Egy évtizedes korszak zárul le a magyar gazdaságban és a bankszektorban: a recesszió évei után élénkülhet a gazdaság és a hitelezés is - mondta Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 53. vándorgyűlésén Miskolcon. Csakhogy a visegrádi országok 20 százalékkal megelőztek minket a válság évei alatt, Magyarország pedig lemaradt a régiótól. Nálunk a következő éveken lesz ugyan növekedés, de csak lassuló ütemű - fogalmazott Csányi.

A bankszektor veszteséges, a fedezetek évek óta nem lehet érvényesíteni, a régiós átlagnál magasabbak a költségek - üzent Csányi Nagy Márton MNB-elnöknek, aki a napokban tette szóvá, hogy hiába került vissza a válság előtti szintekre az átlagos lakáshitelek költsége, még mindig Magyarországon vannak közel a legmagasabb jelzálogkamatok Európában.

Kifelé megy a tőke az országból

Szintén probléma van Magyarország tőkevonzó képességével: míg a kilencvenes évek elején a régióba érkező működőtőke-befektetés 50-75 százaléka ide áramlott, addig jelenleg inkább tőlünk kifelé vonul a tőke, szemben a versenytárs országokkal. Ez nem azt jelenti, hogy cégek hagyják el Magyarországot, de a megtermelt jövedelmet kiviszik. Csányi úgy látja, hogy 2016-ban már csak EU-forrásból várhatóak állami beruházások.

A demográfiai helyzet tragikus: a 20-34 évesek száma 2020-ra 1,7 millió főre eshet - a kétezres évek eleji 2,2 millióról -, ráadásul közülük mintegy kétszázezer külföldön él majd. Már csak emiatt is minden, a bevándorlással kapcsolatos kérdést óvatosan kellene kezelni: nagyon kell figyelni arra, hogy milyen kép alakul ki most rólunk, mert mert ha egyszer jönnének azok, akiknek jönniük kellene, nem fognak jönni, mert elijesztettük őket -  hangzott Csányi csendes megjegyzése.

Az állami újraelosztás és az adók aránya Magyarországon a régióban messze a legmagasabb - ezért sem jön a tőke, hiszen itt a legnagyobb az elvonás. Az államháztartási hiány ugyan csökkent, de ezt jórészt az állami beruházások visszafogása és a nyugdíj-megtakarítások felélése idézte elő - summázta Csányi.

Tovább zsugorodik a hitelpiac

Rendkívül jó kezdeményezésnek tartom az MNB növekedési hitelprogramját (nhp), annak nagysága már elérte a GDP 8,5 százalékát - dicsérte meg a jegybankot a legnagyobb magyar bank első embere.

Mindezek ellenére a vállalati hitelpiac folyamatosan zsugorodik, a mélypontot várhatóan csak 2016-ban éri el. Holott a bankszektorban ma 10 ezer milliárd forint szabad likviditás van, ebből 8 ezer milliárd bármikor kihelyezhető volna. Csak az OTP ezer milliárd forint hitelt szeretne kihelyezni - mondta a bankvezér. Röviden: a bankok üldözik az ügyfeleket.

Úgy látja, hogy nem a hitelkínálattal, hanem a hitelkereslettel van gond. A vállalatok eladósodottsága a GDP 87 százalékára rúg, ami magasabb az európai átlagnál, ebből azonban csupán 21 százalékot vesznek fel a magyarországi hitelintézetektől. A gépipari vállalatok a legkisebb arányban vesznek fel hitelt a magyar hitelintézetektől.

A lakossági hitelpiac idén érheti el a mélypontot. A bankok 800 milliárd forint követelést írtak le, további 100 milliárdot fizettek ki az elszámolás és forintosítás keretében. Várhatóan csak 2020-ra éri el a magyar lakossági hitelállomány a 2008-as szintet - hangzik a kijózanító prognózis. Így 2020-ra a bankszektor elérheti a 10 százalékos tőkearányos megtérülést.

Nagyon sok külön terhet kaptak a bankok

Történelmi probléma az állami újraelosztás magas szintje. A bankok profitja 2003-2014 között 3281 milliárd forinttal maradt el az elméleti modellből, a nemzetközi szintnek megfelelő várhatónál, míg az állami és egyéb terhek nélkül az elmaradás 1548 milliárdra rúg. A bankokra kivetett különadó együttes értéke 2010-2015 között elérte a 2700 milliárdot.

A válság előttihez képest csaknem négyszeresére nőtt a bankok tőkeszükséglete, ami korlátozza egyes bankok hitelezési lehetőségeit, valamint szigorú likviditási szabályok is életbe léptek. Az MNB adósságfék-szabálya is korlátozza a növekedési lehetőségeket.

További terheket jelent majd a takarékszövetkezeti és a brókercsődök kapcsán elveszett lakossági károk kompenzációja (OBA, Beva, Quaestor alap), holott semmi közünk az egészhez - fogalmazott Csányi Sándor. Mindez a magyar bankszektornak a következő években összesen mintegy ötszázmilliárd forintba fáj majd. Eközben pedig a külföldi tulajdonosok 1600 milliárd forint tőkét hoztak be a veszteségek kompenzálására.

Mindezek miatt nagyon örülünk a bankadó jövő évi csökkentésének - igaz az egyéb befizetési kötelezettségek bőven ellensúlyozzák - jegyezte meg a bankvezér.

Az OTP négy kérdést is megtámadott a tiltott állami támogatások miatt az Európai Bizottság versenyjogi igazgatóságánál. Emellett pedig a takarékszövetkezeti integráció megvalósítását, a mesterséges beavatkozást  igazságtalannak tartja. A kormány 136 milliárd forintot biztosított a szövetkezeti integrációra, ez szerinte indokolatlan és tiltott támogatás. Úgy véli, az OBA-ból kifizetett kártalanítás  egy részét sem a bankszektor többi szereplőijére kellett volna hárítani. Szintén nem tartja teljesen piackonformnak a Magyar Posta Zrt. bankvásárlását.

Mi lesz a bankszektorral?

Nagyon sok bank van ma Magyarországon - például a holland bankszektor 90 százalékát 3 nagybank adja - nálunk is öt "bőven" elég lenne - jelentette ki Csányi.

A jövőt a digitális bankolásban látja: a digitális csatorna az ügyfélnek kényelem, a banknak pedig komoly adatbázist is biztosít.