Biztosítást kötne? Akkor jó, ha tud erről!

Az új biztosítási törvény nyomán a biztosítóknak januártól közölniük kell ügyfeleikkel a megtakarítási életbiztosítási termékek teljes költségmutatóját, s hosszabbítaniuk kell panaszfogadási célú nyitvatartási idejüket. A többes ügynökök ezentúl a függő biztosításközvetítők körébe tartoznak, az esetlegesen felszámolás alá kerülő biztosítóknál pedig – a gyorsabb kifizetések előkészítésére is – a felszámolónak napokon belül tájékoztatást kell adnia a folyamat megindultáról. Bővült a jegybank biztosításfelügyelési eszköztára is - adta hírül az MNB.
Napi.hu, 2016. január 26. kedd, 10:59

A 2016 januárjától életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmaz, s a korábbinál hangsúlyosabbá teszi az MNB felügyelési szerepét is.

Az új jogszabály szerint a megtakarítási jellegű - folyamatos és egyszeri díjfizetésű - életbiztosítások megkötését megelőzően, a termékismertetők átadásakor a biztosítóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a konstrukciók teljes költségmutatójáról (tkm) is. E tkm-eket a biztosítóknak internetes honlapjukon is közzé kell tenniük. A megtakarítási elemeket tartalmazó életbiztosítások megkötését emellett kötelezően írásos igényfelmérő dokumentum kitöltésének kell megelőznie. Az igényfelmérő konkrét tartalmát a friss törvény előírása alapján az MNB rendeletben szabályozta.

A korábbi szabályozástól eltérően az új Bit. a többes biztosítási ügynököket is a függő ügynökökhöz sorolja. Ők tehát (az alkuszokkal ellentétben, ahogyan korábban is) nem az ügyfelek, hanem a biztosítók megbízásából végzik közvetítői tevékenységüket, azonban új szabály, hogy az általuk esetleg az ügyfeleknek okozott károkért is a biztosító felel.

Ennek nyomán viszont a biztosító utólag tőlük is követelhet kártérítést. Abban az esetben pedig, ha vitás vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt, a többes ügynök köteles azt megtéríteni. Ezért (az alkuszokhoz hasonlóan) a többes ügynököknek is rendelkezniük kell káronként 1,251 millió euró, egy éves időszakra szólóan összességében pedig 1,876 millió euró összegű felelősségbiztosítással vagy vagyoni letéttel. Megszűnt viszont a korábbi törvényben nevesített biztosítási szaktanácsadói tevékenység.

Az új Bit. hatálya - akár a brókerügyek tanulságaként is - immár kiterjed a biztosítók könyvvizsgálóira is. A kisebb biztosítókra a törvény új, külön részletes könyvvizsgálói eljárási szabályokat határoz meg.

Változik az ügyfélfogadás rendje is. Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogadniuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján - a korábbi törvénnyel megegyezően - 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait változatlanul annak nyitvatartási idejében kell fogadniuk.

Telefonon a biztosítóknak januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan, a hét többi munkanapján pedig - a korábbi törvénnyel megegyezően - 8 és 16 óra között kell fogadni az ügyfelek megkereséseit. Az elektronikus úton elküldött ügyfélpanaszokat a biztosítóknak változatlanul folyamatosan, időkorlát nélkül kell fogadniuk.

A többes ügynökök és az alkuszok a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyükön minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig, kötelesek fogadni. A panaszok azonnali kivizsgálását a közvetítők úgy is teljesíthetik, hogy a hívás fogadása a hangfelvétel rögzítésével történik, és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon - érdemi panaszkezelés céljából - a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást meg kell őrizni.

A korábbiakban az MNB rendeletben szabályozta, hogy az ügyfelek telefonos hívásai esetén a biztosítóknak mindent meg kell tenniük, hogy az őket keresők legkésőbb 5 percen belül élőhangos ügyintézővel léphessenek kapcsolatba. E szabályozást most az új Bit. törvényi szintre emelte. Az ügyfelekkel rögzített vonalon folytatott telefonbeszélgetéseket (telefonon tett szóbeli panaszok) az eddigi 1 év helyett 5 évig, az ügyfelek nem telefonon közölt panaszait, illetve az azokra adott írásos válaszokat a korábbi 3 év helyett pedig szintén 5 évig kell megőrizni a biztosítóknak.

Az ügyfelek, károsultak, hitelezők eddiginél gyorsabb kifizetését célozhatják a biztosítók esetleges felszámolására vonatkozó új szabályok. A felszámolás jogerős elrendelése után annak tényéről, s a főbb tudnivalókról (így a még élő biztosítási szerződések megszűnéséről) a mindenkori felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-nek - az eddigi 30 nap helyett - első alkalommal már 5 napon belül tájékoztatót kell közzétennie a biztosító, az MNB, illetve a saját honlapján.

A felszámoló ezentúl immár nem csak a teljes felszámolási folyamat végén, hanem közben is (úgynevezett közbenső mérleg alapján) - a feltételek teljesülése esetén - fizethet a követeléssel élőknek. Ha nincs meg az általuk követelt teljes összeg, elsőként a személyi sérüléses biztosítási követeléssel élőknek teljesíthet azonos arányú kifizetést. Ha az ő teljes kielégítésük után is volna még vagyon, az élet- és felelősségbiztosítási követeléssel élőknek jár a kifizetés, szintén azonos arányban (de előbbieknél követelésenként maximum 30 millió forintig, utóbbiaknál a követelés értékének legfeljebb 75 százalékáig). A közbenső mérleg közzétételekor esetleg ezután is fennmaradt vagyon az egyéb biztosítási követeléssel élők között osztható szét arányosan a kár, szolgáltatás értékének háromnegyedéig.

Azon ügyfelek, akik kockázatát a biztosító viszontbiztosítással fedezte, a konkrét viszontbiztosítási szerződések közvetlen jogosultjaivá válnak. Ez azt jelenti, hogy a követeléssel élő biztosítóval (illetve ténylegesen annak felszámolójával) azonos kielégítési sorban kaphatják meg jogos kifizetési igényüket.

Más pénzügyi tárgyú törvényekhez hasonlóan az új Bit. is lehetővé teszi, hogy az MNB - eddigi helyszíni vizsgálatain túl, előzetes kiértesítés nélkül - helyszíni vizsgáló(ka)t küldjön ki a biztosítókhoz. A maximum 30 (hosszabbítás után legföljebb 60) napig a biztosítóknál lévő jegybanki helyszíni vizsgálók ellenőrzéseket végezhetnek, és részt vehetnek a biztosítók különböző (például igazgatósági, közgyűlési) testületi ülésein is.

Az idén hatályba lépett új Bit. emellett a Szolvencia II. európai uniós biztosítási piaci szabályozási és követelményrendszerének hazai bevezetésével a biztosítási piacon kockázatalapú tőkekövetelményt és felügyelési szabályrendszert vezet be, illetve a piaci szereplők működésének egyéb területein is fontos belső változásokat honosít meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK