A munkaerőhiány egyre komolyabb gondot okoz a gazdaságnak, többek között a kiskereskedelmi cégeknek, akik rendszeresen keresnek munkaerőt és a béreket is igyekeznek emelni.

A Buksza szerzője igyekezett pontosabb képet alkotni arról, hogyan is működik belülről egy-egy bolt és milyen lehet dolgozni az elvileg képzettséget és kereskedelmi gyakorlatot sem igénylő árufeltöltői pozícióban. Elsőként az Aldiba jelentkeztem a munkára. A jelentkezési lapon közöltem, hogy nem rendelkezem kereskedelmi gyakorlattal és a budapesti áruházak egyikében szeretnék árufeltöltői munkát kapni.

Kapcsolódó

A jelentkezésemre pár hét múlva a következő válasz érkezett (szó szerinti idézet): "Köszönjük pályázatát, és szeretnénk megköszönni érdeklődését, amit a vállalatunknál betöltendő állás iránt tanúsított. Tájékoztatjuk, hogy több alkalmas, szakmai tapasztalattal rendelkező pályázó közül kellett választanunk. Ezúton szeretnénk Önt tájékoztatni, hogy jelenleg egy másik pályázó mellett döntöttünk, így Önt sajnos nem áll módunkban alkalmazni."

Miért?

Ezt követően a hivatalos sajtómegkeresésben azt kérdeztük az Alditól, hogy milyen paraméterek alapján válogatnak az árufeltöltői pozíciókra jelentkezők közül, kell-e kereskedelmi gyakorlat vagy bármilyen végzettség, milyen esetben utasítják el a jelentkezőket, és miért nincs esetleg próbanap, amelynek során tesztelik a jelentkezők alkalmasságát. Az Aldi válaszában közölte, hogy nincs szükség előképzettségre, sem gyakorlatra. A dolgozók felvételéről a regionális értékesítési vezetők döntenek, akik munkaerő-kiválasztási képzést is kapnak.

Ez a munkaerő-kiválasztási képzés jelenthet akármit, bővebben ugyanis nem fejtették ki, mi is ez pontosan - mindenesetre a cég szerint a szóban forgó képzés elég ahhoz, hogy az érintett vezetők egy önéletrajz alapján eldönthessék, kit hívnak be beszélgetésre és kit nem. Arra a kérdésünkre, hogy a jelentkezők egy-egy  próbanapon történő tesztelése miért nem járható út, a boltlánc azt közölte: "egyetlen próbanap biztosítása közel ugyanannyi adminisztrációval jár, mint a dolgozót végleges állományba venni".

Cél

Természetesen az Aldi azt vesz fel, akit akar, és az is valószínű, hogy sok gyakorlattal rendelkező jelölt jobban passzolt a cég elképzeléseihez, mit én. Másfelől lényeges, hogy egy jelentkezés elutasításából nem lehet általánosítani, pláne nem érdemes egy cég munkaerő-politikáját minősíteni. Mindenesetre egy munkaerőhiányos szektorban ennél szofisztikáltabb kiválasztási és felvételi módszerre is gondolhat egy-egy munkakereső.

A jelentkezés célja egyébként elsősorban az volt, hogy tényleg kipróbáljuk, milyen is egy boltban árufeltöltőként dolgozni és mennyi a tényleges fizetés, ugyanis az Aldi például csak az elérhető legmagasabb összegekről ad tájékoztatást. Arról nem, hogy egy kezdő mennyit kap a munkába állás után és mikorra érheti el a maximumot. Az is tény, hogy az árufeltöltői munkát nem végeztük volna évekig, ha felvettek volna, akkor pár nap után, a próbaidő alatt felmondtunk volna. Lehet, hogy emiatt vallottunk kudarcot.

Természetesen a többi boltlánchoz is jelentkezünk árufeltöltői a pozícióra, és az eredményekről be is számolunk.