A pénzügyi intézmények nemcsak közvetlenül reklámozzák és értékesítik hiteleiket, hanem ügynökök segítségével is. Ők a hitelközvetítők - áll a PSZÁF e tárgyban született tájékoztató dokumentumában.


Kétféle hitelközvetítő


Az egyik a pénzügyi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatja tevékenységét, és a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján jogosult szerződést is kötni a hitelfelvevővel, aki ilyen módon nem is kerül közvetlenül kapcsolatba a hitelnyújtóval. A másik esetben az ügynök csak elősegíti a hitelügylet létrejöttét, de pénzt nem vehet át, és nem is kezelhet, a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalhat. Az első típusba tartozó ügynök csak a PSZÁF engedélyével működhet, a második típust pedig az a pénzügyi intézmény köteles bejelenteni a felügyelethez, az együttműködési megállapodás megkötését követő két napon belül. Az előbbiek listája a PSZÁF honlapján megtalálható, míg az utóbbiak esetében célszerű telefonon, vagy írásban tájékozódni a PSZÁF-tól. A hitelközvetítő partnerbankjánál is lehet érdeklődni afelől, hogy valóban kapcsolatban állnak-e.


Amitől égnek áll a haj


A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete mellett néhány hónapja létrejött egy új szervezet, a Magyar Hitelszövetség. A szervezetet névrokonok vezetik: az elnököt és az alelnököt is Iványi Györgynek hívják, utóbbi korábban az IEB vezérigazgatója is volt. A szövetség megalakulását részben az tette szükségessé, hogy az egyesülethez sok olyan hiteligénylő fordult panasszal, akit még az előtt ért kár, hogy a banktól egyáltalán megkapta volna a kért összeget. Nekik tehát nem a bankokkal, hanem a hitelközvetítőkkel akadt problémájuk. Tipikusan félretájékoztatásról, nem teljes körű tájékoztatásról, illetve arról van szó, hogy különféle díjakat fizettetnek az ügyfelekkel, jogtalanul. "Olyan esetekkel találkozunk, amilyenektől még tíz-húsz év jogászkodás után is égnek áll az ember haja" - mondja Lénárd Mariann, az egyesület és a szövetség szakértője. Hozzáteszi: a Hitelszövetség elsődleges célja, hogy rendet tegyen a hitelközvetítői piacon. A bankok is jó néven vették a kezdeményezést - számukra ugyanis hatalmas presztízsveszteséget jelent, ha a nevükben nem megfelelően jár el a hitelközvetítő -, ám anyagilag nem támogatják a szövetség munkáját.



Szerződéskötés a motorháztetőn


Nem ritka, hogy a zavarosban halászó hitelközvetítők havonta változtatják telefonszámukat, saját iroda híján gyorséttermekben, vagy akár egy autó motorháztetején íratják alá a szerződést, elérhetőségnek pedig csak egy postafiókot adnak meg. Utólagos reklamáció esetén így meglehetősen nehéz őket utolérni. Gyakori panasz, hogy az ügyfelet nem a számára legmegfelelőbb hitelkonstrukcióra beszélik rá, hanem arra, amelyik után a legnagyobb jutalék jár. Számos esetben előre kérnek 50-100 ezer forintot, amiért a BAR-listáról való törlést ígérik, azaz egyszerűen becsapják a hozzájuk fordulókat. Van példa arra is, hogy olyan megbízási szerződést kötnek a kuncsafttal, amely szerint akkor is jár az igényelt hitel néhány százaléka sikerdíjként, ha a kölcsön folyósítását a bank elutasítja.


Százezres, milliós károk


"A legdurvább eset az volt, amikor közel tízmillió forintot vitt el a hitelközvetítő úgy, hogy zsebre tette a bank által folyósított kölcsönt" - mondja. Ez már büntető jogi kategória - ahhoz, hogy megtörténhessen, kellett az ügyfél súlyos figyelmetlensége, illetve az is, hogy a banki ügyintéző - szabálytalanul - a hitelbrókernek adta át a pénzt. Jellemzően azonban kisebb összegekről van szó, általában 50-300 ezer forintot szednek be előre, a költségekre hivatkozva, függetlenül attól, hogy végül sikeres lesz-e a hitelkérelem. Az egyesületnél akkor sem lepődnek meg, ha arról hallanak, hogy a megbízott a befizetett pénzzel egyszerűen eltűnt. Több százan fordultak már ilyen jellegű panasszal a szervezethez, a károsultak között túlsúlyban vannak az ország szegényebb régióiban élők.



Tisztítanának


A szövetség célja, hogy olyan, kamarai jellegű szerveződést hozzon létre, amely a hitelközvetítőket regisztrálná. A tervek szerint az interneten hozzáférhető volna, hogy az egyes hitelbrókerek milyen referenciával, képesítéssel rendelkeznek, így könnyebben tudnának választani az ügyfelek. "Ahogyan az embernek van saját fogorvosa, lehetne saját pénzügyi tanácsadója is, aki elláthatná a hitelközvetítői, valamint a befektetési tanácsadói feladatokat is" - véli Lénárd Mariann. Hozzáteszi: a hitelközvetítés bizalmi dolog.

A szövetség szeretné elérni, hogy a hitelközvetítők a tagságot igazoló igazolvánnyal működjenek, tevékenységüket pedig egy minőségbiztosítási rendszer szabályozná, így jogkövetkezménye is lehetne, ha valaki vét a szabályok ellen. Szükség volna továbbá mintaszerződések kialakítására és a felelősségbiztosítási rendszer kialakítására is.

A szövetség reméli, hogy egy éven belül megszületik a szektorra vonatkozó szabályozás, ám ahhoz több év kell, míg rend lesz a piacon - véli Lénárd Mariann.


Ha már megtörtént a baj


A szövetség szakértői a vitás ügyek kapcsán elsősorban a mediációt ajánlják, vagyis abban segítenek, hogy peren kívüli megegyezéssel rendezzék az ügyfél és a hitelközvetítő közötti vitát. Ha fellelhető a hitelbróker, az esetek nagy részében megegyezéssel zárul az ügy, ám a legtöbb esetben nem a teljes kifogásolt összeget kapja vissza az ügyfél, vagyis valamennyit így is bukik a dolgon. Lehet persze perre is vinni, ám az eljárás költséges, hosszadalmas, és általában a bíróság az ügyfelen kéri számon, hogy miért nem olvasta át tüzetesen az elé tett szerződést, amiből azután kára keletkezett.