állam kivonulása miatt Németországban például be kellett zárni biodízelt előállító üzemet. A technológia, adott esetben az autógyártók, ráadásul csak lassan zárkóznak fel az üzemanyaggyártók mellé.

Információink szerint a General Motors a közeljövőben a Saab gépkocsikon kívül több márkában is bevezeti a bioetanol-alapú E85-ös benzinnel működő motorokat. (Svédországban már hét éve kapható a bioetanol.) Így várhatóan a Cadillac mellett az Opel és a Chevrolet is megjelenik majd az úgynevezett Flexi Fuel (FFV)-erőforrásokkal. Sőt úgy tudni, hogy a Renault is dolgozik már ezen a projekten, és nem kizárt, hogy a Skoda is tesz ilyen irányú lépéseket. Ám a Magyarországon 2010-ig tervezett 10 ezer FFV-s személygépjármű eladása nagy valószínűséggel nem teljesül, ugyanis a termék ára 3-5 százalékkal magasabb a hagyományos autókénál, és mivel az FFV az E85-ösből valamivel többet fogyaszt, az árkülönbség egy hagyományos felhasználónál szinte soha meg nem térülő többletbefektetés. Hasonló technikai problémák mutatkoznak egyébként a biodízel esetében is. (A témához kapcsolódó cikkünk a 9. oldalon olvasható.)

HOZZÁSZÓLÁSOK