2016 elején - azt követően, hogy előtte hét évig be voltak fagyasztva a bérek - az Obi Hungary Retail Kft. 4 százalékos fizetésemelést írt alá a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ), azzal az ígérettel, hogy, ha az értékesítési számok javulnak, akkor további évközi emelés jöhet szóba - emlékeztette lapunkat Sáling József, a KASZ elnöke.

Ám annak ellenére, hogy a forgalom dinamikusan nőtt, a cégvezetés nem tért vissza a bérfejlesztés kérdésére, ezért az üzletláncnál 2016 év nyarára sztrájkhelyzet alakult ki. A vezetők különösen nagy nyomásként értékelték, hogy az üzletlánc törzsgárdája - közöttük például csoportvezetők, osztályvezetők - közül sokan kilátásba helyezték, hogy távoznak a lánctól. A sztrájkfenyegetés következményeként végül újabb 15 százalékos béremelésben sikerült megállapodni tavaly júliusban, így az Obi dolgozók bére közel 20 százalékkal nőtt tavaly összesen - magyarázta Sáling.

Ezzel együtt az Obi áruházakban új bérezési modellt vezettek be: a fizetésemelésnél kiemelten veszik figyelembe, hogy a munkavállalók milyen régóta dolgoznak a vállalatnál, így aki legalább 3 éve a cég kötelékében áll az további 5 százalékos, aki pedig már 5 évet lehúzott a cégnél, az további 10 százalékos emelést kap, a rendes bérfejlesztésen felül.

Az elvándorlás elleni küzdelem jegyében egy hármas fokozatú bértáblát is bevezettek: ennek alapján az ország elmaradottabb régióiban nem adnak pluszdíjat az alapbéren felül, a számos vidéki városban azonban már 5 százalékos pluszdíjban részesülnek az alkalmazottak, míg Budapesten, Pest megyében és Nyugat -Magyarországon már 10 százalékot tesz ki a bérelőny.

Év végén már szinte maguktól léptek

A 2017-es bértárgyalások már gördülékenyen zajlottak le az Obival: a megállapodás értelmében a barkács-lánc mintegy 1700 dolgozójának körülbelül 23-25 százalékkal emelik idén, ezzel a menedzsment elkerülte, hogy összetorlódjanak a fizetések a garantált bérminimum-emelés következményeként. Az áruházi dolgozók többségének fizetése mostanra már eléri, vagy felülmúlja a szakmunkás bérminimumot (idén bruttó 161 250 forint), míg a minimálbér-környéki kategóriákban már csak a takarítók keresnek az üzletekben - ismertette Sáling.

A szakszervezeti vezető szerint a hazai kiskereskedelmen belül kiugró mértékűnek számító bérfejlesztés, az Obi-alkalmazottak szervezettségének köszönhető: a dolgozók itt jelentősebb erőt tudtak felmutatni, mint például egyes magyar tulajdonú üzletláncoknál.