A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A bankok között egy sem akadt, amelyik érdeklődésünkre a trendtől eltérő folyamatokról számolt volna be, a többség ráadásul ebben az évben nem is számít változásra. Jóllehet ezt a Budapest Banknál is így látják, de itt azért érzékelhető némi optimizmus. Mint elmondták: a visszaesés üteme lassul, és május−júniusban már növekvő volumeneket érzékeltek. Reményeik szerint a mélypontról a második félévben már felfelé mozdulhat a piac.

Az Erste szakembere szerint viszont egyáltalán nincs jele annak, hogy érdemi élénkülésre lehetne számítani a piacon, új lakások nem épülnek, és a használtak forgalmában sem várható idén növekedés, az ügyfelek óvatosak és kerülik az eladósodást.

Idén elmarad a szokásos őszi lakáshitel-akció

A bankok válaszai alapján általános a húsz éven túli futamidő, a lakáshitelek átlagos összege pedig nem igazán változott (ez például az UniCreditnél 6-8 millió forint).

A hitelintézeti szakemberek szavaiból egyébként úgy tűnik, hogy a szokásos őszi lakáshitel-akciókra az idén nem nagyon érdemes számítani. Ezzel kapcsolatban mindenki inkább csak a most futó költségelengedési gyakorlatát emlegette.

 

Az Ersténél egyébként arra hívták fel a figyelmet, hogy nem lehet a mostani számokat a 2010-es első félévihez viszonyítani, mivel akkor az első negyedévben a márciustól bevezetett hitelezési szigorítások (önerő mértéke és a hitelhányad szabályozása) miatt sok ügyfél előrehozta a vásárlásait. Ezt tükrözi, hogy a banknál az idei első három hónap visszaesést hozott a tavalyihoz képest, a második negyedév viszont ahhoz hasonlóan alakult.

Úgy gondoljuk − hangsúlyozták az MKB-nál −, hogy a lakáshitelekre továbbra is van kereslet, csak jóval szűkebb ügyfélkör részéről. Az elmúlt évek szektorbeli önszabályozási folyamatának és a jogszabályi változtatások eredményeként a bankok a korábbiaknál jóval szigorúbban mérik fel az egyes kockázati paramétereket, illetve a kockázatok ismertetése is kiemelt hangsúlyt kapott.

A helyzetnek megfelelően a hitelcélok szerinti arányok is felborultak. Az UniCredit szerint az igényelt hitelek túlnyomó többségének lakáshitel a célja (a szabad felhasználású kölcsönök a devizával együtt szorulhattak vissza, a "nevesítetten" lakáscélú kölcsön ráadául alacsonyabb kamatozású − a szerk.), az építési hitel minimálisnak, a felújításra és korszerűsítésre felvett pedig elenyészőnek mondható a banknál.

Az OTP is a használt lakások jelentősebb térnyeréséről számolt be. Az MKB a többieknél elterjedtebbnek látja a meglévő ingatlan felújítására, korszerűsítésére felvett kölcsönt.

Forintalapú lakáshitelek

2011. első félév (milliárd forint)

Állomány1528,4
Változás féléves8,7
Változás éves43,0

Forrás: MNB